Kínai opera = Formózai Magyar Jezsuiták (Potzu: 1964-?, Taiwan), 1970 karácsony, 24:16. KÉKESSY Imre: Kína "sárga veszedelme". = Természettudományi közlöny, 68(1936)1049-1050:184-185. KOCH István: Msgr. Lischerong Gáspár, S. J. (1889-1972) = Formózai Magyar Jezsuiták (Potzu: 1964-?, Taiwan), 1972 tavasz, 28:3-4, 8-9. KOCH István: Szállást keres a Szent Család. = Formózai Magyar Jezsuiták (Potzu: 1964-?, Taiwan), 1977 nyár, 42:2-4. [így kezdőtt a magyarok Potzu-i missziója] KOCH István: A formózai elindulás. = Formózai Magyar Jezsuiták (Potzu: 1964-?, Taiwan), 1977 nyár, 42:6-7, 9-11, 17-18. KUBASSEK János: Magyar földrajztudósok és utazók eredményei Kína tudományos megismerésében = Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd), (1993)14:13-28. Szállást keres a szentcsalád. L LAL, Amrit: A Pao-Csia összeírás és a Csing-dinasztia idejére vonatkozó kínai népességi adatok. [1644-1911. ] = Demográfia, 11(1968)1:71-83. LÁZÁR Imre: Egy ismeretlen tudós Indiában: Dr. Tömöry Edith ferencesrendi missziósnővér, művészettörténész = Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd), (2006)15:83-85.
Az amerikai-magyar alapítók elkötelezettek az udvarias ügyfélkiszolgálás iránt, és célunk, hogy a fenséges mexikói ételeinket családias, barátságos környezetben szolgáljuk fel vendégeinknek. Mi lehet... Corvin Kávézó Budapest A Budai Vigadó és a Kapucinus-templom között fekvő hangulatos kis tér Budapest legrégebben lakott városrésze címet is elnyerhetné. Ezen a gyönyörű helyen, a tér közepén nyitotta meg kapuit a Corvin Kávézó 2006-ban. Kína : újságcikkek bibliográfiája. Kávézónk belső kialakítása a klasszikus kávéházi vonalat képviseli, összhangban a tér... Déryné Bisztró Budapest Sikkes, szexi, kozmopolita. Ilyennek szeretik a lokálpatrióta budaiak a Dérynét. Az ikonikus kávéház az Auguszt család gondozásában az 1910-es évek idusán nyitott és azóta írók, celebritások, balerinák, politikusok, könnyűvérű hölgyek és fess urak ezreit szórakoztatta dekadens varázsával egy évszázadon át.... Főőrség Étterem és Kávéház Budavári Palota A Főőrség ékköve a földszinten található kávéház. Századfordulós hangulat modern köntösben tálalva, melyet visszafogott, könnyed elegancia jellemez.
2022. 07. 03. | 2022. 01. - Vasárnap 10 órakor, a vértessomlói Sarlós Boldogasszony templom búcsújára hívják azokat a családokat, akik gyermekáldásra várnak, vagy gyermek születésére készülnek. Spányi Antal megyés püspök szentmise keretében imádkozik és áldja meg őket, a Gyermeket hordozó Szűz Mária közbenjárását kérve. A szentmise előtt fél 10 órakor a hagyomány szerint a falu kápolnájától templomi és történelmi zászlókkal érkeznek a környékbeli zarándokok Vértessomlóra, a falu közepétől népviseletbe öltözötten, körmenetben vonulnak a kegytemplomhoz. Index - Mindeközben - A nap hülyéje e miatt a festmény miatt perelt be egy múzeumot. Merthogy rasszista és antiszemita. Mármint a festmény. A zarándoklaton közös imádságba foglalják mindazokat, akik gyermekeket szeretnének. A szentmiséhez kapcsolódva a kegytemplomban ünnepélyesen elhelyezzük azokat a hálaszíveket, melyeket a vértessomlói Szűz Mária közbenjárásáért készíttettek a gyermekáldásban részesült családok. A megyéspüspök kéri a híveket, vegyenek részt minél többen a búcsún, hogy együtt imádkozhassanak erre a szándékra.
