Tedd bele a csirkemell kockákat és süsd aranybarnára őket, majd vedd ki a serpenyőből és tedd félre. 7. Tedd a vöröshagymát a serpenyőbe, sózd meg és párold üvegesre. 8. Add a hagymához a felszeletelt gombát és fokhagymát, és időnként megkevergetve fedő alatt főzd puhára. 9. Fűszerezd a gombát sóval, frissen őrölt borssal, és a provance fűszerkeverékkel. 10. Tejszines gombás csirke mell. Öntsd fel a tejszínnel, és tedd vissza a csirkemell kockákat a gombás raguba. 11. Főzd a tejszínes gombás csirkét még pár percig, míg kicsit be nem sűrűsödik. 12. Add a tésztát a raguhoz, jól keverd át, és frissen tálald.
2 g Összesen 64. 9 g Telített zsírsav 21 g Egyszeresen telítetlen zsírsav: 22 g Többszörösen telítetlen zsírsav 13 g Koleszterin 508 mg Összesen 3231 g Cink 8 mg Szelén 190 mg Kálcium 359 mg Vas 8 mg Magnézium 265 mg Foszfor 1951 mg Nátrium 447 mg Réz 2 mg Mangán 1 mg Összesen 38. 5 g Cukor 22 mg Élelmi rost 8 mg Összesen 1171. Tejszínes gombás csirkemell. 7 g A vitamin (RAE): 437 micro B6 vitamin: 6 mg B12 Vitamin: 2 micro E vitamin: 14 mg C vitamin: 81 mg D vitamin: 44 micro K vitamin: 742 micro Tiamin - B1 vitamin: 1 mg Riboflavin - B2 vitamin: 3 mg Niacin - B3 vitamin: 76 mg Folsav - B9-vitamin: 227 micro Kolin: 627 mg Retinol - A vitamin: 244 micro β-karotin 2320 micro Lut-zea 2507 micro Összesen 10. 8 g Összesen 4. 4 g Telített zsírsav 1 g Egyszeresen telítetlen zsírsav: 1 g Többszörösen telítetlen zsírsav 1 g Koleszterin 35 mg Összesen 219. 6 g Cink 1 mg Szelén 13 mg Kálcium 24 mg Vas 1 mg Magnézium 18 mg Foszfor 133 mg Nátrium 30 mg Összesen 2. 6 g Cukor 1 mg Élelmi rost 1 mg Összesen 79. 7 g A vitamin (RAE): 30 micro B6 vitamin: 0 mg E vitamin: 1 mg C vitamin: 6 mg D vitamin: 3 micro K vitamin: 50 micro Riboflavin - B2 vitamin: 0 mg Niacin - B3 vitamin: 5 mg Folsav - B9-vitamin: 15 micro Kolin: 43 mg Retinol - A vitamin: 17 micro β-karotin 158 micro Lut-zea 170 micro só ízlés szerint bors Elkészítés Megpucoljuk és apró kockára vágjuk a vöröshagymát.
ALAPANYAGOK 1 db csirkemell 1 db vöröshagyma 250 g csiperkegomba 250 ml főzőtejszín (legalább 20%-os) só bors olaj Köret: tészta A csirkemellet felkockázzuk, a hagymát apróra vágjuk. A húst sózzuk és borsozzuk. A vöröshagymát egy kevés olajon megpirítunk. Hozzáadjuk a csirkemellet és megpirítjuk. Hozzáadjuk megtisztított és felszeletelt gombát. Gombás-tejszínes csirke | Nosalty. Pár percig együtt pirítjuk, majd hozzáadjuk a főzőtejszínt. Elkeverjük, majd még pár percig együtt főzzük. A mártást ízlés szerint tovább ízesítjük. A tésztát közben megfőzzük, leszűrjük, egy kevés olajjal meglocsoljuk, A tányérba tésztát szedünk, rákanalazzuk a tejszínes-gombás csirkehúst és tálaljuk.
