Tisztelt Hitelnet! Családi házat szeretnénk építeni a férjemmel, egy teljesen üres közművesített telken (a telek értéke nagyon jó szívvel kb. 1 millió Ft). Az építkezéshez a 10 millió forintos CSOK-ot + saját lakáskasszát, önerőt, valamint 4 vagy 5 millió forint hitelt szeretnénk igényelni. A gond csak annyi, hogy nincs sem nekem, sem a férjemnek a lakáshitelhez ingatlanfedezetünk. Férjem szüleinek a háza kb. 8 millió forintot érhet, ezt szeretnénk fedezetként felhasználni. A gond csak az, hogy a szülők aggódnak amiatt, hogy az ő házuk lenne a fedezet. Kérdésem a következő lenne: mikor lehet a jelzáloghitelt átvinni a mi általunk építendő ingatlanra? Csak a használatbavételi engedély után, vagy esetleg már akkor is amikor elértük a jelzálog fedezetét adó ingatlan értékét, vagy esetleg a hitel összegét kell figyelembe venni? Válaszukat előre is nagyon köszönöm! Tisztelettel. Viktória Kedves Viktória! Lakáshitelnél elfogadható a zártkerti ingatlan? - expresszkolcson. Építési hitel igénylésénél fedezetként elfogadható maga az épülő ingatlan is, tehát nem feltétlenül szükséges másik – jelen esetben szülői – ingatlan bevonása.
Ekkor természetesen újabb értékbecslés szükséges, és ha a "matek jól jön ki", akkor a hitelszerződést módosítani kell, s a földhivatalnál – a bank jóváhagyásával – töröltetni lehet a pótfedezeti ingatlant terhelő jelzálogjogot. Meg lehet tehát oldani a hibádzó önerő kérdését, akár saját, akár más tulajdonában álló ingatlannal is, nyilvánvalóan előzetes utánajárás, de még inkább bizalmi kapcsolatok révén. Nem titok, mi lehet az oka annak az idegenkedésnek, hogy a családtagok esetleg nem bele ilyen ügyletbe: végülis, az otthonukról van szó, amit még el sem adnának. Ebben az esetben viszont annak az ingatlannak nincs forgalmi értéke (nem jogilag, nem gazdaságilag, hanem érzelmileg! ), ellenben hitelfedezeti értékkel még mindig bír, s ezzel a családi összefogás is megteremthető. Ha a családtagok között jó a viszony, a kezdeti idegenkedés leküzdhető, mert mint láthattuk, fedezetkivonásra lehetőség van. Erre vonatkozó kötelezettséget akár szerződésben is vállalhat a kölcsönadós, bár tudjuk, nem tipikus az ilyen megállapodás, főleg családtagok között.
A vállalható törlesztőrészlet megállapításában a jövedelemarányos törlesztési mutató az irányadó a bankoknak. Két szempontot vesznek figyelembe: a jövedelem nagyságát és azt, hogy milyen biztonságos hitelt veszünk fel. Minél hosszabb időre fixáljuk a kölcsön kamatozásást, a fizetésünk annál nagyobb részét teheti ki a havi törlesztőrészlet. Jelenleg az alábbi JTM-szabály van érvényben: Ha már nagyjából felmértük, mekkora törlesztőrészletet bírunk el, a lakáshitel kalkulátorával már nagyon egyszerűen kiszámíthatjuk, hogy az mekkora hitelösszegre elég. A kalkulátort itt érhetjük el. A fedezet értéke A fedezetként felajánlott ingatlan a másik sarkallatos pontja a lakáshiteligénylésnek. A jövedelem mellett leginkább ettől függ, hogy mekkora hitelt kaphatunk. Fontos tudnunk, hogy bank nem ad akkora kölcsönt, mint amekkora a fedezetként felajánlott ingatlan piaci értéke, vagy más néven forgalmi értéke. azaz mennyit ér az ingatlan az adott piaci viszonyok között. A bank az úgynevezett hitelfedezeti, vagy hitelbiztosítéki értékig hitelez.
Mivel pedig egy halmozottan hátrányos kistérségben működik a hivataluk, "a szociális és családtámogatási ügyek, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos kérelmek" intézése is rengeteg munkát jelent – teszi hozzá mintegy magyarázatként, hogy miért kellene sok más közszolgálati ágazat mellett a járási hivatalok dolgozóinak is béremelést adni. A kollégái által is aláírt levélben szó esik a veszélyhelyzetben elrendelt rendkívüli munkavégzésekről, amit zokszó nélkül teljesítettek, az ügyfélszolgálatokon végzett szolgálatról, ahol őket is veszélyezteti a koronavírus, cserébe viszont azt érzik, hogy nem kapnak semmilyen megbecsülést. Az egyik legfájóbb pont, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény 2019. márciusi hatályba lépésével a levélíró szabadsága tíz nappal csökkent, de ennek okát azóta sem magyarázták el az érintetteknek Hogy a panasz jogos és nem egyedi, jól mutatja, hogy a kormánytisztviselők körében is jelenlévő szakszervezetek legutóbb december közepén hasonló kérdésekkel keresték meg a kancelláriaminisztert, pár hónappal korábban pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek is leírták ezeket a panaszokat.
egyes kormányrendeleteknek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításával összefüggő módosításáról 1 2020. 01. 02. A Kormány a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. §, a 4. §, a 7. § 1–3. pontja, valamint a 8. § 1. pontja tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi XCXV. törvény 109. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. §, a 6. § 4. pontja és a 8. § 2. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. § 5–9. § (1) bekezdés 15. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. § 10. § (1) bekezdés 4. § 11–19. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011.
