Ha tapasztalt cívisvárosi közlekedő vagy, nem okozhat gondot a most következő tíz feladvány. Helyismereti kvízsorozatunk legújabb részében a debreceni gyalogátkelők állnak. A teszt felépítése ezúttal is a megszokottak szerint alakul: mutatunk tíz utcafotót, neked pedig csak annyi a dolgod, hogy a megadott 3-3 válaszlehetőség közül rányomj a megfelelőre. Ha készen állsz, akár indulhatunk is. Szóval, felismered pontosan hol vannak ezek a zebrák? 1. Egyetem sugárút Csapó utca Bethlen utca 2. Bartók Béla út Köntösgát sor Kishegyesi út 3. Huszár Gál utca Acsádi út Hadházi út 4. István út Leiningen utca Gázvezeték utca 5. Borzán Gáspár utca Monostorpályi út Vágóhíd utca 6. Budai Nagy Antal utca Hét vezér utca Budai Ézsaiás utca 7. István út Derék utca Határ út 8. Huszár gál utca debrecen 6. Diószegi út Létai út Külső Sámsoni út 9. Nádor utca Thomas Mann utca Békessy Béla utca 10. Nagyerdei körút Kardos Albert utca Gvadányi utca További kvízeinket ide kattintva érheted el. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Május 22-én a debreceni Huszár Gál Gimnázium 50 diákja látogatott meg bennünket. Egy egész délelőttöt szántak a Zsidó Negyed megismerésére. Igényeiknek megfelelően felkészültünk látogatásukra. HAON - Mutatunk néhány debreceni zebrát, meg tudod mondani, hol vannak?. Egyik célunk az volt, hogy testközelből láthassanak bele a diákok a második világháborús korszakba, képet kapjanak a vészkorszak helyi szörnyűségeiről. Másik pedig, hogy a Zsidó Negyed szakrális tereibe betekintést nyerjenek, és információt kapjanak a zsidó kultúráról, a zsidó hagyományokról, valamint a debreceni zsidóság történetéről. Próbáljuk megmutatni, hogy egy megfogyatkozott aktív közösség működik, hagyományokat őriz, jó a kapcsolata a többi vallási közösséggel. A nap a Debrecen Televízió által készített "Akik lelke megmaradt a hitben" című dokumentumfilmjének megtekintésével kezdődött. A csendben megnézett film után Heller Zsolt folk-esztéta zsidóságról szóló interaktív beszélgetése következett a zsidóságról. A vágodáról, a mikvéről, a 3 zsinagógáról előadás keretében élőben kaptak információkat a diákok.
Ingatlan típusa ház Hírdetés célja kiadó Altípus családi Ár 100 000 Ft Közös költség 0 Ft Kaució 200 000 Ft Rezsiköltség 25 000 Ft Állapot jó Méret 100 m 2 Terület 500 m 2 Hálószoba 1 Fürdõszoba Szintek száma Futés egyedi gáz Kapcsolat Irisz Ingatlan
Kétszázhetvenöt éve, 1740. október 18-án született Szegeden Dugonics András piarista szerzetes, író, költő, matematikus, az első magyar regény, az Etelka írója. Kereskedelemmel foglalkozó családja Dalmáciából vetődött a dél-alföldi városba. Dugonics a kegyesrendiek szegedi gimnáziumában tanult, majd Privigyén (ma Prievidza, Szlovákia) és Nyitrán teológiát, Nagykárolyban filozófiát hallgatott. Első magyar regency -. 1756-ban piarista szerzetes lett, 1761-től tanított is a rend nyitrai, szegedi, váci és medgyesi gimnáziumaiban. 1774-ben lett a nagyszombati egyetem (a mai ELTE elődje) mennyiségtan tanszékének oktatója, matematikát, mértant és építészettant tanított. 1777-ben az egyetemmel előbb Budára, majd 1785-ben Pestre költözött, 1788-ban kinevezték az egyetem rektorának. 1808-ban nyugalomba vonult, visszatért szülővárosába, ahol folytatta írói és népnevelői tevékenységét. 1818. július 25-én (egyes források szerint 26-án) halt meg Szegeden. Kezdetben verseket írt, 1760 és 1763 között kötetbe gyűjtötte költeményeit.