Energia 346 kcal Összes Zsír 18, 6 g Koleszterin 89 mg Szénhidrát 10, 0 g Cukor 4, 4 g Fehérje 35, 1 g
Pörköltek helyett is elkészítheted az omlós, szaftos fogást!
Hérón görög matematikusról elnevezett képlet segítségével a háromszög területe könnyen kiszámítható a három oldal ismeretében. A Héron képlet: \( t=\sqrt{s(s-a)(s-b(s-c)} \) ahol s a háromszög kerületének a fele, azaz \( s=\frac{a+b+c}{2} \) . Ezt az összefüggést valószínűleg Arkhimédész fedezte fel, de Hérón bizonyította be elsőként. A képlet levezetése: Induljunk ki a háromszög területének közismert képletéből: \( t=\frac{a·m_{a}}{2} \) Mivel a magasságot nem ismerjük, fejezzük ki m a -t a megadott három oldal segítségével! Az m a magasság a szemben lévő oldalt két szakaszra bontja. Jelöljük a BD szakaszt y-nal. BD=y, így DC=a-y. Ennek érdekében írjunk fel két összefüggést Pitagorasz tétele segítségével: az ABD és DCA háromszögekben: \( c^{2}=y^2+{m_{a}}^2 \) \( b^{2}=(a-y)^2+{m_{a}}^2 \) Az egyenletrendszerből fejezzük ki y-t: \( b^{2}=(a-y)^2+c^2-y^2 \) \( b^2=a^2-2ay+y^2+c^2-y^2 \) \( 2ay=a^2+c^2-b^2 \) \( y=\frac{a^2+c^2-b^2}{2a} \) Ezt helyettesítsük vissza az ABD háromszögben felírt Pitagorasz tételbe: \( c^2=\left( \frac{a^2+c^2-b^2}{2a} \right) ^2+{m_{a}}^2 \) Fejezzük ki ebből m a -t!
A terület kiszámításának alapvető képlete megegyezik a háromszög alapjával és magasságával. A háromszög területe magasság és alap alapján Triangle area = (height * base) / 2 A háromszög területe különböző módon is kiszámítható a háromszög szögeivel és hosszúságaival. A háromszög területe három oldalról Triangle area = 1/4 * √( (a + b + c) * (-a + b + c) * (a - b + c) * (a + b - c)) A háromszög két oldala és a köztük lévő szög területe Triangle area = 1/2 * a * b * sin(γ) A háromszög területe két szögből és egy oldal közöttük Triangle area = a^2 * sin(β) * sin(γ) / (2 * sin(β + γ)) Mi a különbség a radián és a fok között? Mind a fokok, mind a radiánok olyan mértékegységek, amelyeket gyakran használnak különböző tanulmányi területeken. Fokozatként a kör teljes szögének 1/360. A fokokat ívmásodpercekre és ívpercekre osztjuk. A radián egy kör középpontjában lévő szög, amely megegyezik a kör sugarával, ha az ív sugarának hossza megegyezik. A szögek mérése Mi a Pitagorasz -tétel? A Pythagoras -tétel egy képlet, amely meghatározza a derékszögű háromszög oldalai közötti kapcsolatokat.
