[1] Az intézmény Vajdaság terülétén a második óvoda volt. Benedek Elek apát-plébános sírja a zentai felsővárosi temetőben található. Munkái [ szerkesztés] Egyházi beszéde Bende József plébánosi beiktatásakor. Kalocsa, 1860. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Az épület a hídfeljáró közelében áll, jelenleg a DAN magánüzlet működik benne. Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Schematismus Colocensis Benedek Elek id. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár Sokszínűség, vidámság Hét Nap, 2006. 06. Benedek elek január a 2021. 14. További információk [ szerkesztés] Lakatos Andor: A [kalocsai] káptalan tagjai. Kalocsa, Kalocsai Múzeumbarátok Köre, 1998.
Ő volt a gyerekek Elek nagyapója, aki kiterjedt levelezést folytatott "unokáival". A lap 1929-ben anyagi nehézségek miatt szűnt meg. Benedek Elek példás családi életet élt, feleségével 45 évig éltek együtt boldog házasságban, hat gyermeket nevelve. 1929. augusztus 17-én Kisbaconban érte a halál szélütés következtében, levélírás közben. Felesége követte a halálba, egyszerre temették el őket, sírjuk egymás mellett fekszik a település temetőjében. A fejfán látható Benedek Elek saját maga által írt sírverse: "Jézus tanítványa voltam - Gyermekekhez lehajoltam - A szívemhez felemeltem - Szeretetre így neveltem. Benedek elek január a c. " Születésének 150., halálának 80. évfordulóján a háromszéki önkormányzat Benedek Elek emlékévet hirdetett. Egész évben rendeznek programokat Magyarországon és Romániában, egyebek közt mesemondó versenyekkel, vetélkedőkkel, kiállításokkal, konferenciákkal. Szülőfalujában szobrát is felavatják és tervbe vették egy mesefalu létrehozását. 2005 óta szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünneplik a népmese napját Magyarországon.
– Majd elmondom neked, életem virága. Ám most előbb menjünk, kertünk közepébe, meglepetés vár rád, meséld el, hogy szép-e? Mennek át a kerten, s szőlőtőke hajlik, csillogó fürt felől, halk kis szólam hallik. Szakíts le, szakíts le, szép királykisasszony! – Szól a szóló szőlő, hogy mosolyt fakasszon. Arrébb egy almafa üde zöld a lombja almák mosolyognak. S az ifjú ezt mondja: Látod kedves, itt van a mosolygós alma. A szomorúságnak itt nincsen hatalma. Megcsendül a kert is, ahogy tovalépnek, – lám a csengő barack – hallod, hogy zenélnek? Hej édes istenem, – örült a királylány, – sírjon, vagy nevessen ennyi csoda láttán? Minden mire vágytál, a tiéd már régen, nekem egy vágyam van, légy a feleségem! Így szólott a legény, és a királylányka, igennel válaszolt, s borult a nyakába. Benedek elek január 2022. Itt maradok bíz én, nem választ el mától, ásó és nagyharang, nem szólva kapáról. A legény meg ekkor elkezdett mesélni. Miért kellett neki disznóbőrben élni. Mert egy gonosz tündér átka vált valóra: Disznó legyen addig, míg nem üt az óra, míg nem akad egy lány aki azt kívánja, szőlője beszéljen, s nevessen almája, és a csengő barack mind az Övé legyen és ha megkívánja, egy jó ízűt egyen.
Mindjárt a hintóba ültek, behajtattak a király udvarába, s még aznap lett nagy hejehuja, dínomdánom, lakodalom. Ma is élnek, hogyha meg nem haltak.