§ (1) bekezdés 33. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 6. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. törvény 281. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26. ) Korm. rendelet módosítása 1. § 2 2. A minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6. rendelet módosítása 2. § 3 3–8. § 4 9–12. § 5 5. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25. rendelet módosítása 13. § 6 14. § 7 7.
A korai kezdés ellenére hajnaltól legalább napi kilenc órát kell bent lenniük a munkahelyükön az eddigi nyolc óra helyett, és a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája. A megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria, az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken. A további szabadnapok számát ezután nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg. Jelentős változás az is, hogy ezután ellentételezés nélkül lehet növelni a napi munkaidőt 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat. Nemcsak a nyugdíjfolyósítónál dolgozókra, hanem a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjére, ügykezelőjére, a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóira is érvényes mától az új kormányzati szolgálati jogviszony. Péntektől lép életbe az új kormányzati igazgatásról szóló jogszabály, ami alapján a központi hivatalok tisztviselőinek munkaidejébe már nem számít bele az ebédszünet fél órája, a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria, az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken, már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát, és ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat.
Nagy a baj - rendkívüli kavarás megy a közigazgatásban - Az ellenzék kivonult a Parlamentből, lefújta a brüsszelezős kormányzati plakátokat, és átment a Nyugdíjfolyósító Főigazgatósághoz - 444 Közszféra Kormányzat Közszolgálat A Cseh Köztársaság kormánya az oktatás előmozdítása iránti elkötelezettségében örömmel fogadja az 2020-2021 alkalmazását Csehország A külföldi hallgatók kormányzati ösztöndíjai és a pályázatok benyújtása az 30 szeptemberig folytatódik. Minden külföldi diákot arra ösztönzik, hogy megragadják a lehetőséget, és a lehető legjobban használják. Cseh Köztársaság kormányi ösztöndíjak A Cseh Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) évente ajánl teljes mértékben finanszírozott ösztöndíjak a fejlődő országok számára, több országgal kötött kétoldalú kormányközi vagy megyei megállapodások alapján. Hosszúsága általában 2-tól 10 hónapig terjed, attól függően, hogy a cseh kormány és az érintett külföldi kormány megállapodást kötött, amely meghatározza a jogosultak kategóriáit is.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), valamint a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) elnökei arra hívták fel az állami vezetők figyelmét, hogy a járványhelyzet a kormányzati igazgatásban dolgozóknak is többletteherrel járt. Több százezer járványügyi döntést kellett meghozniuk, szervezték a vakcinák szétosztását, segítettek az adminisztrációban az oltási heteken, miközben folyamatosan fogadták az ügyfeleket, állapították meg és folyósították az állami ellátásokat – érvelt Boros Péterné és Taskovics István. Az MKKSZ elnöke lapunknak hozzátette, hogy országjárása közben mindenhol hasonló panaszokat hall a kormányhivatalok alkalmazottaitól, akik a végletekig ki vannak zsigerelve. Napi 9 órát kell dolgozniuk, a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet félórája, rendszeresen átrendelik őket a megszokott munkájuktól távol eső feladatokra, miközben a rendszer működési zavarai nehezítik a napi munkájukat, hiszen egy kiégett izzó cseréje is hónapokba kerül.
86. § (2) bekezdés i) pontja szerint meghatározott álláshelyen ellátandó feladat végrehajtásának értékelése, valamint az a) pont szerinti feladatok végrehajtásához kapcsolódó alap- és szakmai kompetenciák értékelése. A kormánytisztviselői teljesítményértékelési informatikai rendszerben (a továbbiakban: TÉR informatikai rendszer) rögzített alap- és szakmai kompetenciákat a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. 4. § A kormánytisztviselő teljesítményértékelése kiválósági elemeket tartalmazhat. A kiválósági elemek: a stratégiai célokban való közreműködés, az év közbeni többletfeladatok ellátása, c) a határidő előtti feladatteljesítés, valamint d) az innovatív feladatmegoldás, új szakmai módszerekre való törekvés. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban meghatározhat az (1) bekezdés a)-d) pontján felüli, a teljesítményértékelésnél alkalmazható kiválósági elemeket. A munkáltatói jogkör gyakorlója vagy akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza (a továbbiakban együtt: értékelő vezető) a teljesítményértékelés során az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kiválósági elemek közül legfeljebb két kiválósági elemet értékelhet az értékelt személy értékelési időszakban végzett feladatellátására figyelemmel.