Június 7-ig ingyen nézhető meg a Cinego videótárában Az ember tragédiája című film a hétvégén életének 80. évében meghalt Jankovics Marcell rendezésében. Nyert Arany Pálmát legjobb rövidfilmért (Küzdők), jelölték Oscar-díjra (Sisyphus), emellett Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotója volt olyan mindenki által ismert filmeknek, mint a János vitéz, a Fehérlófia vagy Az ember tragédiája. Több generáció nőtt fel a Magyar népmesék-sorozaton - méltatja a rendezőt a Cinego közleménye. Mint írják, Az ember tragédiája Madách Imre színművén alapul, ami a magyar irodalom egyik legfontosabb és legismertebb darabja. Rajzfilmes adaptációja 23 éven át készült. A film a JANKOVICS kuponkóddal nézhető meg a Cinego videotárában.
Szerinte soha, semmiféle művészi alkotás nem egyesítette még magában annyira a tiszta irodalom és a tiszta filmszerűség egymástól legtöbbször egészen távolálló követelményeit, mint a mi Tragédiánk. Ha igaz ez, ha Madách mint Varga István állítja, szinte megérezte azt a jövőbeli olyasféle technikai lehetőséget, amely alkalmassá teszi a Tragédiát a tökéletes megelevenítésre, akkor a Tragédiát meg lehet és meg is kell filmesíteni. De igaz-e ez? Milyen stílust követel meg a Tragédia megfilmesítése? - Már a némafilm korszakának nagy rendezői ráeszméltek arra, hogy a film nem lehet csupán színpadi művek áttranszponálása. Az ábrázolásnak sajátos műfaja a film. Egészen új eszközökkel dolgozik a film, egészen új hatásokat ér el. A némafilm új vizuális kultúrát hozott; a hangosfilmben ez csupán némi engedményt tett a fogalmak világának azzal, hogy valami teret engedett az emberi beszédnek. Az ember tragédiája megfilmesítésének legfontosabb problémája abban rejlik, hogy áttehető-e ez a legmagasabb fogalmi kultúraalkotás a vizuális kultúra terébe, és ha igen, milyen mértékben sikerülhet ez?
Madách örökéletű drámai költeményének megfilmesítése néhány millió pengőbe kerülne, ami dollárban, vagy pláne angol fontban nem is látszik olyan elérhetetlen összegnek. A probléma nehézsége az anyagi eszközök megszerzésén kívül főleg abban rejlik, hogy a Tragédiának még nem akadt olyan ihletett átdolgozója, aki a művészi film követelményeivel össze tudta volna egyeztetni azt a szempontot, hogy a költői mű integritásán csorba ne essék. Szükséges-e a Tragédia megfilmesítése? - Az ember tragédiája legtökéletesebben képzeletünk színpadán játszható el. Madách Imre aligha gondolt a színpadra, amikor sztregovai magányában kivetette magából a Tragédia láváját. Az ember tragédiája misztikus alkotás, amelynek értelmét már sokan próbálták megfejteni. Madách Aladár a spritizmus homályába taszította édesatyja költői alkotását. A modern lélekelemzés sajátos törvényeit akarja ráhúzni a mű testére. Sok rejtelem lengi körül a nagyszerű drámai költeményt, amely azonban csupán a szellemi világ dimenzióiban közelíthető meg.
S kivételesen nem is sikertelen. Jankovics stílusa és a madáchi szöveg házassága termékenynek bizonyult, amely azért nem mentes a hibáktól sem. A rendező átemel bizonyos remek megoldásokat korábbi János vitéz (1973) és Fehérlófia (1982) című munkáiból, mégis inkább a Magyar népmesék -sorozat és az Ének csodaszarvasról (2002) szimbólumaira épülő, már-már enciklopédikus illusztrátori stílusát fejleszti tovább. Az archaizmusért való rajongását maximálisan kiélhette a világtörténelmi korokon végigrohanó alapmű vizualizációjában, ahol ezernyi utalást rejtett el emberi és tárgyi metamorfózisokba csomagolva. Képi világa egyaránt ezekre az átalakulásokra épül, amelyben a korok, tárgyak és emberek, különösen persze Ádám reinkarnálódik, születik újjá és bukik el. Ezt még aláhúzza a hegeli dialektikán nyugvó eredeti alapszöveg is. Bár úgy tűnik, Jankovics nem értelmezte át radikálisan az eredeti művet, meghagyja a mű tizenötös tagolását, mégis rengeteg aktualizációt épít a filmjébe. Az első két szín, a Teremtés (1997) és az Édenkert (1999) a két főszereplő manicheista színrelépését mutatja be; Lucifer a sötét Lófej csillagködből, Ádám és Éva az Éden fájának törzséből születik.
