A török nyelvben a hat (altı) nagyon hasonlít az arany (altın) szóra. Egyik legenda szerint a szultán arany minareteket akart. Az építész megkapta az aranyat, mire azonnal zsebre is vágta, majd épített hat tornyot. A szultán persze nem volt boldog, amikor meglátta. Azt mondtam neked, hogy arany tornyokat szeretnék. De hát hat torony van. Arany? Hát hol az arany? Hát ott! Egy, kettő, három, négy… A dzsámi a hat minaretje mellett valóban egy építészeti remekmű. Ahmed szultán mecsetje — Google Arts & Culture. A kupolák nagyon szépen, egyenletesen vannak elosztva, így tud kialakulni a hatalmas belső tér. Belül 20. 000 kézzel festett izniki csempe borítja. Ezek színe átlagosan kék, innen is kapta a Kék mecset nevet. Sultanahmed Camii A Sultanahmed Camii-t, meglepő módon Ahmed szultán építette, és még inkább meglepő módon magáról neveztette el. Szegény Ahmed szultán jól kifogta, mert nem jó korba, vagy inkább nem jó környezetbe született. Nagy reményekkel, és tervekkel kezdte meg uralkodását, de mindenki ott használta ki, ahol csak tudta.
Multimédia A Kék mecset belső tere (info) Rövid videó, mely a Kék mecset belsejét mutatja ( forrás) Nem tudja lejátszani a videót? Wikipedia:Média segítség.
Az építkezések miatt több, a helyszínen lévő palotát, illetve a Hippodrom egy részét is le kellett bontani. Az építkezést 1609-ben kezdték, a szultán azt akarta, hogy ez a mecset legyen a birodalom első számú imahelye. Az épületet Szinán mester tanítványa, Sedefhar Mehmet Ağa tervezte. Az építkezés részleteit nyolc kötetben írták le, melyek ma a Topkapı Palota könyvtárában láthatóak. A megnyitót 1617-ben tartották, bár az épület teljes egészében csak I. Musztafa szultán uralkodása idején készült el. Építészet [ szerkesztés] A Kék mecset az oszmán mecsetépítészet két évszázados fejlődésének az eredményeképp született meg. Vita:Ahmed szultán mecsetje – Wikipédia. Az oszmán építészet klasszikus korszakának remekeként tartják számon. A Szinánnál tanult építész kiválóan elsajátította mestere technikáit: a mecset hatalmas méretű, lenyűgöző és pompázatos külsejű. Belső tere azonban nélkülözi Szinán kreatív gondolkodásmódját. Külső jellegzetességek [ szerkesztés] Mehmed aga hatalmas anyagtömbökkel dolgozott, főként kővel és márvánnyal.
A mecsetet övező udvar csaknem akkora, mint a mecset maga. A központi hatszögletű szökőkút a kert méretéhez képest elég kicsi. Az óriási méretű, de szűk kapu az egyetlen, ami megtöri a tornác monoton jellegét. A kert nyugati bejárata fölött egy nehéz vaslánc függ. A szultán volt az egyetlen aki lóháton mehetett be az udvarba, ekkor a lánc miatt le kellett hajtania a fejét. Ahmed szultán mecsetje | Holamon.cat. Ez egy szimbolikus mozdulat: a világi hatalmasság megalázkodik az égi hatalmasság előtt, mikor a házába lép. Belső jellegzetességek [ szerkesztés] A mecset belsejének egy részét 20 000 kézzel készített izniki csempe borítja, ötven különböző motívummal (egyes csempék tradicionális, mások virág-, gyümölcs- és ciprusmotívumokkal díszítettek). A csempéket a kézműves mester, Kaşıcı Hasan irányításával készítették. A csempékre kifizethető összeget a szultán egy rendeletben határozta meg, a csempeárak azonban gyorsan emelkedtek, így később egyre rosszabb minőségű csempékkel burkolták a mecset belsejét. Ennek eredményeképpen a színük megfakult, fényük tompult.
Az oszmán építészet klasszikus korszakának remekeként tartják számon. A Szinánnál tanult építész kiválóan elsajátította mestere technikáit: a mecset hatalmas méretű, lenyűgöző és pompázatos külsejű. Belső tere azonban nélkülözi Szinán kreatív gondolkodásmódját. Külső jellegzetességek [ szerkesztés] Mehmed aga hatalmas anyagtömbökkel dolgozott, főként kővel és márvánnyal. A belső tér legfontosabb eleme a mihráb, a Mekka irányát jelző falifülke. [3] A Kék mecset mihrábja gondosann faragott márványból készült, cseppkő formájú. A hozzá kapcsolódó falakat kerámiacsempék borítják. Tőle jobbra található a gazdagon díszített minber vagy pulpitus, ahonnan az imám vezeti az istentiszteletet péntekenként, illetve ünnepnapokon. A mecsetet úgy tervezték, hogy minden pontján kitűnően lehessen hallani az imámot. A mecset délkeleti sarkában található a szultáni kioszk, melyhez két kisebb pihenőszoba is társul. Ezekben a pihenőszobákban húzódott meg a nagyvezír a janicsárok 1826-os lázadása idején. A szultáni fülkét tíz márványoszlop tartja, saját mihrábbal rendelkezik, melyet régen jáderózsák és aranybevonat díszített.
5 evőkanál habtejszín, 1 citromból nyert citromhéj, 1 teáskanál vanília kivonat, 100 gramm porcukor Az összerakáshoz pedig 200 gramm málnalekvár, 200 gramm málna és egy marék menta. A mascarpone és a lekvár találkozásának köszönhetően lesz elképesztően krémes és finom ez a torta A piskótához melegítsük elő a sütőt 175 fokra. A tojásokat egészben kihabosítjuk a cukorral és vaníliás cukorral. Mikor enyhén kifehéredett és duplájára nőtt a hab térfogata, hozzácsurgatjuk a langyos olvasztott vajat. A lisztet és a szódabikarbónát összekeverjük és beleszitáljuk. Határozott mozdulatokkal belekeverjük, majd sütőpapíros tepsibe öntjük, és spatulával szépen elegyengetjük. Sütőben 10-12 perc alatt lekevergésen megsütjük, ügyelve rá, hogy a tészta ne barnuljon meg, maradjon világos sárga. Miután megsült, még langyosan, lazán feltekerjük, és hagyjuk teljesen kihűlni. Ez idő alatt elkészítjük a villámgyors mascarponés krémet. A mascarponekrémhez a hideg mascarponét a tejszínnel, porcukorral és vaníliával alaposan kihabosítjuk.