Nyitrán teológiát hallgatott, Nagykárolyban a filozófiai fakultás hallgatója lett. Közben piarista szerzetes lett. Tanított a rend szegedi, váci, medgyesi gimnáziumában. 1774-ben tanárának hívta az ELTE jogelődje, a nagyszombati egyetem. A kor tudósaihoz hasonlóan több tudományterületen volt járatos, az irodalomban is. Versek voltak az első művei, majd magyar, latin és német nyelvű iskoladrámái. Ezek a magyar barokk fontos darabjai voltak. Később Trója veszedelme címmel klasszikus eposzokat dolgozott fel prózában. Kezei alól került ki az Odüsszeia első magyar fordítása. Írt latin nyelvű tanítóregényt, később A gyapjas vitézek címmel magyarra is átdolgozta. Drámái közül a legismertebb a Bátori Mária életéről szóló, ez ihlette Erkel Ferenc első operáját. Legfontosabb alkotása a magyar regényirodalom első határköve: az Etelka. 1786-ban készült el, de csak később és nehezen jutott át a cenzúragáton; mert bár honfoglalás-kori történet, de kiérződött belőle a II. Magyar regény. József németesítő politikája elleni tiltakozás.
Bartók Imre: Lovak a folyóban Bartók Imre új regényét tavaly az év könyvének választottuk. Már a Jerikó épül is messze kiemelkedett a hazai kortárs szcénából 2018-ban, ám új művében nem csupán a korábbi nagyregényre érkezett kritikákra reagál, de ezzel egyidejűleg kigyomlált mindent, ami esetleg korábbi fejlődésregényében kifogásolható volt, ami nem csak csodálatos önreflexió, de emellett még egy szürreális detektívregénynek is beillik, noha persze, amolyan Paul Auster-es módon. Kiváló prózájú és rendkívül rétegzett műremek, mely abszurd fordulataiban itt-ott még Örkény István szellemét is megidézi, tobzódó kulturális utalásai pedig bőven adnak feladványt az olvasónak. Etelka (regény) – Wikipédia. Bámulatos prózaírói készséggel megalkotott regény, kellően szürreális, mégis fókuszált, és összeszámolni is nehéz, hány különböző rétegben értelmezhető. Závada Pál: Hajó a ködben Záavada művének főszereplői az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei, akikre zsidók lévén 1944-ben számos megpróbáltatás vár, a szerző pedig kellő figyelmet fordít rá, hogy a világégés közepén se csak a fennmaradásért, a túlélésért folytatott harcukat mutassa be, de emberi oldaluk, érzésviláguk is megcsillanjon.
Csak miután belefogtam jelen válogatás megírásába, jöttem rá, milyen nehéz feladatot választottam, ahogy ugyanis sorra vettem az elmúlt 10-20 év magyar regénytermését, megdöbbentett a tudat, hogy ebből egy tízes lista milyen végtelenül karcsú lehet, hiszen jóval több a kiváló magyar kortárs mű, mint amennyi egy cikkbe most belefér. Így aztán olyanok maradtak ki a végső szelektálás során, mint Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Krasznahorkai László, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Szabó T. Anna, vagy Láng Zsolt, no, de persze nem végleg. A gyűjteménynek okvetlenül lesz folytatása, ahol majd újabb és újabb 10-es mezőnyt ajánlunk a figyelmetekbe. Regény – Wikipédia. Így a mostani gyűjtést nevezzük az első epizódnak. Bartis Attila: A vége Bartis Attila műve tizenöt éven át készült, és 2016 egyik legfontosabb hazai megjelenése lett. A főszereplőnk egy tinédzser fiú, aki anyja halála után 1960 őszén Budapesten költözik össze a forradalom utáni persorozat során elítélt, és három év után szabadult apjával, és aki nem sok mindenre számít az élettől, holott e viszontagságos évtizedek során nem csupán sírig tartó szerelmet, de örök hivatást is talál magának.
