Termék leírás: Östör király csakis ahhoz adja a lányát, akit Árnika szívből szeret, és ez nem más, mint Dzsoni, a világ legszabadabb embere. A hagyományos mesékből érkező lovagok azonban hiába vívnának meg életre-halálra Árnika kegyeiért. Ebben a történetben semmi esélyük sem lenne, mert Lázár Ervin meséiben minden egy kicsit másképp történik, mint ahogy szokott. Még a Százarcú Boszorka is képes jót cselekedni, de csak ha nagyon muszáj. Lázár Ervin meséi a gyerekek mellett mindazoknak is szólnak, akik nem hajlandók kinőni a mesék világából. 103 perc - 2CD 1. CD Első fejezet: - amelyben egy mese írására szövetkezünk, és a főszereplőket is megismerjük. Második fejezet: - amelyben szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere a Százarcú Boszorkával viaskodik. Harmadik fejezet: - amelyben szegény Dzsoni lába is meg a szíve is nagyot nyilallik. Negyedik fejezet: - amelyben egy gonosz varázslat történik és sajnos egy icipicit szegény Dzsoni szeretete is megrendül. 2. CD Ötödik fejezet: - amelyben Ipiapacsról, a hírhedett rablóról kiderül, hogy szerencsére nagyszerû gömbérzéke van.
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
Szegény Dzsoni és Árnika leírása Írjál nekem egy mesét! - kéri a kislány az apukáját. Azt is tudja, hogy kiről szóljon: a kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról. Na meg persze a gonosz Százarcú Boszorkáról, aki elvarázsolta őket. Szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere ugyanis beleszeretett Árnikába, de a Százarcú átka miatt egyikük mindig kacsa marad. Elindulnak hát a Hétfejű Tündérhez, hogy segítsen rajtuk. Útközben sok érdekes emberrel találkoznak, a kislány pedig folyton közbekérdez: Hová tűnnek a haragok? Ki a világ közepe? Mindenkinek van valamihez tehetsége? És a szeretet tényleg olyan, mint a varázslat? A mese végére minden kérdésre választ kapunk. Sőt még a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük
Östör király csakis ahhoz adja a lányát, akit Árnika szívből szeret, és ez nem más, mint Dzsoni, a világ legszabadabb embere. A hagyományos mesékből érkező lovagok azonban hiába vívnának meg életre-halálra Árnika kegyeiért. Ebben a történetben semmi esélyük sem lenne, mert Lázár Ervin meséiben minden egy kicsit másképp történik, mint ahogy szokott.... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 3 999 Ft Online ár: 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 2 999 Ft 2 849 Ft Törzsvásárlóként: 284 pont 2 499 Ft 2 374 Ft Törzsvásárlóként: 237 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1. ), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász). 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Hatodik fejezet: amelyben Rézbányai Győző többször is megsértődik, de aztán túljárnak az eszén. Hetedik fejezet: amelyben a tizenkét nagyon testvérrel találkozunk, és Árnika jól leteremti őket. Nyolcadik fejezet: amelyben minden jóra fordul és a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük.
S jöttek is a nagylélegzetű művek az életműben. Darvasi László pontos vázlat alapján dolgozik. A szöveg mást akar, mint az író Fotó: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap Szerzőnkkel kapcsolatban elsősorban a Könyvmutatványosok legendája című regénye nyomán kezdték el emlegetni a "mágikus realizmust", mely jellemző rá, a történelmi háttérben való mozgás mellett. Ennek kapcsán elmondta, hogy igen erős fantáziával bír. Fejér Megyei Hírlap | Gaja Környezetvédő Egyesület. A kezét inkább kell visszafognia, mintsem nógatni azt. Több kort és korszakot dolgozott föl műveiben, aminek az az oka, hogyha visszamegy az időben, akkor szabadabbnak érzi magát, többet tehet, meseszerűbb, legendaszerűbb lehet. Míg amikor a ma történéseivel foglalkozott, a konkrét magyar valóságot próbálta meg kis etűdökben ábrázolni – például az Isten, haza, csal című könyvében – akkor érezte, ott lóg fölötte a didaktika és a publicisztika Démoklész kardja. A ma történéseit meg lehet ugyan igazan, erőteljesen, kritikusan írni, mégsem biztos, hogy az – esztétikai értelemben – komoly dologgá válik.
