Benkő István Született 1889. május 15. Rákospalota Elhunyt 1959. július 4. (70 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása református lelkész egyházi író A Wikimédia Commons tartalmaz Benkő István témájú médiaállományokat. Benkő István ( Rákospalota, 1889. május 15. – Budapest, 1959. július 4. ) református esperes, egyházi író, lapszerkesztő. Élete [ szerkesztés] Benkő István református lelkész és Szászy Etelka fia. Szóbeli elbeszélgetés - Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium. Rákospalotán járt elemi iskolába, 1899 és 1907 között Budapesten végezte gimnáziumi tanulmányait. 1911-ben a fővárosban végezte a teológiát. Egy évet töltött a skóciai Edinburghban időzött. Miután visszatért Magyarországra, 1912 szeptemberében a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség utazó titkára lett, 1913 szeptemberében megkezdte segédlelkészi működését Budapesten. Ezután 1914-től Rákospalotán szolgált lelkészkként, ahol 1921-ben elsőpappá lépett elő. 1936-ban a dunamelléki egyházkerület aljegyzőnek, 1939-ben zsinati póttagnak, az ekkoriban létrejött pestkörnyéki egyházmegye, melynek szervezése Benkő munkája volt, 1938-ban esperesnek választotta.
Benkő István lelkipásztor, aki lélektani, szociológiai, természettudományi műveltségével messze kimagaslott kortársai közül. Mindig fontosnak tartotta az "iskolaügyet". Jellemében végtelen szerénység és hajthatatlan önérzet sajátos együttese ötvöződött, aki érzékeny lelkiismeretével, felelős személyiségével, életútjával áll és állhat diákságunk előtt!
Legyen számunkra a bizonyságtétel lehetősége, keresztyén szolgálatunk "kötelessége", hogy minél szélesebb körben adjuk tovább! Ez az az idő, amikor készen kell lennünk számot adni a bennünk lakozó reménységről. El ne felejtsük: VIRÁGVASÁRNAP következik. NAGYHÉT lesz. Készüljünk lélekben, családi körben, személyes csendességben. Legyen templommá a szívünk az otthonunk. Szigethy János lelkipásztor Reményik Sándor gyönyörű verse meghökkentően aktuális. Sokan vágyhatunk most a templom csendje után. Reményik Sándor: Üres templomban Így szoktam ezt: ha száll az alkonyat, az üres templomba besurranok. Egy lélek, aki Istent látogat. A szentek komoly arca rámragyog. Ha násznép járt ma itt: feledve rég, és mise sincs, se karinges papok, az oltáron két öröklámpa ég, az Istenemmel egyedül vagyok. Halálát követően a Hazafias Népfront aranyéremmel jutalmazta. Fontosabb művei [ szerkesztés] Isten szeretetének nagy ellenmondásai. (Budapest, 1913. Benkő István Református Lelkész, Benkő István Református Lelkesz. ) A gyermekkeresztség. (Budapest, 1923. ) A szenvedés problémája.
Lelkészek elérhetőségei Fogarasi Gábor vezető lelkész Parókia: 1156 Budapest, Száraznád utca 2. Telefon: +36304004835 e-mail: Fogadó órák: Kedd: 9:00 – 10:00 Szerda: 16:00 – 17:30 Péntek: 15:30 – 17:00 Újpalotai Református Templom 1156, Budapest Száraznád utca 2. Megközelíthetőség tömegközlekedéssel: A Móricz Zsigmond körtérről, a Keletitől vagy a Bosnyák térről jöhet a fekete vagy piros 173-as busszal és a Vásárcsarnok megállóban kell leszállni. Ha Újpestről jön, a 96-os busznak szintén a Vásárcsarnok megállója van a legközelebb hozzánk, a fekete és a piros járat is megáll itt. A gyülekezet adószáma 18253399-1-43 A gyülekezet bankszámlaszáma (adományok) Bankszámla: Raiffeisen Bank Budapest-Újpalotai Református Egyházközség 12001008-00115577-00100005 Amennyiben egyházközösségünket adománnyal, befizetéssel támogatná, ezt az alábbi bankszámlaszámon tudjuk köszönettel fogadni. A 'Megjegyzés' rovatba kérjük a befizetés szándéka szerint feltüntetni, hogy "Egyházfenntartói járulék", vagy "Isten dicsőségére", vagy "Adomány".
Szeretne a legjobb helyen ülni? Tekintse meg a színpadot a nézőtér különböző helyeiről! 8 Bertolt Brecht egyik leghíresebb drámája szenvedélyes vádirat minden háború ellen, egyben gazdag, összetett történet arról, milyenek vagyunk mi, emberek; küzdelmeinkről, vágyainkról, félelmeinkről, túlélési stratégiáinkról. több A Móricz Zsigmond Színház egészségügyi tájékoztatója ITT olvasható. Nincs aktuális előadás Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a keresőjében! Utolsó előadás dátuma: március 17. csütörtök, 19:00 Leírás Alkotók, színészek Képek, videók Bertolt Brecht: KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI Fordította: UNGÁR JÚLIA Bertolt Brecht KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI krónika a harmincéves háborúról "Nem az menekül meg a múlttól, aki elfelejti. " (Brecht: Háborús kiskáté) Bertolt Brecht egyik leghíresebb drámája szenvedélyes vádirat minden háború ellen, egyben gazdag, összetett történet arról, milyenek vagyunk mi, emberek; küzdelmeinkről, vágyainkról, félelmeinkről, túlélési stratégiáinkról.
