Mit ünneplünk pünkösdkor? Idén június 4-5-én lesz pünkösd, amely mozgó ünnep, a húsvétot követő ötvenedik nap. N eve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. "És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk. Mit ünneplünk Pünkösdkor?. " (Csel 2:14) Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek.
Sávuot alkalmával, a tóra átadásának az ünnepén a zsidó közösségek végigtanulják az éjszakát – így teszik jóvá azt, hogy a hagyomány szerint elaludtak, így nem várták ébren a Tórát. Beszélgetéssel, együtt gondolkodással, érdekes előadások meghallgatásával a közösségek közösen töltik az éjszakát egészen reggelig. A zsinagógát ilyenkor virágokkal és növényekkel díszítik föl, és fölolvassák a Tízparancsolatot, miközben a gyülekezet áll. Az ünnep a gyümölcsszedés kezdetét is jelenti: ezen a napon szedték le az első érett gyümölcsöket, amelyeket a templomban hálaadó áldozatként mutattak be. Az ünnepen előszeretettel fogyasztott ételek vallási jelképeket hordoznak. Így vált szokássá sávuot napján legalább egyszer tejes ételt enni. Mit ünneplünk pünkösdkor? Népszokások, hagyományok és a zsidó sávuot ünnepe - Dívány. A tejes, túrós ételek evésével a Tóra friss, éltető, tápláló erejére emlékeznek, amely azt is jelképezi, hogy Isten a Tórával mint tejjel táplálja gyermekét, Izraelt. Szokás sávuotkor az adakozás is, hogy mindenkinek teljes lehessen az öröme. Mentes Anyu szakácskönyvek "A kevesebb több.
Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. A csíksomlyói búcsú A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Pünkösdi hagyományok, szokások. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak.
A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket.
Vagy még sem? Húsvét utáni 50. nap a Szentlélek eljövetele. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. SZERETLEK DRÁGA SZENT SZELLEM!!! Hűűű, kitöltetett a Szent Szellem, és de jó hogy itt van! :-) Szentlélek eljövetelét. Szentlélek kitöltetése a Prófétákra a 11-re és minden testre, és azóta is folyamatosan. Apostolok cselekedetei: 2. fejezet. Károli Gáspár forditásu Biblia. húsvét utáni 50-dik napra szentlélek leszáll az apostolokra. Engem, mert akkor konfirmáltam!!! :-) De Juddyt nagyon szépen leírta, köszönet érte! Pünkösd A Wikipédiából, a szabad lexikonból. A pünkösd egy egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg. A szentlélek megszállja az apostolokat. Kép a Bamberg Apocalypse-bólHúsvét után az ötvenedik napon tartják. Görög nevének (Pentecostes) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik.
A virágok szerepeltetése, köztük a pünkösdi rózsáé (kerti bazsarózsa) például az ókori római Floralia ünnepeknek állít emléket, melyeket májusban tartottak a virágok és tavasz istennőjének, Flórának a tiszteletére. A májust pünkösd havának is nevezik. Sok népszokás ünnepelte a tavaszt Magyarországon is ilyenkor, köztük a májusfa-állítás és kitáncolás. A májusfát csapatokban húzták fel a fiúk a lányoknak. Magas, szép állású fákat választottak, melyeket a földbe ástak vagy a kerítésoszlophoz rögzítettek éjszaka. Színes virágokkal, szalagokkal, zsebkendőkkel, néhol étellel-itallal is díszítették őket. A májusfák kidöntése, a kitáncolás nagy mulatsággal járt együtt, a fa körültáncolásával és a májusfára mászással – írja a FrissMédia. Aztán ott volt a pünkösdi király megválasztása, ami a középkor óta ismert hagyomány. Az ügyességi játékokban győztes pünkösdi király egy évig uralkodhatott: addig a kocsmában ingyen ihatott és minden lakodalomba, ünnepségre meghívták. De nemcsak királyt: királynét is választottak ilyenkor.
A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket.
- Egy Tennessee Williams-darabban, Az ifjúság édes madarában ugrottam be először Váradi Hédi helyett a Katonában, Sinkovits Imre mellett játszottam - meséli Detre Annamária, és megjegyzi, a görcsös embernél csak egy rosszabb van: a görcsös színész. - Minden este élő istenek árnyékában léptünk föl, ami a tanulás szempontjából nem volt hiábavaló. De azért annyira normális sem. Láthattuk, hogy 40-50 évet lerántunk a pályán, de akkorák úgysem leszünk, mint ők. Sikertelen fogyókúrázók: Ön melyik típusba tartozik? | Házipatika. Azt sulykolták belénk, hogy ami előttünk van, felülmúlhatatlan. Ami persze nem volt igaz. Detre Annamária tudomásul vette a kor kánonját ("Nézze, Detre, lépnie kell, magának még sokat kell várni"), s Várkonyi ösztönzésére elszegődött a Gyermekszínházba. Hamupipőkét kezdett játszani, amikor pedig föltűnt A palacsintás király című tévéjátékban, mint Kökényszemű Katica, megismerte a nevét az ország. - Szépnek és üdének kellett lenni, a gyerekközönséggel jól és okosan kellett bánni. Lett volna egy másik út is előttem, elmehettem volna vidékre, és akkor sokféle szerepben szakmailag hosszú időn át trenírozhattam volna magam.
A színház természetesen akkoriban is folyamatos pénzszűkében volt, ebben azóta sincs változás, mint ahogy bizonyára elhangzanak az akkorihoz hasonló csörték is. Székely Gábort például, aki körfüggönyt szeretett volna kérni színháza számára, az akkori fenntartó, a tanács illetékes elvtársa azzal szerelte le, hogy választaniuk kell, mire adnak pénzt, vérplazmára vagy körfüggönyre. Ha így teszik fel a kérdést, akkor persze hogy a színház marad alul. Detre annamária pszichológus zalaegerszeg. Spiró hozzáfűzte, nem ártott, ha az ember értett az elvtársak marxista–leninista tolvajnyelvén: Babarczy László, a kaposvári színház igazgatója például ennek köszönhetően tudott nagy eredményeket elérni teátruma számára. Az akkor létező szocializmus valósága volt a besúgás is, persze egy idő után már mindenki tudta, kivel kell vigyázni, sőt, olyan eset is adódott, hogy a vamzer maga jelentkezett, hogy bár nem szeretné, de ő fog besúgni, úgyhogy lehetőség szerint ne az ő jelenlétében bírálják a rendszert. Amely azért így is kiszámíthatatlan volt, Spiró György például elmondta, 1980-ban hirtelen az összes magyar szerzőt betiltották – "még Tandorit is, pedig őt a kutya se akarta játszani" –, s mire kiderült volna, hogy mi volt a betiltás oka, már fel is oldották azt.
- Az emberek nem szabadulnak a hangomtól. De ez már egy modern pszichoterápiás rejtély határait súrolja.