A Csak színház és más semmi 2. évadával kapcsolatban a vezető írót és a kreatív producert szólaltattuk meg. Valamint megismerhettük a legújabb szereplőket is. Már mindenki kíváncsian várja a népszerű magyar sorozat következő évadát. Február 20-án a Corvin moziba bemutatásra került a legújabb két rész a sajtó számára. A vetítésen részt vettek az alkotók és természetesen a színészek is, akik lelkesen meséltek a folytatásról, de persze csak éppen annyit, amennyit kell. Az interjúkat nézd meg a Médiaklikk oldalán, valamint ismerd meg a sorozat legújabb szereplőit is. Ne feledd, a Csak színház és más semmi 2. évada február 24-én, pénteken indul a Dunán, 20:30-tól. Csak színház és más semmi - Új magyar sorozat! - MoziStar.hu. Ne maradj le!
Rendező: Nagypál Orsi, Miklauzic Bence Forgatókönyvíró: Divinyi Réka, Goda Krisztina Zeneszerző: Balázs Ádám Operatőr: Babos Tamás, Gibárti Viktor Vágó: Mezei Áron Első évad A sorozat a színház világába kalauzolja el a nézőket. Három szatirikus hangvételű történetszál bonyolódik párhuzamosan, amelyek alkalmanként összefonódnak. A történet kereteit egy színházi bemutató adja, az olvasópróbától a premierig. A szereplők az előadásban dolgozó színészek, illetve színházi szakemberek. Fő helyszíneink is mind a színházhoz kötődnek, színpad, öltözők, kelléktár, irodák, büfé csak néhány külsőt és nem közvetlenül a színházhoz kapcsolódó helyszínt használunk. Szereplők: Schell Judit, Csányi Sándor, Szávai Viktória, Szervét Tibor, Lovas Rozi, Géczi Zoltán, Mikecz Estilla, Pálos Hanna, Vecsei Miklós, Udvarias Anna, Dengyel Iván, Fesztbaum Béla, Urbanovics Krisztina, Alexics Rita, Sipos Vera, Fehér Tibor Második évad A színház minden eddiginél nagyobb anyagi gondokkal küzd, Dénes attól fél, ha nem talál sürgősen egy támogatót, az éved végére csődbe mennek.
Az egyik nap Zsófival (Dobó Kata) beszélget arról, hogy kisbabát szeretne, de apa nélkül. Zsófi tanácsára hirdetést ad fel: "Szexistennő negatív AIDS teszttel rendelkező szexpartnert keres Csak szex és más semmi jeligére". A potenciális apajelöltekből nincs hiány, csakhogy hamar kiderül, hogy a hirdetésre nem épp a teremtés koronáinak legjobbjai jelentkeznek, ráadásul az egyetlen szóba jöhető férfit pont Zsófi csapja le a kezéről… Itt a vége a cselekmény részletezésének!
Szigorú böjt (jejunium) vonatkozott elvileg a nagyböjt valamennyi napjára (vasárnapok kivételével), a négy évszak egy-egy kántorhetének szerda, péntek és szombati napjára, egyes vigiliákra és minden hét pénteki napjára az absztinenciában rendelt élelmiszertilalmak megtartásával. Az étkezések száma és a jóllakás tekintetében széles körű elismert felmentések évényesültek, így a mindennapi életben ezen böjtös napok többségét, köztük a heti pénteki napot csak absztinenciával tartották meg. Míg a pénteki absztinencia ajánlása egyetemes szabályt eredményezett Európában, az év valamennyi szerdai, illetve szombati napjára kiterjedő absztinencia csak regionális egyházkerületekben érvényesült. Regionális hatókörű maradt a középkorban az adventi absztinencia is. Az absztinencia értelmezése a 15. századi Európában az enyhülés irányában volt mozgásban. A szakácskönyvek az absztinencia differenciálódását jelzik. Fordítás 'táplálkozási szokások' – Szótár szlovák-Magyar | Glosbe. A korai művek jellegzetessége, hogy az ételeket a húsevőnapok, valamint a hústalan napok két kategóriája szerint csoportosítják.
ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK A baranyai németek táplálkozási szokásai a német hazából hozott s az itt élő más etnikai csoportok, elsősorban a magyarok, konyhakultúrájából átvett elemek összefonódása, keveredése során alakult ki. Konyhájuk sajátosan magyarországi német konyha, amelynek alapját a generációkon keresztül megőrzött német étkezési szokások képezik, kiegészítve a magyaroktól, osztrákoktól és itt élő délszlávoktól átvettekkel. Származási területük sok jellegzetes ételét megőrizték, elsősorban a krumpliból és lisztből készülteket. Elkészítésükben azonban már érezhető az új környezet hatása, mindenekelőtt a paprika, mint új fűszer alkalmazása. Így például a burgonyapürét, ha gombóccal fogyasztják, hagymás- paprikás zsírral öntik le. Magyar táplálkozási szokások wikipédia. Hasonlóan járnak el a babpüré és babfőzelék esetében is. Készítenek paprikás metéltet és gombócot, vagyis a vízben kifőtt gombócot paprikás-hagymás zsírban forgatják meg. A paprika, mint fűszer- és zöldségnövény bevonult a magyarországi németek konyhájába és annak fontos tartozéka lett.