E két elem mégis rendre szembekerül egymással. A markotányosnő foglalkozása sem egyszerű a hadi viszonyok között: ügyesnek, olykor kőszívűnek kell lennie a létfenntartás érdekében. De hiába ügyes és hiába kurázsival rendelkező ember – s ezért "Kurázsi mama" a főszereplő –, az üzleti élet és a család érdekei tragikus konfliktusokat okoznak. Az asszony sorra úgy veszíti el gyermekeit, hogy az éppen elintézendő üzleti dolgok miatt nem ér rá kellően odafigyelni, jelen lenni. Ha ott van, még drámaibb a helyzet.
A háború rossz. (kb) 2. Elidegenítő effektusok (Verfremdungseffekt) A színpadi illúzió megtörésének érdekében – elidegenítés, a néző ne élje bele úgy magát, ahogy megszokta A szereplők kiszólnak a nézőkhöz – bemutatkozás, minősítés, megjegyzések, szerző álláspontjának ismertetése Előidejű cselekménymozzanatok – múlt időben Feliratok, táblák – a látottakat minősítik, jelzik a tartalmat A színész kettős alakja: egyszerre a figura, akit játszik (nem valóságos személy), és egyszerre saját maga, a színész – nehéz feladat Látható a kulissza – a színház saját mivoltát hangsúlyozza Társ. igazság – elnyomás leleplezése Narrátor – társ. igazságokat, erkölcsi mondanivalót fogalmaz meg Nézői aktivitás Betétdalok, songok (megakasztják a folyamatot, példázatszerűen kapcsolódnak) 3. Brecht (1898-1956) Német drámaíró, dramaturg, színházigazgató ' 33ban emigrál – Skandinávia, Amerika, Fro., majd később visszamegy az NDK-ba, nyíltan kommunista hatások: expresszionizmus, a kabaré műfaja, középkori misztériumjátékok baloldali, kommunista igazság keresése, tanító jelleg, didaktikus szándék fontos darabok: Koldusopera, Galilei élete, Kaukázusi krétakör 4.
A dráma a harmincéves háború korába (1618—1648) vezet el bennünket, s annak nagyobb, 12 éves szakaszából mutat be jeleneteket a kisember szemszögéből nézve. A cselekmény 1624-ben kezdődik, s 1636-ban szakad meg. A 12 jelenet közül az elsőben Kurázsi mamá nak, aki markotányosnő, két fia és egy lánya van, a zárójelenetben magára marad, mindegyik gyermekét elveszti, bár kisebbik fiáról azt hiszi, hogy az még él. Az egész Európát behálózó háború témája 1939-ben természetesen közvetlenül is időszerű volt, nemcsak az elvont példázat szintjén. A kiindulópont itt is "hozott anyag": Grimmelshausen (1622-1676) német író A kalandos Simplicisssimus című nagy sikerű regényének egyik főszereplőjét Kurázsinak hívják, s szintén a harmincéves háborúban él. Ezt az alakot formálta át saját céljai szerint Brecht. Figyelemreméltó az a párhuzamosság is, amely a harmincéves háborút – a korábbi évszázadokban a német történelem legtragikusabb korszakát – választja ki a cselekményhez a 20. század legtragikusabb korszakában, a fasizmus időszakában.
A jelenetek egymásutánja nem lineáris, a jelenetek önmagukért vannak, a figyelem a dolgok menete (hogyan történik? ) A színház tárgya a világ, ahogy van, és az ember, ahogy cselekednie kellene A színház tárgya a világ, ahogy alakul, és az ember, ahogy cselekednie kell Középpontjában az ember ösztönei állnak, a tudat határozza meg a létet Középpontjában az ember indítékai állnak, a társadalmi lét határozza meg a tudatot
Bertolt Brecht (1898–1956) német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi Színház egyik legfontosabb megújítója. Az előadás a Suhrkamp Verlag GmbH & Co. KG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre. AZ ELŐADÁS HOSSZA SZÜNETTEL: KB. 145 PERC
Kurázsi mamának egy a célja, egyszer nyíltan ki is mondja: "magamat, a gyermekeimet meg a kocsit átmenteni a háborún" (6. jelenet). Később így ábrándozik: "Ha a megmaradt gyerekeimmel találhatnék egy zugot, ahol nem lövöldöznek, akkor még hátra lenne néhány nyugodt esztendőm" (9. Ehhez képest csak önmagát és a rozzant kocsit sikerül átmentenie addig, amíg búcsúzunk tőle, s amikor még koránt sincs vége ennek a háborúnak. A drámát nyitó és záró éneknek ugyanaz a refrénje: Elmúlt a tél. Süss fel, te nap! Új fű borul a holtra már. De aki még nincs föld alatt, Kapcát cserél és talpra áll. A dalok szövege azonban eltérő. Az első ének szinte a markotányosnő reklámdala, az utolsó az egyetlen életben maradt családtag sorsa fölötti keserű-ironikus summázat: A háború száz évre biztos, Romokat épít, bajt növeszt, Hadiszerencse fordul itt-ott, De a közember rajtaveszt. Az idézett célkitűzés két eleme – a család tagjai és a kocsi az áruval – nyilvánvalóan együvé tartozik, a foglalkozás űzése a létalapjuk, a kocsi a házuk is.