A költő az alábbi történelmi eseményekkel igazolja a versben, hogy a magyar nemzet jobb sorsra lenne érdemes: tatárjárás, török hódoltság. A 2 versszakban azt hangsúlyozzák az egyes szám 2. személyű igei állítmányok, hogy Isten ajándékai voltak a múltban történt sikerek. Jelzős szerkezetekkel érzékelteti a visszapillantásnak a pozitív tartalmát: "Kárpát szent bércére", "szép hazát", "Árpád hős magzatjai". A nemzeti büszkeséget a 3. versszak végén a következő alliterációval érzékelteti: "Bécsnek büszke vára". A 4 versszak elején a "hajh" indulatszóval kezdődik az isteni büntetések leírása. A költő a magyar nemzet rosszabbra fordulását Istennek tulajdonítja Azzal a gondolattal, hogy Isten büntetésül mérte a magyarokra sorscsapását a 17. századi Zrínyi Miklós Sziget veszedelem című alkotásában is találkozhattunk már. Zrínyi második éneke műfaja. A vers szerint Isten a magyarokat a török megszállással büntette. A törökök említése fáj a legjobban a költőnek és ezt nyelvi eszközök segítségével érzékelteti: most-majd ellentét segítségével.
Motívumok: sírás és sírásra képtelenség, a fájdalom kifejeződése, boldogság hiánya, vágy és kérés. A vers 4 mondatból áll. Retorikai elemek: k-i kérdés, felkiáltás, hasonlatok, jelzők Indulatszó: "Ó" "Ah" A költő romantikus eszközökkel fejezi ki a fájdalmat. /ismétlés, fokozás, szóhasználat/ II. Költői korszakában 1823-1832 A közösségi versek időszaka. Himnusz A múlton való töprengés folytatása a Huszt című epigrammájában (1831) már biztatóbb külső körülmények közepette. Itt már megnevezi a teendőket: "Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül! " Zrínyi dala A költemény tárgya a jelen és a múlt szembeállítása. A páratlan strófákban a kérdések, a páros strófákban a válaszok hangzanak el. => párbeszéd formájúvá teszi a verset. Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke. A vándor egy messzeföldről ide érkezett idegen, aki a magyarságot csak régi nagyságának, dicső hőstetteinek híréről ismeri. A vándor keresi a régiek legendás honszeretetét, a szép hazát, az önfeláldozó hősök harcainak színtereit. A válaszok kiábrándítóak, elutasítóak, leverők.
Vélhetően a valaha írt legkeserűbb hazafias vers. A szöveg végén a magyarság pusztulása nemcsak lehetőség, hanem bevégzett tény, törvény. De Kölcsey még tovább is lép eggyel, és megmutatja, mi jön majd utána: egy másik nép "e kies tájat" sokkal jobban megérdemli majd. Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja, rágja kebelét. A méreg ég, és ömlik mély sebére, S ő védtelen küzd egyedűl, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl! Áldást adék, sok magzatot honodnak, Mellén kiket táplál vala; S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Önnépe nem lesz védfala? Szív, lélek el van vesztegetve rátok; Szent harcra nyitva várt az út, S ti védfalat körűle nem vonátok; Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut. De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat! Te rendelél áldást neki: S a vad csoport, mely rá dühödve támad, Kiket nevelt, öngyermeki. Zrínyi második éneke műfaj. Taposd el a fajt, rút szennyét nememnek; S míg hamvokon majd átok űl, Ah tartsd meg őt, a hűv anyát, teremnek Tán jobb fiak, s védvén állják körűl.
Forma: dialogikus (párbeszédes). A két beszélő Zrínyi és a Sors. A két szólam egybekapcsolódik ugyan, de a két beszélő szinte elbeszél egymás mellett, mivel a költő-hazafi csak a veszély, a Sors csak a törvény szintjéről szemlélődik. Az egyik gyors cselekvést követelne, a másik a történelem önmozgásának elvét állítja ezzel szembe. A páratlan versszakok (1. és a 3. strófa) a költő, azaz Zrínyi, a páros versszakok (2. és a 4. strófa) a Sors szólama. Minden versszak utolsó két sora szentenciózus: tömör kérést vagy megfellebbezhetetlen ítéletet mond ki. Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Zrínyivel teljes mértékben azonosul Kölcsey, az ő nevében szólítja meg a Sorsot. A vers az ő lelkében lejátszódó drámai küzdelem kivetítése, tehát a lírai én két szólamra osztott belső vitája. Ezt bizonyíthatja, hogy a 3. strófában a két szólam egyre inkább összefonódik. Például Zrínyi, aki a vitában a magyarokat védi, a 3. versszakban indulatosan kér pusztulást a magyarokra, a könyörtelen Sors pedig, aki a magyarságot halálra ítélte, a 4. versszakban elégikus hangon beszél a haza őrcsillagzatjáról, mely " Szelíd sugárit nem nyugtatja / Az ősz apák sírhalminál ".