a smarni. a sufnudli. a fasírozott. Egy ételről, a stifolderről, biztosan állíthatjuk, hogy a baranyai németségtől ismerték meg a magyarok. E szalámi receptjét az úgynevezett stiffollerek német hazájukból hozták magukkal, s napjainkig megőrizték. Fulda környékén még ma is készítenek olyan szalámit, amelynek elkészítési módja megegyezik a baranyai stifolderével. A Baranyában élő délszlávok hatását jelzi a " Sarme". szárma szó, amely nem más, mint töltött káposzta. A németek régebbi étkezési szokásait a takarékosság, az egyszerűség és az egyoldalúság jellemezte. Ételeiket szinte kizárólag a saját maguk által termelt nyersanyagból készítették. A KÉSŐ KÖZÉPKORI TÁPLÁLKOZÁSKULTÚRA (1300–1500) | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. A legfontosabb alapanyagok voltak: a liszt, a bab, a káposzta és a burgonya. A boltban csak fűszereket és nagyritkán húst vásároltak. Még a tehetősebbek is egyoldalúan és igénytelenül étkeztek. A hét egyes napjain általában ugyanazon alapanyagból készült ételeket főzték és ezekről nevezték el a hét napjait. A Mohács környéki németeknél a heti étrend a következő volt: hétfő-tésztanap, kedd-káposztanap, szerda-húsnap, csütörtök-gombócnap, péntek-babnap, szombat-burgonyanap, vasárnap-ünnepnap.
A paprikán kívül más növényekkel is megismerkedtek az új hazában, pl. a paradicsommal, sütőtökkel, barackkal, kukoricával, mint emberi táplálékkal is, s ezek is ételeik fontos alapanyagát képezik. Néhány ételt nevével együtt vettek át és azt a német kiejtésnek megfelelően módosították, vagy részben lefordították. Mindenekelőtt olyan paprikával készült ételekről van szó, amelyek a magyarok körében is igen kedveltek, mint a csirkepaprikás (Paprikasch). a töltött paprika ( Gefüllter Pap rika) lecsó (Letscho), pörköli (Pörkölt). Utóbbi csak a két világháború közt vált általánossá. Elődjének tekinthető a hagymás-paprikás pörkölt alap, amelybe a németek tojást vertek, vagy kolbászszeleteket vágtak. Átvették a híg tésztából készült palacsintát is (Palatschinken). A németeknél eredetileg ismert Pfannkuchen sűrű tésztából készül. Tenyérnyi nagyságú lepényeket sütnek ki forró zsírban és lekvárral vagy salátával fogyasztják. Az étkezési szokások egymásra hatása kölcsönös volt. Magyar táplálkozási szokások babonák. A magyaroknál néhány étel, több tésztaféle elnevezése német eredetre utal, pl.
A ~ ok megváltoztatása általában kimondottan nehéznek bizonyul. Azt, hogy miből mennyit eszünk, gyakran nem az eszünk irányítja, hanem tudatalatti késztetések. Aki tehát le akar fogyni, először tisztázza magában, miért eszik, illetve iszik bizonyos időpontokban. Magyar táplálkozási szokások angliában. A magyar ~ ok sajnos nem kedveznek az egészséges életmód nak és sokan a fogyókúra idején is csupán a kalóriákat számlálják, nem törődve a bevitt tápanyag minőségével. A fogyókúra során elfogyasztott ételek nagy mértékben évszakfüggők is. Az őszi gyümölcsöket bátran fogyaszthatjuk kúránk idején. A globalizáció napjainkban olyan tendenciákat idézett elő a ~ okban, amelyek hosszútávon az egészségre is hatnak. Elmondható, hogy a fiatalok igen fogékonyak a globalizációs üzenetekre, ezért a ~ ok megváltozása is megfigyelhető ebben a korosztályban. század során megváltozott táplálkozás (folyamatosan magas inzulin szint) és megváltozott életmód (D-vitamin- és mozgáshiány), valamint az ipari környezet (rákkeltő anyagok) együttesen teremtett meg.
Ilyen mennyiség az újkorban egy személy évi ellátására szolgált. A késő középkori mennyiség fejenként napi 10–15 dkg, évi 30–56 kg kenyér átlagfogyasztását engedte meg. Ezzel összhangban magasnak feltételezik a kása (köles, árpa) és hüvelyes-fogyasztást. Ugyancsak számottevő lehetett még az árpából készíthető, erjesztetlen lepénykenyér fogyasztása. A középkori húsfogyasztás számítása a gabonáénál is nehezebb feladat. Magyarországra nézve tájékozódási pontul szolgál, hogy részadatokra épülő, sokat bírált, de meg nem cáfolt gazdaságtörténeti hipotézis szerint Közép-Európa nagy területein 100 kg körül mozoghatott a késő középkorban a hús évi fejenkénti átlagfogyasztása (Abel, W. 1980: 41–45; Szabó I. 1969: 227–228). Étkezési szokások Magyarországon - felmérés. Mások ezt a magas húsfogyasztást csak városi lakosságra nézve fogadják el. (Magyarországon a legújabb korban a legmagasabb átlag 78, 2 kg volt 1989-ben. ) Az étkezések napi rendjének intézménye minden társadalmi rétegnél kikristályosodott a középkor végére Magyarországon, mégpedig az ún.