Egyrészt mert áporodott szag nélkül sikerült visszaadnia az eredeti drámai költeményt, másrészt, az a rengeteg kulturális AHA! -élmény, amelyet a film eklektikussága hordoz, a vizuális ötletek, s a mű pazar, de olykor kíméletlen megvalósítása mindenképpen (többször) nézni való intellektuális élményt nyújthat, amiért érdemes volt ennyit várni, s talán még tovább is érdemes lenne. Tisztességes lezárása egy életműnek.
A Falanszter (1993) ismét minimalista nyitánya a mű harmadik belső filmjének. A rendező saját bevallása szerint, az NDK-s képregény stílusára alapozott, ám az expresszív motívumfejlődés ezúttal elmarad. A képregényvilágból a sötét sci-fi univerzumába, az Űr be jutunk, ahol Ádám hideg monolittá, űrhajóvá alakul. Majd az eszkimó szín a Csend, hó, halál (1993) technikailag a legelpuskázottabb, eszközében a legüresebb része a filmnek. Szinte alig láthatunk valamit a jelenetekből, a karakterek belevesznek a túlságosan világos horizontba. Sajnos emiatt csak összehúzott szemmel fedezhetjük fel a kóválygó alakokat, s csak a párbeszédekből derül ki, mit is kéne látnunk – sőt az epizód végén az igluból előbóklászó Éva alakját is csak akkor vesszük észre, amikor megnézzük a következő szín átvezető első snittjét, ahol láthatóan nem hibázott a fénymegadó. A Csend, hó, halál ban kiüresedik a film, alig látható szimbólum és allegória, csak torz alakok. Az Ébredés (1998) a tragédia utolsó fejezete, amelyben Jankovics szintén nem a küzdést állítja középpontba, hanem a híres zárómondatot túllépve – akárcsak az Ó Fortuná ban!
A film naivabb, kollektívebb publikumtömege számára az álom csak akkor valószerű, ha kavargó, álomszerűen megvilágított, torz, sokdimenziójú, folytonosan változó színtereken álomszerűen mozgó és egymásba folyó emberek ágálnak. A mai filmrendezői művészet ezt kitűnően meg is tudja csinálni. Ennek az álomvilágnak szereplői nem mondhatják el a kimért, bár lángeszű madáchi sorokat! Ha pedig nem igazán álomszerűek ezek az álomszínek, akkor a film hideg, művészietlen, hazug és primitív lesz. A Tragédia-film paradoxonja. - Madách Imre drámai költeménye, melynek elolvasása gazdagító és megrendítő, tehát nem filmszerű. Azaz akkor nem az, ha súlyt helyezünk arra, ami e hatalmas költői műben mégsem hanyagolható el, tudniillik a madáchi szövegre. Az expresszionisztikus álomvilágban nem hangozhatnak el Madáchnak a tiszta ész birodalmából kisugárzott sorai. Ebből azonban az a paradoxon következik, hogy a Tragédia-film, ha egyáltalán megoldható, álomszíneiben nem lehet hangos, vagyis beszéd-film, hanem csak beszédtelen, legfeljebb muzsikával kísért film.
És akkor bizony 8-9/10 magasságokat ostromolná. Ami viszont jár az jár. Még így is remek szórakozás a Végítélet, részemről mindeképpen ajánlott. Ha épp leül a sztori, akkor száradó hullákkal próbálják feldobni a helyzetet. A kihalt NY telitalálat, a kihalt kisvárosok szintén. A szereplőgárda meg egyszerűen fantasztikus. Na jó, nyilván csak a főbb szereplők, de Rob Lowe és Gary Sinise elvitte a hátán a fél sorozatot. A gonosz először meglepő volt, de utána azt is jó választásnak gondoltam. Stephen King akarta, hogy ne ismert személy legyen, ezzel megzavarva a nézőket. Stephen King beszólt azért, hogy a Stranger Things 4. évadát kettévágták: Reagáltak is a sorozat írói. A trükkök egész jók, főleg ha azt nézzük, hogy 94-es a cucc, és tévére készült. Néhol persze nevetségesek a maszkok, de van benne jó pár kaszkadőrös jelenet, meg rengeteg díszletet építettek hozzá. Nem azt mondom, hogy az idő próbáját hibátlanul állja, és ugye a divat is szúrja az ember szemét, de abszolút korrekt néznivaló még így is. Értékelésileg részemről egy 7/10 megy rá. Ha az utolsó két részt valahogy egybefűzik, akkor ahogy említettem, simán lenne az nyolc is.