A geometriában a Hérón-képlet a háromszög területét adja meg a háromszög oldalainak függvényében: ahol a, b és c a háromszög oldalai, s a háromszög kerületének a fele, és T a háromszög területe. A képletet az alexandriai Hérón vezette be. Bizonyítás [ szerkesztés] Elemi [ szerkesztés] Teljesen elemi (a Pitagorasz-tételre és nevezetes azonosságokra épülő) bizonyítása történhet az általános magasságtétel segítségével. Trigonometriai [ szerkesztés] A trigonometriai jellegű bizonyításhoz induljunk ki a koszinusztételből: illetve abból a képletből, amely a háromszög területét két oldal és a közrezárt szög segítségével fejezi ki: Ha a fenti képletbe behelyettesítjük a értékét, vagyis akkor pont a Hérón-képletet kapjuk. Geometriai [ szerkesztés] Elég annyit belátni, hogy mert ebből már következik, hogy Az ábráról leolvasható, hogy és valamint az és derékszögű háromszögek hasonlók. Könnyen igazolható, hogy és, tehát A tétel általánosítása gömbháromszögekre vonatkozóan a l'Huillier-tétel. Más Hérón-képletek [ szerkesztés] A következőket szintén szokták Hérón-képletnek nevezni: A húrnégyszög területe, ahol.
A Heron-képlet Ha egy háromszög három oldalhossza adott, akkor területének kiszámításához ismernünk kell az egyik oldalához tartozó magasságát. Ennek megrajzolásával két derékszögű háromszöget kapunk (27. ábra). A két derékszögű háromszögből Pitagorasz tételével két egyenletet, azaz m-re és x-re egy kétismeretlenes egyenletrendszert írunk fel és azt megoldjuk. A magasság ismeretében kiszámíthatjuk a háromszög területét. Ezzel a gondolatmenettel dolgozva az a, b, c oldalhosszúságú háromszög területe: Ha a háromszög félkerületét s-sel jelöljük, azaz, akkor a háromszög területe: Ezt az összefüggést nevezzük Heron-képletnek. Ábra a Heron-képlethez Terület beírt körrel Láttuk azt is, hogy a háromszög kerületéből és a háromszög beírt körének sugarából (ábra) a háromszög területét a összefüggéssel számíthatjuk ki. Trigonometrikus területképlet A háromszög területét felírtuk két oldalhosszának és a közbezárt szögének a segítségével is (26. ábra):. Ennek következménye, hogy paralelogramma esetén.
A téglalap területéről már megállapítottuk, hogy úgy kapjuk meg, hogy a két oldalát kell összeszorozni egymással. Tehát a paralelogramma területét valóban úgy tudjuk kiszámolni, hogy: T = a ∙ m a Példa a paralelogramma területéhez: Van egy paralelgrammánk, aminek az egyik oldala a = 8 cm, a hozzá tartozó magasság pedig m a = 3 cm hosszú. Ahhoz, hogy kiszámoljuk a területét, akkor használjuk a képletet: T = a ∙ m a = 8 cm ∙ 3 cm = 24 cm 2 Ha tetszett, kérlek, szólj hozzá, vagy oszd meg! Ha a különböző síkidomok kerületéről szeretnél többet megtudni, kattints ide.
A trapéz olyan négyszög, aminek van egy párhuzamos oldalpárja. Azaz van legalább két olyan (szemközti) oldala, amik párhuzamosak. Itt például a és c oldalak párhuzamosak. Ebben a cikkben a trapéz területét fogjuk megnézni. A síkidomok területe azt jelenti, hogy egy síkidom (háromszög, négyzet, téglalap, stb. ) mekkora helyet foglal el, mekkora helyen terül el. A trapéz területének képlete 1. A trapézt is alakítsuk téglalappá úgy, hogy a trapéz mellé tegyünk fejjel lefelé egy másik ugyanolyan trapézt. Így egy paralelogrammát kapunk, melynek egyik oldala a + c, a másik oldala b. 2. A trapéz magassága ( m) a két párhuzamos oldal távolsága (tehát merőleges a és c oldalra). Ez a magasság egyébként megegyezik az újonnan készített paralelogramma a + c oldalhoz tartozó magasságával is. Az új paralelogrammát alakítsuk tovább téglalappá úgy, hogy a magasságot ( m) az egyik csúcsból rajzoljuk be. Ezzel megkapunk egy háromszöget, amit itt pirossal jelöltem. (Ez ugyanaz a módszer, mint a paralelogramma területénél. )