04. 28. Magyar Nemzeti Galéria kiállítások 2022 Art deco kiállítás 2022 Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) a Magyar Nemzeti Galériában 2022. 30. 28. Kamarakiállítás 2022. Dancing 1925 – Magyar művészek a párizsi éjszakában 2022. 06. A vértessomlói Sarlós Boldogasszony templom búcsúja - gyermekeket váró, hordozó családok megáldása - Székesfehérvári Egyházmegye. 15. 29. Kamarakiállítás Budapest 2022. Az Eszmény felé. Belga szimbolista szobrászat a Nemzeti Galériában Találatok száma: 14 Boutique Hotel Victoria Budapest**** A Budai Vár lábánál, közvetlenül a Duna partján fekvő, 4 csillagos butikhotel 27 panorámás szobát kínál Budapest szívében. A szálloda mindössze 10 perces sétára található a Budai Vártól, a Mátyás-templomtól és a Halászbástyától, melyek nem csak a város legnépszerűbb látványosságai, hanem az UNESCO... Bővebben Buda Castle Hotel**** A Buda Castle Hotel a Duna budai oldalán található gyönyörű Várnegyedben helyezkedik el közel a turisztikai látnivalókhoz, egy mégis csendes mellékutcában. A csodálatos helyszín amellett, hogy a Világörökség része 1987 óta, számos érdekességgel, gasztronómiai különlegességgel, kulturális élménnyel és... Budavár Panzió A Budavár Panzió Buda szívében, a történelmi Várnegyedben fekszik exkluzív, csendes, de központi helyen.
Békebeli magyar konyha 21. századi módon, minden eredeti hagyományos ízt koncentráltan megőrizve, ételeik mégis könnyebbek a régimódi... Alabárdos Étterem Hagyományos magyar ételek újragondolt formában, minőségi borok kíséretében. Ezt kínáljuk Önnek történelmi falak között a Budai Várnegyed szívében. Legyen a vendégünk! Arany Hordó Étterem Az Arany Hordó Étterem egykor a király főpohárnokának rezidenciája volt a Budai Várnegyed szívében. Szállást keres a szent család szöveg. Terméskövekből kirakott pinceborozónkat a már 500 éves épület alatt húzódó Budai Labirintus egyik ágából alakítottuk ki, ahol borbemutatókkal, vacsorákkal és kóstolókkal várjuk Vendégeinket. A... Arany Kaviár Étterem Az Arany Kaviár több mint húsz éve van jelen a magyar gasztronómia palettáján. A legjobb fine dining éttermek között tartanak minket számon, a robosztus cári pompát ötvözzük a modern elegancia könnyedségével. A Gault Millau Étteremkalauz 2010 óta egy szakács sapkával jutalmazza az Arany Kaviárt, a... Arriba Taqueria Széna tér Az Arriba Taqueria egy ínyenc mexikói étteremlánc Budapesten, friss, gyorsan elkészülő ételekkel.
Igazán romantikus körülmények között, New Yorkban kérte meg szerelme Nagy Bogi kezét, aki természetesen igennel felelt párja kérdésre. Azt énekesnő most részletesebben beszélt a lánykérésről az RTL Klub Reggeli című műsorában, ahol a gyűrűjét is megcsodálhatták a műsorvezetők. Mint kiderült, Nagy Bogi semmit sem sejtett Marci szándékából, így nem is nagyon akart szerelme után menni New Yorkba, úgy kellett őt győzködni, hogy a férfi konferenciája után csatlakozzon hozzá a tengerentúlon. Végül úgy döntött, megenged egy kis szünetet magának, így repülőre ült – és milyen jól tette! "Kimentünk napfelkeltét nézni a Brooklyn hídra, mondta, hogy vegyünk fel valami szép ruhát, csináljunk majd képeket, de nekem még akkor sem esett le″ - idézte fel a történteket a friss menyasszony. A párt közben egy fotós is követte titokban, hogy megörökítse a nagy pillanatot, aki pezsgőt is vitt az ünnepléshez. Amikor megkérdezte nem is válaszoltam, csak elkezdtem ugrálni — mesélte Bogi, hozzátéve: persze utána kimondta az igent, azóta pedig el is kezdték tervezgetni az esküvőt, ami reményeik szerint jövő nyáron lesz.