Az író nem fűzött különösebb magyarázatot ahhoz, mi bosszantotta fel pontosan Michael Bay filmjében annyira, hogy otthagyja a mozit, cserébe arra kérte követőit, írják meg hasonló élményeiket. I have walked out of only one movie as an adult: TRANSFORMERS. Stephen king az sorozat lyrics. Would like to know what other movies people have walked out on. — Stephen King (@StephenKing) June 27, 2022 Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
King gyakorlatilag látta azt, hogy milyen lesz, amikor ő már meghal. Mivel Stephen Kingről van szó, meg sem próbálta különösebben leplezni azt, hogy a regénye róla szól, a főszereplő egy nagyon sikeres horroríró, Scott Landon, akinek a halála után a feleségének kell megbirkóznia férje örökségével. Minden értelemben: egy őrült rajongó megszállottan szeretné megszerezni a kiadatlan kéziratait, miközben az emlékeiből és a férje által indított kincsvadászatból megismeri, milyen borzalmak között nőtt fel Landon, és hogyan tudott ezekből a borzalmakból elmenekülni. Úgy, hogy kitalált egy képzeletbeli, rémisztő, de elvarázsoló képzeletbeli világot, ahova csak úgy hipp-hopp el tud teleportálni. Stephen king az sorozat bar. Igen, el tud teleportálni, általában úgy, hogy megnyit közben egy csapot, mintha a szempillantás alatt egy fantáziadimenzióba utazás olyan problémás lenne, mint a pisilés, amikor nem megy. Julianne Moore és Clive Owen a Lisey története című sorozatban – Kép: Apple+ A Lisey története legeslegelején van egy nagyon jó teszt, aminek a segítségével könnyen ki lehet deríteni, hogy valakinek tetszeni fog-e a sorozat vagy sem.
A sorozat hősei elindulnak Las Vegasba leszámolni a gonosszal, komoly az áthallás A Gyűrűk Ura sztorijával / Fotó: Amazon Prime A The Stand castingja remekül sikerült, nem csak a két szektavezért alakító színész tesz ki magáért. Végre Stephen King is megszólalt az Az előzménysorozata, a Welcome to Derry kapcsán. A boulderi négyek között találunk modern cowboyt, Stu Redman személyében, akit az X-Men filmekből és a Westworld sorozatból ismert James Marsden alakít, szerelmét, Frannie-t (Odessa Young), de az az ex-rockzenész Larry (Jovan Adepo) és a kicsit magának való Glen (Greg Kinnear) is kulcsfontosságúak a végkimenetel szempontjából. Nagyon izgalmas, hogyan jutnak el ezek a nagyon eltérő személyiségek a kisvárosba, hogy aztán az ősöreg proféta egyik segítőjével, Ray-jel (Irene Bedard) kiegészülve, de Frannie-t otthon hagyva vágjanak neki Las Vegasnak, és egy hosszú gyalogtúra után, akár csak A Gyűrűk Urában, legyőzzék a Gonoszt. A rosszak oldalán szintén olyan figurákat kapunk, akik elképesztően jó háttérsztorikat kapnak, ezért még velük is könnyen lehet azonosulni. A soha be nem futott, de az írással próbálkozó Harold (Owen Teague) az például, aki az elején viszi a hátán a sorozatot, de nagyszerű párost alkot később az Aquaman sztárjával, a botrányba keveredett Amber Hearddel, a Menyasszonnyal.
Kerekes Vivien A vezető online szerkesztője. Olyan típus vagyok, hogy ha belekezdek végre val... Sztárok, Életmód, Külföldi sztárok Utoljára frissült: 2021. szeptember 21. 14:30 Forrás: twitter, imdb Ez is érdekelhet Olvasd el! Katalin hercegné még Meghan Markle-nél is dögösebb fürdőruhában Ritka pillanat, amikor a brit királyi család tagjait fürdőruhában lehet elcsípni. A paparazziknak viszont az elmúlt években sikerült néhány ilyen fotót készíteniük, amikből hamar kiderült, hogy Katalin bizony klasszisokkal dögösebb, mint Meghan. Olvasd el! Ő volt Priscilla után Elvis Presley nagy szerelme - így néz kis a most 65 a éves Ginger Alden! Ginger Alden a mai napig őrzi az Elvis Presley-től kapott jegygyűrűjét! Olvasd el! "Folyton beteg a gyerek" – Ezt üzeni a gyermekorvos az elkeseredett szülőknek! Rengeteg kisgyermekes panaszkodik arra, hogy a gyereke folyton beteg. Váratlanul kaszát kapott az egyik legjobb Stephen King sorozat - SorozatWiki. Pár nap közösségbe járást mindig hetekig tartó betegeskedés követ. Nem értik, miért nem tudnak végre kikecmeregni ebből az ördögi körből.