Én meg elnézem az üvegen át a szárnyas éhség fázó csapatát, a nyüzsgo hadat, a verebekét, s a gyáva rigót, ijedt cinegét, nézem oket s szégyellem magamat: könnyu szeretni a madarakat! Könnyu bizony… És elgondolkozom ellenségeken és barátokon, eszembe jut ez meg az, ami jót emberrel tettem: almát és diót dugtam itt-ott, tanítást, könyvet és orvosságot, néha valami pénzt, rossz ruhát, szép szót… s hogy a hátamon vittem fel egyszer a hegyoldalon egy beteget… És hogy… Összeadok sok kis emléket… és elborzadok: nekem sok volt, másnak mégis mit ért? Mit tehet az ember az emberért? Mit tehettem?! … Szégyellem magamat… Madarak verik az ablakomat. „Ember küzdj, és bízva bízzál” - pályázat - Budapest24. Éheznek, fáznak. Mint az emberek. ne tegyem azt se, amit tehetek? Madarak… No még egy marék magot! …És elfüggönyözöm az ablakot. " András
A kéziraton található bejegyzés szerint Madách 1859. február 14-én (egyes források szerint 17-én) kezdte írni élete fő művét, a hírnevet és Arany János barátságát magával hozó Az ember tragédiája című drámát, amelyet – hihetetlen, de alig egy év alatt – 1860. március 20-án már be is fejezett. A kéziratot Arany olvashatta elsőként, erősen tartott attól, hogy a Faust gyönge utánzásának tartják majd. Arany 1861. Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál. szeptember 12-én írt levelében közli Madáchcsal, hogy "az Ember Tragédiája egy concepcióban, mint compositioban igen jeles mű". Arany jó néhány óvatos megjegyzéssel látta el barátját, melyeket Madách többnyire meg is fogadott. Azt a legendát, mintha a Tragédia híres végsora ("Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál! ") Aranytól származott volna, Madách eredeti kézirata kétségbevonhatatlanul megcáfolja. A mű első kiadása 1862. január 16-án látott napvilágot, s már saját korában óriási népszerűségre tett szert. Szerzője az ember és az emberiség sorsának alakulására és magyarázatára tett kísérletet 15 színben, Ádám és Éva alakja köré fonva a történelmet.
"Nem adhatok mást, csak mi lényegem. " (Madách Imre: Az ember tragédiája, Lucifer, I. ) Már 14 évesen, 1837-től a pesti egyetemen filozófiát, majd jogot hallgatott. Ekkor már verselgetett, 1840-ben Lantvirágok címmel kötete is megjelent. Ember küzdj és bízva bízzál idézet. A negyvenes években írta a Csák végnapjai, a Férfi és nő, a Csak tréfa című drámákat. Eötvös és Szalay ekkoriban készültek föl majdani szerepükre, Petőfi hányattatásai most kezdődtek, Arany már színészi kalandja után riadtan Szalontán húzódott meg. Valamennyiük közül Madách lép fel utolsónak a színre. Számára ekkor még az irodalom afféle hazafias – mintegy a liberális szemlélettel vállalt kötelesség. Tanulmányait befejezve Nógrád megyében aljegyzőséget vállalt, 1842-ben ügyvédi vizsgát tett, de betegsége miatt egy évvel később lemondott az aljegyzői tisztségről. 1845-ben anyja akarata ellenére feleségül vette Fráter Erzsébetet, egy bihari nemesi család szabad szellemű és szabados viselkedésű lányát. Az anyós és menye közt feszülő feloldhatatlan ellentét, a sorozatos otthoni problémák elől Madách az írásba vonult vissza.
De nem szabad elhagyni magunkat, én sem tettem, és igaz nehéz, tudom, én is tudom, Ti is tudjátok mennyire nehéz, de ez benne a kihívás, mert ő ott benn nem tudja mennyi erőt vetettünk a gyógyulásba, csak azt veszi észre, hogy lassan neki lesz vége, és ő gyengül! Tessék összeszedni mindenkinek magát, és nem a számokkal ( fvs, vvt, thormocita) foglakozni, mert az nem a legjobb irány az úton. Elég azzal havonta egyszer szembesülni amikor a kezelőorvosnál van az ember! (2044) Mondottam Ember, küzdj és bízva bízzál | Antalffy Tibor, az ország legidősebb bloggere.. Én csak ennyit szeretnék kérni, megosztani veletek, és a hit, az erő, és a szeretet győzni tud! És ahogy szoktam: "Szabó Lőrinc – Madarak Hogy lármáznak! milyen szemtelenek! Tetszenek és megszégyenítenek s úgy magyarázzák az igazukat, hogy meg kell értenem a szavukat, madár szavukat, hogy ez nem elég és adjak, még, és még, és újra még. Mit tehetek? Nevetek és adok, szalonnabort, kölest és tökmagot, ami akad… Míg kint teszek-veszek, messzirol lesik az erkélyemet, s alig jövök be, tollas seregük rögtön itt van, itt röpdös mindenütt.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel feltételeit és a névjegyzékbe vételi eljárás szabályait az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv. ) tartalmazza. Az igazságügyi szakértői névjegyzékkel kapcsolatos eljárásra a Szaktv. mellett alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket. ) rendelkezéseit is. Im Szakértői Névjegyzék. A Szaktv. 3.
Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételét követő 2 hónapon belül, a névjegyzéket vezető hatóság előtt esküt tesz. Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti át, a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg. Az igazságügyi szakértői névjegyzéket elektronikus formában kell vezetni. Vonatkozó jogszabályok
Az így felszínre került problémákra keres megoldást a tervezet. A tervezet indoklása kiemeli a főbb problémákat, ezek körébe tartozik például, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható, a kirendelések során nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről, annak ellenére, hogy ez a kötelezettség a jogszabályokban is megtalálható. Törvénytervezet az igazságügyi szakértőkről és kamarájukról - rendet tesz az IM... | Ügyvédfórum - 2016.01.21. A szakértőkre vonatkozó, a kompetens és hibátlan szakvéleményekhez szükséges minőségbiztosítási rendszer sem megfelelő. Kiemeli azt is, hogy a szakértői működésre vonatkozó igazságügyi statisztikai adatgyűjtés nincs, ezáltal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos minisztériumi feladatok nehezen meghatározhatók és végrehajthatók. A kamara feletti törvényességi felügyelet szűk körű és formális, csak jogszabálysértő szabályzat, iránymutatás, egyedi kamarai határozat ellen alkalmazható. Hiányzik a bírósági kontroll is, miután a kamara bírósági bejegyzés nélkül működik. A tervezet már az elején kimondja, hogy az igazságügyi szakértőt a szakvélemény elkészítéséért szakértői díj illeti meg.
Az eljárás illetékmentes. A névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Felügyeleti Főosztálya vezeti.