A nagy londoni szmog Az elmúlt kétszáz évben nagyon sokszor ereszkedett szmog a brit fővárosra, de a legbrutálisabb helyzet 1952. december 5-én kezdett kialakulni. A szélcsendes időben anticiklon terpeszkedett Anglia déli részére, az éjjel kialakult köd pedig nap közben sem tudott felszállni. Képzeljünk hozzá még ehhez széntüzelésű házakat és szűrés nélküli ipari kéményeket – az eredmény pedig egy szürkésbarna színű áthatolhatatlan füstködfüggöny lett, ami a hivatalos adatok alapján is legalább 4000 ember halálát okozta Londonban. Londonban egy átlagos napon még mindig sokkal rosszabb a levegőminőség, mint Budapesten. A szmogban fellelhető légszennyező anyagok nehézlégzést okoznak és irritálják a szemet és a torkot, ezek azonban olyan tünetek, amik alapesetben még nem tűnnek olyan vészesnek. Senki nem hal meg "légszennyezésben", a dolog nem így működik. A szmog jellemző hatása ugyanis, hogy felerősíti a meglévő betegségeket, jellemzően az asztmát, a légzési- és a keringési problémákat.
A lakosság szénnel fűt, és Nagy-London gyárai továbbra is működnek. A keletkező köd, kémények, részecskék és egyéb szennyező anyagok (különösen a kén-dioxid) füstjével keverve, állandó szmog megjelenését eredményezte, amely vastag takaróval borította be a fővárost, amelynek sárga-fekete színe (korom jelenléte okozta) kátrányban gazdag részecskék) elnyerte "borsóleves" nevét. A szél hiánya megakadályozta a szétszóródását, és soha nem látott koncentrációban engedélyezte a szennyező anyagokat. Következmények Londonra Bár London megszokta a sűrű ködöket, ez a vastagabb volt, és tovább tartott, mint előtte. A láthatóság néhány méterre csökkent ("Olyan volt, mintha vak lennél" - hangzott el egy megfigyelő megjegyzése), ami megnehezítette vagy lehetetlenné tette a jármű vezetését. A tömegközlekedésnek le kellett állnia - a londoni metró kivételével -, és a mentőszolgálat megszűnt működni, arra kényszerítve a betegeket, hogy önállóan érjék el a kórházat. A szmog még beltéren is megcsúszott, ami lemondási vagy elhagyási koncerteket vagy filmvetítéseket eredményezett (mivel a láthatóság a nagy helyiségekbe esett, és a szobában ülve nehéz volt látni a színpadot vagy a képernyőt).
Kellett azonban egy kis idő, amíg mindenkinek sikerült átállnia valamilyen más alternatív tüzelőanyagra vagy fűtési módra, így következhetett be tíz évvel később egy hasonló eset, amikor 750 londoni lakos halt meg a köd miatt, de az 1952-es nagy szmoghoz hasonló mértékű szmog soha többé nem fordult elő. A történteket a netflixes sorozat, A korona (The Crown) is feldolgozta – erről az epizódról a régi Indexen írtunk –, amely Winston Churchill felelősségét firtatja a nagy szmogkatasztrófában. Borító: Szmog a Temze felett 1952-ben – Fotó: Hulton Archive / Getty Images Forrás: Telex
A brit fővárosban nem is olyan régen még kapható volt a Londoni szmog címkével ellátott színes konzervdoboz, amelyet a turisták szuvenírként vihettek haza. A tragikus 1952-es füstköd azonban nem turista látványosság volt. Az év december 4-én egy hideg anticiklon ült meg London fölött, és mivel teljes volt a szélcsend, napokig ott is maradt. A várost másnapra sűrű, kéményfüsttel és kipufogógázokkal kevert köd takarta be, és bénította meg az életet. A szmog kialakulásához több tényező járult hozzá. A legnagyobb problémát a tömeges széntüzelés okozta, hiszen a hideg időjárás miatt több szenet használtak fel, méghozzá az olcsóbb, nagyobb kén-dioxid tartalmú fajtából. A helyzetet súlyosbította, hogy London külvárosában több széntüzelésű erőmű is működött. A levegő minőségét tovább rontotta a járművek kipufogógáza - a villamosokat több vonalon ekkoriban váltották fel a dízelüzemű buszok -, és a La Manche csatorna felől is nagy mennyiségű szennyezett levegő érkezett. A levegő színe a nagy mennyiségben jelen lévő kátrányos koromrészecskék miatt sárgás-feketére változott, amelyet a londoniak fekete humorral "borsólevesnek" neveztek el.
