Úgy fogalmazott, hogy a mostani időszakban a szabad gondolkodás nemcsak lehetőség, hanem kényszer. Mintegy félórás beszédében a kormányfő utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök április 6-ára kiírta a parlamenti választást. Ezért nehéz "hűvös tárgyilagossággal" beszélni az ország helyzetéről, mégis törekedni kell rá, mert a Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának résztvevői nem propagandisták, hanem az országban történtek mozgatórugói iránt érdeklődők - mondta Orbán. A miniszterelnök szólt arról is, hogy mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között. Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, az nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai - emelte ki Orbán.
Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői konferenciáján, Budapesten. Orbán Viktor úgy fogalmazott: még a következő évek is az útkeresésről szólnak majd a világgazdaságban és a társadalomszervezésben, Magyarországnak ezért érdemes "továbbra is nyitottan, a tanulás vágyával (... ) tekinteni mindazt, ami a világban történik". A miniszterelnök a japán gazdaságpolitika intézkedései közül példaként megemlítette a forgalomban lévő készpénzmennyiség megduplázásának "forradalmi" lépését, majd rámutatott, hogy az Egyesült Államok is példátlan eszközöket vet be, amikor a monetáris politikával egészíti ki gazdaságpolitikáját. "Csupa olyan dolog történik a sikeres válaszokat adó országok esetében, amelyekből Magyarországnak érdemes tanulnia" - erősítette meg álláspontját. Jelezte, hogy ebben segíthetnek a legtöbbet Magyarországnak a mostani konferencia résztvevői, vagyis hogy kellő súllyal jelenítsék meg a magyar közgondolkodásban e külföldi intézkedéseket.
Ötödik Magyarország Barátai Konferencia - YouTube
M ű szaki ellen ő r: a műszaki ellenőrrel az építtető szerződik, minden esetben a tulajdonos /építtető érdekeit képviseli, és egyben ellenőrzi a vállalkozó/kivitelező munkáját. A műszaki ellenőr alkalmazásáról részletesen a 191/2009. (IX. 15. ) Kormányrendelet 16. § rendelkezik, de lássunk egy gyakorlati példát, amikor elengedhetetlen a műszaki ellenőr személye: Szabó János családi házat szeretne építtetni, és a kivitelezés munkafázisaira külön-külön vállalkozót szeretne megbízni, azaz nem generál kivitelezővel szerződik. Ügyintézés - E-építési napló - a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti sajátos építményfajták e-építési naplója. Ilyenkor kötelező műszaki ellenőrt alkalmazni. Felel ő s m ű szaki vezet ő: a vállalkozó / kivitelező alkalmazásában, vagy vele szerződéses jogviszonyban álló személy, aki a kivitelező oldaláról koordinálja a munkálatokat, és szavatol a munkafázisok I. osztályú minőségben történő elvégzéséért. Szakágaknak megfelelően a felelős műszaki vezetőket több csoportra is oszthatjuk, úgy mint építész, - gépész, - és elektromos felelős műszaki vezetők. A felelős műszaki vezetők alkalmazásának feltételeiről részletesebben a 191/2009. )
– A szerző megjegyzése) állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható. Lényeges változás, hogy a Ptk. eltérően határozza meg a kifizetések rendjét átalány-áras szerződés esetén. Már létezik átalány- ár esetén is olyan többletmunka az új szabályozás szerint, amiért a megrendelőnek mégis fizetnie kell. 191/2009 (ix.15.) kormányrendelet. Az előző példák esetében egyszerűnek tűnik a kérdés eldöntése. A víztelenítés ugyan többletmunkának minősül – szemben a 191/2009. kormányrendelet értelmezésével –, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ebben az esetben annak szükségessége előre nem volt látható a szerződéskötés idején, csak a tényleges munkálatok megkezdése után merült fel. Így azt térítés ellenében kell elvégezni. Szintén eltérő megítélés alá esik a lépcsővel kapcsolatos példa, hiszen a rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlen a megléte, ezért többletmunka.
További információért keressen minket bizalommal!
A 191/2009. (IX. 15. ) kormányrendelet szerint: 2. § e) többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik, f) pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel. Első Fedezetkezelő Zrt.. 3. § (8) A többletmunka utólag csak akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetési kiírásban a tétel szerepelt, de a mennyiség változott. (9) A kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. A jogszabály alapján tehát a műszaki szükségességből elvégzésre váró feladatok pótmunkának tekintendők. Korábban egyértelműbb volt a jogszabályi terminológia alkalmazása, amely gyakorlatban egyébként a mai napig szinte változatlan, ugyanakkor a jelenleg hatályban lévő kormányrendelet szerinti megfogalmazás zavart keltő.