Újabb ugrás a magyar adatokban - hasít az export Privátbanká | 2015. november 16. 11:12 Szeptemberben 366 millió euróval 859 millióra nőtt a folyó fizetési mérleg többlete az augusztusival szemben, és az ország külső finanszírozási képességét jelző adat, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege hasonlóképpen 359 millió euróval 1, 213 milliárd euróra javult - áll az MNB hétfői statisztikájában. 5 éven belül eltűnik Magyarország külső adóssága? Privátbanká | 2015. szeptember 23. 12:40 Csökkent, de 1 milliárd euró euró fölött maradt a fizetési mérleg többlete. A külső adósság csökkent - szakértői vélemény szerint el is tűnhet. Most akkor mennyi pénzzel lógunk külföldnek? Privátbanká | 2015. július 15. 13:12 Az uniós támogatások növekedése vezetett első sorban a külfölddel szembeni finanszírozási képesség növekedéséhez. Dőlt a pénz az EU-tól Magyarországra Privátbanká | 2015. március 26. 09:41 Rengeteg pénz érkezett az EU-tól 2014 végén, a GDP 10 százalékát is elérte a külső pénzügyi többlet.
A folyó fizetési mérleg ezen kívül tartalmazza még a szolgáltatások forgalmát: a nyújtott szolgáltatásokból ered a valutabevétel, a kapott szolgáltatásokból pedig a valutakiadás. Itt olyan dolgokra kell gondolni, mint pl. szállítás, szerelés, vagy akár egy fogorvosi szolgáltatás is ide tartozhat, ha azt külföldinek nyújtják. a tényezőjövedelmek áramlását: a beáramló tényezőjövedelmek valutabevételt jelentenek, a kiáramlók pedig valutakiadást. Mik azok a tényezőjövedelmek? Pl. a munkabér, a hitelek után fizetendő kamat, a részvények után fizetendő részesedés. Tehát ha egy magyar állampolgár időlegesen Németországban dolgozik, és hazautalja a családjának a munkabérét, akkor az beáramló valuta lesz. Amennyiben egy külföldi Magyarországon fekteti be a pénzét, és a részesedése után járó osztalékot hazautalja, akkor az kiáramló valuta lesz. az egyoldalú átutalásokat: a transzfereket, segélyeket. Nagyon sok minden tartozhat ide, pl. beáramló valuta lehet, ha az amerikai nagybácsi nászajándékba küld 1000 dollárt az unokaöccsének, kiáramló valuta lehet, ha segítünk a törökországi földrengés helyszínén túlélőket keresni.
Az ország nemzetközi pénzügyi pozíciójának átfogó jellemzésére általánosan elfogadott folyó mérleg és a tőkemérleg összesített egyenlegéből számolt mutató az év második hónapjában 487 millió euró finanszírozási igényt mutatott a januári 170 millió deficit után, miután a tőkemérleg többlete 594 millió euróról 307 millió euróra olvadt. A csökkenésben döntő szerepe volt annak, hogy az Európai Uniótól befolyt tőkeátutalások a januári 594 millió euróval szemben februárban 333 millió euróra estek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem érkeztek uniós források Magyarországra, mert nagyjából az agrártámogatások és már kifutó projektek forrásigényével azonos mennyiségű ez az összeg. A folyó fizetési mérlegben az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó pénzmozgások egyenlege a januári 356 millió euró után februárban is 316 millió euró hiánnyal zárt. A 316 millió euró áruforgalmi hiány februárban 22 millió euróval volt kevesebb a januárinál, a szolgáltatások külkereskedelmének 344 millió eurós többlete 18 millió euróval nőtt januárhoz képest, amiből az utazásokhoz köthető szufficit nagyjából egyformán 153, illetve 154 millió euró volt.
Ennek következtében csökkennek az ország importlehetőségei, sőt, mivel az ország nem kap az exportját segítő hiteleket sem, az export is visszaesik. Ezek a fejlemények a makrojövedelem (Y) drámai visszaeséséhez vezethetnek. Más oldalról, a tartós fizetési mérlegtöbblet sem feltétlenül pozitív jelenség, habár nem fenyeget olyan súlyos következményekkel, mint a tartós hiány. A tartós szufficit ugyanis azt jelenti, hogy az ország tartósan kevesebbet fogyaszt teljesítményénél, illetve előfordulhat, hogy egyes követelései behajthatatlanná válnak. Mindezek miatt az állam gazdaságpolitikai céljai között fontos helyet foglal el a fizetési mérleg egyensúlyának hosszú távú biztosítása! Nemzetközi módszertan [ szerkesztés] A fizetésimérleg-statisztika nemzetközi módszertanának kidolgozása a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) feladata. Az első módszertani kézikönyv 1948-ban jelent meg. A jelenleg érvényes módszertan az 5. kiadás, a Balance of Payments Manual 5th Edition (BPM5), mely a megújult nemzeti számlák rendszerével egy időben (System of National Accounts – SNA93) 1993-ban jelent meg.
[1] Források: [1] Magyarcsanád, avatás, alkotó: [2] Templom szentelés: Makói Ujság, 1939. szeptember 26. (5. évfolyam, 219. szám) címlap; előfizetéses forrás [3] Szent Gellért:
Szélesség (lat): N 46° 8, 295' Hosszúság (lon): E 20° 35, 189' Védettség van? nem tudom Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2 Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3 Magyar történelmi jelentőség: 3 A település magyar neve: A település német neve: A település latin neve: Egyéb adat: A Marosvárként is ismert település korábban a csanádi püspöki székhelynek adott otthont. Ajtony legyőzése után (1028) 1030-at követően küldte ide I. Szent Gellért Templom, Zalaszentgrót. (Szent) István Gellértet, hogy püspökséget szervezzen. A püspököt itt temették el 1046-ban bekövetkezett halála után. Első írott forrásból ismert templomát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték, görögkeleti volt (ekkor még nem következett be az egyházszakadás). Gellért korában a Szent György-, illetve a Boldoságos Szűz tiszteletére szentelt templomokat emeltek. A Gellért korában emelt épületek (átépítésekkel) a tatárjárásig állhattak, ekkor a város elpusztult. A város, illetve a székesegyház még ebben a században újjáépült, 1290-ben itt temették el IV.