Balassi Bálint vitézi költészete by Rolle Tamus
1584-ben érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, de házasságukat vérfertőzés miatt érvénytelenítették. 1589-ben Lengyelországban bujdosott, ahol megismerkedett Szárkándi Annával, a Célia-versek ihletőjével. 1594-ben Esztergom ostromakor eltalálta egy ágyúgolyó és belehalt sérüléseibe. 4. Pályaképe: Balassi Bálint a magyar irodalom első klasszikusa, a reneszánsz képviselője, világirodalom szintű költő. Kora legműveltebb emberének számított, mert poeta doctus volt, 8-9 nyelven beszélt. Verseinek nagy része újlatin művek fordítása. Költészetét ciklusokba rendezte, melyek lelki önéletrajzok is egyben. A Balassa-kódex mintájául Petrarca Daloskönyve szolgált. Szerkesztésében fontos szerepet szánt a középkori és a petrarkista hagyományokból ismert számmisztikának (pl. 10. Balassi Bálint vitézi költészete - Vizsgázz.hu. Szentháromságra és Krisztusra utaló 3-as szám). Első 66 verse 2 részre osztható: 1. Az első 33 vers a házassága előtti versek (Anna-versek), melyet egy vallásos költemény zár (Kiben bűne bocsánatáért könyörgett) 2.
Felépítésében mellé- és fölérendeltség található, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje. s uralkodó szerkesztési elve a " hárompillérű verskompozíció ". Ez a három pillér az 1., 5. és 9. vsz. Az 1. szónoki kérdése magában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A költemény címzettjei a vitézek: nemcsak róluk, hozzájuk is szól a vers. A következő 3 vsz. (2-4. ) az első strófa állítását igazolja. Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, a párviadalokat. Nem titkolja a vitézi élet keménységét és veszélyességét sem. Ezt a gondolatmenetet fejleszti tovább az 5. vsz., a második pillér. Az 5. strófában a katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Balassi blint vitzi költészete egy. Szerkezetileg a vers középpontjába emeli ezt a vsz. -ot, melyben a vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti; emberség és vitézség – a 16. századi magyar humanista, reneszánsz világnézetnek ezek az erkölcsi értékei. "
Az Egy katonaének hárompillérű verskompozíció, s ez a három pillér az 1., 5., 9. strófa. Az első versszakban megtudhatjuk azt, hogy a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A költemény címzettjei a vitézek: nemcsak róluk, hanem hozzájuk szól a vers. A 2-4. versszak az első strófa állítását igazolja, részletezi. Megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait. Nem titkolja a vitézi élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen emiatt szép itt az élet. Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak, a második pillér. A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor legmagasabb eszméjévé emeli. A 16. századi magyar humanista világnézetnek az emberség és a vitézség az erkölcsi értékei, s Balassi szemében a végek vitézeinek jellemző tulajdonságai. A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból áll 6. -8. -ig. Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az élet hangulata már gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk. Különösen szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. Balassi Bálint - vitézi lírája - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. és a 8. versszak zárósoraiban.
Vitézi énekei, tavaszénekei új oldaláról mutatják be a költőt. Ezekben a versekben egyszerre jelen vannak a reneszánsz-humanista filozófia – panteizmus – és a magyar költészetben e korban divatossá váló, népi elemeket is tartalmazó katonaénekek hatásai. A végvárakban élő, állandóan hadra fogható vitézek, katonák körében alakult ki ez a műfaj. A szabad élet, a nélkülözés, a kalandozások, portyák, az állandó veszélyek jellemezték a végvári életet. Az évszázadok távolából talán romantikusnak tűnő életmód nyilván nem volt sem igazán szép, sem igazán vonzó: a török terjeszkedés, az állandó háborúk miatt nincstelenné, földönfutóvá vált emberek számára sokszor a katonaság volt az egyetlen választási lehetőség. Balassi életének is jelentős részét töltötte ki a katonáskodás, a háború. Nemesi rangja is kötelezte a hadi szolgálatra, a katonai jártasságra. Balassi bálint vitézi költészete tétel. Később az uralkodó "kiengesztelése" miatt állt be Bekes Gáspár Erdély ellen induló hadseregébe, de hosszabb időt töltött katonaként Érsekújvárott és Egerben is.