És más hon áll a négy folyam partjára, Más szózat és más keblü nép; S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép. Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
Legelgetett a bárány (cseh karácsonyi ének, ford. Tótfalusi István) 10. Az állatok Jézus előtt (spanyol karácsonyi ének, ford. Tótfalusi István) 11. Itt a karácsony már (svéd karácsonyi ének, ford. Tótfalusi István) 12. Pápista karácsony (Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek c. gyűjteményéből) 13. Hadd zengjen énekszó (XIV. századi latin-német ének, ford. Túrmezei Erzsébet) 14. F. X. Gruber – J. Mohr: Csendes éj 15. M. Luther: Mennyből jövök most hozzátok 16. Krisztus urunknak áldott születésén (Pécseli király Imre énekeskönyvéből) 17. Lemezek.tanchaz.hu - Folk Diszkográfia - Legelgetett a bárány. Kit sok boldog pásztor dicsért (XIV. Túrmezei Erzsébet) 18. József Attila: Betlehemi királyok 19. H. Heine: A napkeleti szent három király (ford. Tandori Dezső) 20. Weöres Sándor: Betlehem 21. Tóth Bálint: Egy kisfiú születése 22. Ch. Morgenstern: Téli éj (ford. Rigó Béla) 23. Andro Loleshyte: Karácsony (cigány bölcsődal, ford. Szegő László) 24. Mándy Stefánia: Hópihe karácsony 25. Végh György: Három csöndes őzikéről 26. Cseh Tamás – Kornis Mihály: József 27.
Áldott Karácsonyt! "
Konkoly levél, tiszta búza, majd kinyílik a viola, a violát akkor szedik, mikor reggel harmat esik. Ég a gyertya, ha meggyújtják, ezt a lányok szépen fújják, Fújjad, fújjad, kis katona, hadd vigadjon ez az utca! Talalaj, talalaj, Tök Lőrinc! Lángba szökött a kakas, Feldöntötte a vajat, Mivel sütik a rétest? Kaláka Herbszt László illusztrációival Könyv Móra kiadó, 2018 64 oldal, Kemény kötésű ragasztott A5 méret ISBN 9789634158394 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 4 499 Ft Megtakarítás: 5% Online ár: 4 275 Ft A Kaláka együttes karácsonyi lemeze több mint három évtizede a zeneszerető közönség kedvence. A legendás - 1987-ben készült - felvételt, amelyen harminc dal (megzenésített vers) hallható, ezúttal CD-n, ünnepi díszkiadás kíséretében adjuk közre. Legelgetett a bárány robert. A kötetben nem csupán a versek találhatók meg, hanem az adventi szokásokról, a karácsonyi hagyományokról szóló ismeretterjesztő szövegek is, melyeket Rappai Zsuzsa művészettörténész írt. A dalok között egyaránt akadnak: régi templomi énekek, magyar és külföldi népdalok, valamint klasszikus és kortárs költők - Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kornis Mihály - megzenésített versei.
Bianki: Cinegenaptár / Június – meséli: Márkus László 3. Puskin: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége meséli: egy nagyszokolyi kisfiú 4. Benedek Elek: A kolozsvári bíró – meséli: Kiss Manyi 5. Tompa Mihály: A pitypang meséje – meséli: Józsa Imre 6. Pápai Relli: Két kis katicabogár – meséli: Váradi Hédi 7. Móra Ferenc: A békapászor – meséli: Bessenyei Ferenc 8. Móra Ferenc: Az arató ebédje – meséli: Ruttkai Éva 9. Enyedy György: Incifinci szalmaszál meséli: Kálmán György 10. Enyedy Görgy: A pillangó – meséli: Domján Edit 11. Mészöly Miklós: Az oroszlán és a zebra meséli: Avar István 12. Zelk Zoltán: Egy búzaszem története meséli: Váradi Hédi 13. Indián népmese: A jaguár és az eső (ford. : Jékely Zoltán) – meséli: Kertész Péter 14. Mosonyi Alíz: Léghajó meséje – meséli: Kútvölgyi Erzsébet CD 3: Őszi Esti Mesék 1. Vitalij Bianki Valentyinovics: Cinegenaptár / Szeptember - Elmondja: Csernus Mariann 2. Legelgetett a bárány hotel on facebook. Tarbay Ede: A Varjúdombon - Elmondja: Vallai Péter 3. Mészöly Miklós: Kökénykisasszony - Elmondja: Kohut Magda 4.
Legelőször most szeretek, búcsúzva duhajkodástól. Kívántam a bort, a leányt; s mi voltam? Elgazosult kert. De most az ivást, mulatást 14828 Kaláka: Óvodások ballagódala Billegünk, ballagunk, Jó így körbejárni! Itt vagyunk meg ott vagyunk, Tessék meg-megállni! Mint a fűben a madár Körül néz és messze száll! Mindent körbej 14792 Kaláka: A fekete ember Pajtás, pajtás, nyomorult betegen sínylődöm. Nem is értem okát se, miféle baj ez? Legelgetett a bárány vendégfogadó. Hol szél fütyörész a letarlott puszta mezőkön, majd mint az ősz a cserést, agyamat beszitálja a 14619 Kaláka: Fűszedő Szedésre érett már a fű, Borzong a félsötétben, Boróka asszony pendelye Világol kinn a réten. Talán füvek közt válogat, Sejtésnyi még az illat, Álom füvére hogyha lel, Mag 14179 Kaláka: Az elveszett követ Hogy, hogy nem, de egyszer Kolozsvárra jövet Elveszett az úton, el a török követ. Pedig egyenest az isztambuli öreg Szultántól jött volna, ha megjön a követ, Fényes kísérettel, ahog 13798 Kaláka: A jó sör, ó A jó sör, ó, jön is megy is Sebaj, ha rongyom rámegy is Culám, cipőm is eladó A jó sör, ó, a búra jó Hat ökröm volt, de kitűnő Ami a fő: ugartörő Elolvad áruk, mint a hó 13727 Kaláka: Haragosi 1.