A Minisztertanács először 1968. április 4-én jelentette be, hogy új országos napilapot indítanak, Magyar Hírlap címmel, így a magyar sajtótörténetben ez lett a negyedik, Magyar Hírlap címen megjelent napilap. Április 6-án adták ki első próbaszámát, eleinte igen kezdetleges tördeléssel, " Megjelenik a hét minden napján, hétfőn is " jelmondattal. További próbaszámok jelentek meg április 18-án, május 14-én, és 15-én. Végül 1968. május 16 -án elindult az újság. Ez volt az egyetlen, a Kádár-korszakban indított napilap. Első főszerkesztője Darvasi István országgyűlési képviselő volt. A Magyar Hírlap az 1970-es években igyekezett nagyjából 50-70 ezres példányszámát felemelni, mivel nemcsak a Minisztertanács, hanem a főváros vezetőségének lapja is volt, a szerkesztők úgy döntöttek, a vidéki tanácsokhoz kötődő híranyagot is közölni fogják. Péntekenként "tanácsi számokat" kezdtek közölni minden megyében. HEOL - Ismét Bódi Csaba a Hírlap sajtódíjasa. A pénteki szám ezzel nagyjából 10–15 ezer pluszpéldányt hozott. A kormánylap mellett a tanácsi vonal 1985-re a lap egyik fő identitásjelzője lett, ekkori elmondásuk szerint: "Rangos hivatásunknak tekintjük, hogy a tanácsok orgánumaként kövessük és tükrözzük mindazt, ami a választott testületeket, a tanácstagokat, a szakapparátusokat, a közalkalmazottakat, egyáltalán az ügyfelek és ügyintézők szűkebb vagy tágabb közösségét érinti és érdekli. "
Újabb 10 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 3931 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 2 idős, krónikus beteg, ezzel 534 főre emelkedett az elhunytak száma, 2190-en pedig már meggyógyultak, kezdte szerdai tájékoztatóját Müller Cecília országos tisztifőorvos. Így összesen 1207 fő aktív fertőzöttről tudnak. 41 százalékuk budapesti, 59 százalékuk pedig vidéki lakos − mondta Müller. Kiemelte, hogy "kedvező tendencia látszik az idősotthonok vonatkozásában". Összesen 33 intézményben regisztráltak pozitív eseteket, de "az intézmények száma jó ideje nem emelkedett, a betegek gyógyulnak", mondta az országos tisztifőorvos. Az 5991 főből összesen 899-en váltak pozitívvá a járvány ideje alatt. Közülük 460-an meggyógyultak, sokan visszakerültek a kórházakból az intézményekbe. A nagyvilágot illetően az országos tisztifőorvos elmondta, hogy a vírus még mindig itt van velünk, és jelen van az egész világon. Heves megyei hírlap újságírói es. "Még számos földrészen szaporodik a koronavírusos fertőzöttek száma, ezzel együtt a halálozások száma is.
Pilisy Csengét és Szántó Györgyöt díjazták a szabad sajtó napján az egri megyeházán. "…Vagy van olyan együgyü, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága? " – idézte Pajtók Gábor kormánymegbízott Petőfi Sándor naplójába jegyzett szavait a megyeházán. Itt rendeztek ünnepséget Eger város és Heves megye vezetői nemzeti ünnepünk vigíliáján az írott és elektronikus sajtóban munkálkodók tiszteletére, köszöntésére. A nem túl nagy számban jelen lévő "sajtósok" lelkére helyezte a kormánymegbízott, hogy csak tiszta forrásból tájékoztassák a közvéleményt, csupán személyes tapasztalatik alapján dolgozzanak, ne hagyatkozzanak kétes információkra. Az újságírókat jellemezve hozzátette: olyan emberek ők, akik látóköre széles, tudásuk nagy, hitelesek, ráadásul szerények is. – Ez utóbbi nem vonatkozik Szántó György fotóriporterre! – jelentette ki tréfásan Pajkók, aki ezzel nagy derültséget váltott ki a teremben. S egyúttal arra is fény derült, hogy idén az említett fotós nyerte el a megye elismerését, melyet nem vehetett át, hisz külföldön tartózkodott éppen.