Fotó: Az Etelka című regény írója, Dugonics András 1740. október 18-án született Szegeden. Kereskedelemmel foglalkozó családja Dalmáciából vetődött a dél-alföldi városba. Szegeden a kegyesrendiek gimnáziumában, majd Privigyén (ma Prievidza, Szlovákia) tanult, Nyitrán teológiát hallgatott, Nagykárolyban pedig filozófiát. 1756-ban piarista szerzetes lett, 1761-től tanított is a rend nyitrai, szegedi, váci és medgyesi gimnáziumában. 1774-ben lett a nagyszombati egyetem (a mai ELTE elődje) mennyiségtan tanszékének oktatója, matematikát, mértant és építészettant tanított. 1777-ben az egyetemmel előbb Budára, majd 1785-ben Pestre költözött, 1788-ban kinevezték az egyetem rektorának. Első magyar regency furniture. 1808-ban nyugalomba vonult, visszatért szülővárosába, ahol folytatta írói és népnevelői tevékenységét. 1818. július 25-én (egyes források szerint 26-án) halt meg Szegeden. Kezdetben verseket írt, 1760 és 1763 között kötetbe gyűjtötte költeményeit. Magyar, latin és német nyelvű iskoladrámái a magyar barokk dráma utolsó korszakát képviselik.
Bár nyilván vannak azért rokon vonások mindhárom regényemben. Az Ami elveszett inkább egy vállalás volt részemről, egy feladat, amit, úgy éreztem, véghez kell vinnem. Nagyon megszenvedtem azt a regényt. De azt letettem, és azóta felszabadultan visszatértem az engem nagyon érdeklő női, családi témákhoz; házasságokhoz, gyerekekhez. – Miként történt, hogy több mint tíz évvel ezelőtt elkezdett szépíróként alkotni? Korábban is írt már, de az a fajta munka inkább alkalmazott művészetnek tekinthető. – Furcsa módon nekem a filmírás és a színpadi adaptáció a kitérő bizonyos értelemben. Az egyetem után rövid ideig voltam újságíró egy üzemi lapnál, és mindig az volt bennem, hogy valahogy majd írni szeretnék, és akkoriban írtam is rengeteg novellát. A filmforgatókönyv-írás elvitt másik irányba, hiszen az egy abszolút alkalmazott műfaj. Pláne a nyolcvanas években. Akkoriban rendezőközpontú volt a magyar filmgyártás, a szerzői filmes vonal uralta, mely a hatvanas években indult. Első magyar regency restaurant. A szerzői film fontos és jó, és aranykort hozott a magyar filmgyártásba, de hogy teljesen kiszorította a professzionális, önálló forgatókönyvírói szakmát, annak megvolt a hátránya.
Ma is őrzi az emlékét szülővárosa Életének utolsó éveiben történetírással és néprajzi kutatással is foglalkozott, több mint tízezer közmondást és szólást tartalmazó nagyszabású munkája, a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény azonban csak két évvel halála után, 1820-ban jelent meg. Izsó Miklós alkotása Dugonics Andrásról Szeged városában. Forrás: Váradi Zsolt / Wikipedia 1876-ban emeltek szobrot tiszteletére, Izsó Miklós alkotása (amelyet Huszár Adolf fejezett be) Szeged első köztéri szobra volt. Szülővárosa irodalmi, művészeti életében jelentős szerepe volt az emlékére 1892-ben megalakult Dugonics Társaságnak, amely 1952-ben megszűnt, de 1991-ben újjászerveződött. Könyvtára külön gyűjtemény a szegedi Somogyi Károly Könyvtárban. A mai Dugonics András Piarista Gimnázium, Szeged legrégebbi, 1719-ben alapított iskolája is egykori diákja nevét viseli. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!