Méltó módon emlékeztünk Gárdonyira idén – véli Román Gáborné, a várbaráti kör elnöke. Egy Gárdonyi-gondolatot emelt ki: mindig az a jó, amit szeretettel művelünk. A sírhelyet húsz éve alakították ki, egyre rosszabb állapotba került. Két egri civilszervezet, az Eger Vára Barátainak Köre és az Egri Városszépítő Egyesület fogott össze, hogy felújítsák. Mozgósították a várost. Többnyire nem pénzt kaptak, hanem munkát és anyagot. A Gárdonyi-emlékév alkalmából új kerítést, keresztet készítettek, felújították a sírhoz vezető lépcsősort. Rendezték a környékét is, gyeptéglával burkolták a dombot, kivágták az elöregedett fákat. Tizenhat vállalkozás, szervezet segítette a munkát. Az ünnepségen a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium diákjai adtak műsort, majd Dékány Árpád Sixtus zirci apát felszentelte a sírt. < Vissza
Gárdonyi Géza, az egri remete majd negyed századon át élt és alkotott Egerben. Síremléke, amely a Várban található, megújult. Mi, egriek nagy szeretettel, tisztelettel emlékezünk Gárdonyi Gézára, a drága egri remetére, az íróra, aki városunkat az egekbe emelte. Méltó dolog, hogy abban az évben, amikor Gárdonyi Géza 150 éves lenne, és munkásságát, életművét az egész ország Emlékévvel ünnepli, szép összefogással megújuljon az irodalmi zaréndokhelyként is ismert síremlék, melyen ott áll a felirat: "CSAK A TESTE... " A mai napon kezdődő Gárdonyi Emléknapok eseménysorozatának programja letölthető itt... Kérjük, ünnepeljen, emlékezzen velünk, tisztelegjünk együtt Gárdonyi Géza, Eger regényének szerzője, a magyar irodalom egyik legszínesebb egyénisége előtt! A Gárdonyi Emléknapokhoz kapcsolódó színházi programról itt olvashat, és láthat televíziós híranyagot... < Vissza
Nem csak a teste, de ezen a napon talán még inkább, a lelke is itt van közöttünk – mondta a felújított Gárdonyi-sír avatásán Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. (TV EGER) Nyitrai Zsolt a felújított Gárdonyi-sír átadó ünnepségén elmondta, régi adósságát törleszti Eger és egész Magyarország, amikor is felavatják a civil összefogással megszépült emlékhelyet, Gárdonyi Géza várbéli sírját. Erre a felemelő eseményre akkor került sor, amikor az Országgyűlés a 2013-ban Gárdonyi Géza emléknappá nyilvánította október 17-ét az egri vár védőinek tiszteletére, az író születésének 150. évfordulója alkalmából. Ennek a határozatnak, melynek magam is előterjesztője voltam, az volt a célja, hogy méltóképpen megünnepelhessük a nagy író születésnapját – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap az emlékév programjaira, rendezvényeire 100 millió forintot adott. Ebből az összegből már eddig is számos kezdeményezés valósult meg: emléktáblát avattak, időkapszulát helyeztek el, a kisdiákok kifestőkönyvet kaptak ajándékba, két Gárdonyi-levél is Egerbe került, s tudományos konferenciát is szerveztek az író munkásságáról.
Ha jóé emlékszem, Gárdonyi sírja ott a fa alatt van. Innen semmi nem látszik belőle. Most látom hogy neked is van Gárdonyis képed! Jó lett! Ha nem gond pontozok!