Az aluljárótól eltekintve a közlekedést szigorúan korlátozták. A mentőszolgálatok szenvedtek, így az emberek maguk találták meg a maguk módját a kórházakba a szmogban. Sokan egyszerűen elhagyták autójukat az úton. A beltéri játékokat és koncerteket törölték, mivel a közönség nem láthatta a színpadot, és az utcán egyre nagyobb a bűnözés. A tüdőgyulladással és a hörghurutgal kapcsolatos halálesetek és kórházi kezelések száma megugrott, és Smithfieldben a jószágállomány állítólag halálra fulladt. Noha a köd öt napig tartott, végül december 9-én megemelkedett, súlyosságát nem értékelték teljes mértékben, amíg a főjegyző néhány héttel később közzétette a halálesetek számát, amely körülbelül 4000 volt. A szmog hatása azonban hosszan tartó volt, és a jelenlegi becslések szerint a halálozások száma körülbelül 12 000 volt. Az 1952-es események után London légszennyezésének súlyossága tagadhatatlan lett. Eleinte lassan cselekedett, és a brit kormány végül négy évvel később, 1956-ban fogadta el a tiszta levegőről szóló törvényt, amely a halált okozó ködre adott közvetlen válasz.
A Fleet Streetről érkező busz a Ludgate Circusnál délután kettőkor – Fotó: PA / Getty Images Az eseményeket követő hetekben a kórházi jelentések szerint 4000 ember halhatott meg a szmog miatt, és több mint több tízezer ember betegedhetett meg. Újabb kutatások szerint azonban a halálos áldozatok száma ennél jóval magasabb lehetett, a becslések szerint akár 10 000 és 12 000 közötti. Az áldozatok elsősorban idősek vagy nagyon fiatalok voltak, vagy olyanok, akik szívbetegséggel küzdöttek. Az üzemanyag-kutató állomás légszennyezéssel foglalkozó részlegének asszisztense egy londoni légkondicionáló berendezésből származó szűrővel, amit egy éjszakán át használtak 1954 novemberében – Fotó: John Pratt / Keystone Features / Getty Images A brit hatóságok a történtek után igyekeztek mindent megtenni, hogy ehhez hasonló helyzet ne fordulhasson elő többször, ezért 1956-ban, majd 1968-ban újabb módosításokkal megalkották a Tiszta Levegő törvényét. Ezek a törvények különböző szigorításokat vezettek be, és szabályozták, hogy a városok lakói és a gyárak milyen tüzelőanyagokat használhatnak.
Borsóleves színű, az orrot és szemet csípő, szénfüstös levegő, amelyben csak méterekre látni. Hatvan éve történt a londoni szmogkatasztrófa, amely miatt több mint négyezren haltak meg 1952 decemberében. Londonban nem is olyan régen még kapható volt a Londoni szmog címkével ellátott színes konzervdoboz, amelyet a turisták szuvenírként vihettek haza. A tragikus 1952-es füstköd azonban nem turistalátványosság volt. Az év december 4-én egy hideg anticiklon (magasnyomású levegő) ült meg London fölött. Mivel teljes volt a szélcsend, napokig ott is maradt. A várost másnapra sűrű, kéményfüsttel és kipufogógázokkal kevert köd takarta be, és bénította meg az életet. Kendőkkel próbáltak védekezni a londoniak Borsóleves színű levegő A szmog kialakulásához több tényező járult hozzá. A legnagyobb problémát a tömeges széntüzelés okozta, hiszen a hideg időjárás miatt több szenet használtak fel, méghozzá az olcsóbb, nagyobb kén-dioxid-tartalmú fajtából. A helyzetet súlyosbította, hogy London külvárosában több széntüzelésű erőmű is működött.