Önmagában is gyönyörű, lenyűgöző, ugyanakkor misztikus Leonardo da Vinci híres festménye. Rengeteg elmélet és teória kering körülötte. Több szempontból is lehet nézni izgalmas és titokzatos szimbolikája miatt, de most minden jel arra utal, hogy az asztrológia is jelen lehet a képen! Mint tudjuk, Leonardo da Vinci nem pusztán festő volt. Korának tudósa, feltalálója és polihisztora is volt. Több kísérletet is végzett és különféle futurisztikus szerkezeteket épített. Mégis a festészet tette nevét hallhatatlanná és vált ezáltal az olasz reneszánsz egyik legkiválóbb festőjévé. Egyik leghíresebb képe Az utolsó vacsora. Már hosszú évek rágódnak rajta a történészek, a műértők, igyekszenek megfejteni a titkát és úgy tűnik, még mindig rejteget meglepetéseket. Van, ami csak teória vele kapcsolatban, de kézzel fogható tényeket is sikerül vele kapcsolatban megállapítani. Asztrológiai szimbólumokat rejthet Az utolsó vacsora Volt, aki zenei kódot olvasott ki Az utolsó vacsorából, mások az apokalipszis dátumát látták meg benne, míg megint mások úgy gondolják, hogy Jézus és Mária Magdolna látható rajta, tehát teóriából nincs hiány.
Az elfogatását megelőző órákban Jézus és a tanítványok együtt fogyasztották el a húsvéti vacsorát. Az evangéliumok tanúsága szerint a Mester még számos dolgot elmondott, elismételt nekik, mindazt, amit nyomatékosítani akart halála előtt. Ekkor szerezte az úrvacsora szentségét, és mosta meg tanítványai lábát is, és ugyanezen az estén valamivel később a Getsemáné kertjében vért verejtékezve imádkozott. Nagycsütörtök estéjének mozzanatait számos műalkotás megörökítette. Az egyik leghíresebb ezek közül Leonardo Da Vinci Az utolsó vacsora című reneszánsz festménye. A kompozíción a tanítványok arckifejezése annyira beszédes, hogy a képet egyes művészettörténészek a mozi elődjeként is emlegetik. Érthető, hogy Leonardo műve megihlette a világhírű magyar animációsfilm-rendezőt, Rofusz Ferencet is. A Légy című alkotásával 1981-ben Oscar-díjat nyert rajzfilmrendező Az utolsó vacsorát "megmozdító" film ötletét még 1978-ban nyújtotta be a Pannónia Filmstúdióba, akkor azonban elutasították a vallásos téma miatt.
Az utolsó vacsora az évszázadok során annyira jelentős művé vált, hogy az európai kultúrának szimbolikus hordozójaként is tekinthetünk reá. Éppen ezért az animációs film azzal, hogy az igen rossz állapotban lévő festményt szemmel látható módon kopásban, romlásban mutatja be úgy, hogy az a film végére teljesen lemállik a falról, azt hivatott megsiratni, hogy napjainkra nemcsak a klasszikus kultúra kopott ki a köztudatból a szekularizáció során, hanem maga a keresztyén Európa került végveszélybe" – fejtette ki. A film üzenetének másik, etikai síkját a festmény témáját adó evangéliumi jelenet képezi – tette hozzá. "A keresztyénség legjelentősebb eseményéről, az eucharisztiának – az úri szent vacsorának – a szereztetéséről szólnak a képsorok, azonban nem úgy, ahogy például a Da Vinci-kód elhíresült regénye, illetve filmváltozata sugallja, hanem az Újszövetség eredeti görög szövege és a kétezer éves teológiai hagyomány értelmében. Az animációs film reális helyzetértékelése az, hogy ha a falfestménnyel – értsd a kultúrával – együtt kivész a még magukat európai keresztyéneknek tartók tudatából a hit lényegét megfogalmazó evangéliumi jelenet, azzal együtt kikopik a hitvallásos élet erkölcsöt mozgató hálája is. "
Ráadásul 1943-ban, amikor az angol–amerikai légierő Milánót bombázta, telitalálat érte a freskót őrző épületet, lényegében csak a refektórium, azaz a szerzetesi étkezde azon fala maradt meg, amelyen Az utolsó vacsora kapott helyet. A képet évekig teherautó-ponyvával takarták le, és homokzsákokkal vették körül. Komoly jelentése van, hogy mindezeket máig túlélte! Hiszem – annak ellenére, hogy a film üzenete a jelen Európájában, ahogy általában a nyugati világban sem túl divatos gondolat –, bármely korban is élünk, hitre mindenkinek szüksége van. " Szerkesztette: Jakus Ágnes