2011. szeptember 28-án Freund Tamás, Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, a Brain-díj (szakmája Nobel-díja) idei kitüntetettje, egyetemi tanár, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa látogatott el a Szeretem Magyarországot Klubhoz. Beszélgetésünk fő kérdései: Hol tartunk az agykutatásban, mik a perspetívák és a társadalmi összefüggések? Milyen analógiákat talál a biológiai evolúcióban az önzésre és az elmagányosodásra? Belső világunk hogyan hat a tanulásra és a memória folyamatokra? Mi köze az agyhullámoknak a kreativitáshoz?
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 195. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet idén Szemerédi Endre Abel-díjas matematikusnak, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusának adományozta az elnökség. Szemerédi Endre a kombinatorika, a számelmélet és az elméleti számítástudományok területén elért kimagasló eredményei, valamint a XX. századi matematika csúcsteljesítményei közé tartozó, róla elnevezett Szemerédi-tétel és regularitási lemma elismeréseként kapta a díjat. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.
Freund Tamás ma is énekel kórusban, mert mint elmondta, belső világunk – amelynek alakításában nagy szerepe van a művészeteknek – alapvetően határozza meg értelmi intelligenciánkat. A professzor szerint agyunk végtelen mennyiségű információ tárolására képes, de komoly nehézséget jelent ezek előhívása. A zene kitűnő módszere a katarziskeltésnek, az emlegetett belső világ gazdagításának, amely alatt érzelmeink, motivációink összességét értette. Minél gazdagabb ez a belső világ, annál könnyebben előhozható az agy legmélyebb rekeszeiből is a rég eltárolt információ. Ezért kell például énekelni. Az agykutató beszélt az újat megteremteni képes emberi agy megismeréséről, amely az emberiség, a tudomány legnagyobb kihívása, hiszen nem másra vállalkozik az emberi agy, minthogy a megismerő szerkezet próbálja megismerni önmagát. Vajon megismerhetők-e a legmagasabb rendű agyi funkciók: a tanulás, memória, a tudatos, percepciós folyamatok, a művészi alkotás folyamata, a gondolkodás, a kreativitás? – tette fel a kérdést a kutató.
Karikó Katalin előadása az alábbi videóra kattintva nézhető meg. A hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testületének ünnepi ülésén hirdették ki az Akadémiai Aranyérem, az Akadémiai Díj, valamint a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj nyertesét. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2021. évi Akadémiai Aranyérmet Palkovits Miklósnak, az MTA rendes tagjának, a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézet professor emeritusának adományozta. (Film a kitüntetettről ide kattintva nézhető meg. ) A Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat a Magyar Tudományos Akadémia Terence Taónak, a University of California, Los Angeles professzorának ítélte oda Nonlinear Dispersive Equations című könyvéért és nagy hatású matematikai ismeretterjesztő tevékenységéért. Délután zárt munkaközgyűléssel folytatódott az MTA 194., rendes közgyűlése. Napirenden szerepel több elnöki és főtitkári beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának és Ügyrendjének módosítása. Az első nap végén a közgyűlési tagok Balázs János zongoraestjét hallgathatták meg élő online közvetítésben.
Kocsis Dr. cynthia kocsis Dr kocsis györgy texas Dr kocsis woodstock Beosztás: Egyetemi adjunktus Szakvizsga: 2008 Traumatológia és ortopédia Tudományos fokozat: MD, PhD Szakterület: Könyök sebészet és könyökízületi protetika, vállsebészet és vállízületi protetika, sternoclavicularis és acromioclavicularis reconstructios sebészet Dr Kocsis György a Debreceni Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 2000-ben. Traumatológia – ortopédia szakvizsgát 2008-ban tett. 2008 és 2016 között számos, nemzetközi szinten is jelentős centrumban szerzett tapasztalatokat az Egyesült Királyságban, többek között a londoni Imperial College-ban (8 hónap) illetve a Nottinghami Egyetem Váll-és könyöksebészetén (3 év). A Nottinghami Egyetemen oktatási és kutatási tevékenységeket is végzett. Váll- és könyöksebész konzultáns feladatkörből tért vissza hazánkba 2017-ben. Jelenleg a Nottinghami Egyetemen folytatja PhD fokozat megszerzéséhez szükséges tudományos tevékenységét. PhD kutatása a váll protetika klinikai és biomechanikai aspektusait öleli fel.
Ott a lelkipásztorkodás mellett folytatta teológiai tanulmányait és keleti nyelveket is tanult: a héber nyelvet Walter Groß-nál, az asszírológiát Wolfgang Röllignél, az egyiptológiát Wolfgang Schenkel-nél, az ugaritológiát pedig Paolo Xella-nál és Manfred Krebernik-nél végezte. Tanulmányait Herbert Haag, egykori neves tübingeni professzor tette lehetővé. 1995 decemberében tért vissza Iharosra plébániai kormányzónak. 1998 -tól prefektus a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán. Ebben a felsőoktatási intézményben ógörögöt, bibliai hébert, ószövetség keletkezéstörténetet, módszertant tanít, korábban pedig bibliaismeretet és retorikát is oktatott. Ekkortól Zamárdi, valamint 2006 -tól Balatonendréd plébánosa. Sokat tett mindkét egyházközség fejlődéséért. Többek között 2010. június 27-én az ő fáradozása nyomán szentelték fel Magyarország máig egyetlen francia barokk orgonáját a Zamárdi Kisboldogasszony plébániatemplomban. Az orgonát a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. építette Bertrand Cattiaux világhírű francia orgonaépítő közreműködésével.