Az egyik létből a másikba való átmenet szimbolizálására különféle jelképek használatosak; ezek közül soknak rendkívüli értéke van, amennyiben az érthető utalásokból valamiféle keret áll össze. Ide tartozik például az óegyiptomi vallásból ismert Styx folyón való átkelés. A haldokló számított arra, hogy bizonyos folyamatokon bizonyos rendszer alapján keresztül kell mennie. Előre ismerte a térképet. Amikor meghalt, tudata élénk hallucinációban megjelenítette a folyót. A már meghalt rokonok, barátok rész vettek a rituáléban, amely számukra is ünnepélyes esemény volt. Mégsem hallucináció a halálközeli élmény | 24.hu. A folyó éppoly valóságos volt, mint bármelyik az általunk ismert folyók közül, és éppoly veszedelmes is, ha a magányos utazó nem rendelkezett a kellő tudással. A partján ezért mindig segítők tartózkodtak, hogy az átkelésnél senkit ne érjen baj. Nem volna helyénvaló kijelenteni, hogy ez a folyó csak illúzió. A jelkép ugyanis valóság. Az utat előre eltervezték. Az a bizonyos térkép azonban ma már biztosan nincs használatban, mert az élők már nem tudják elolvasni, hiszen az ókori Egyiptom vallását ma már nem követi szinte senki.
Klinikai halál, amiről újságok cikkeztek Miután Reynolds már nem volt tudatánál, az orvosok megkezdhették munkájukat, EEG elektródákkal mérve az agy elektromos aktivitását. Hogy kiszűrjék a környezeti zajokat, fülhallgatót is kapott a beteg. Ennek ellenére a páciens mégis olyan hangokról, történésekről számolt be a műtét után, amit nem hallhatott. Elmesélte, hogy hallotta a borotva hangját, amivel előkészítették a koponyáján a műtéti területet, és "fültanúja" volt az orovosok közötti beszélgetésnek is. Az általa visszamondott párbeszédek tökéletesen megegyeztek a műtéti jegyzőkönyvben leírtakkal. És miközben egy rövid időre leállt a szíve, a klinikai halál állapotába került. Elmondása szerint ezalatt "felülről" látta magát, amint fekszik a műtőasztalon, majd egy hosszú alagút végén megpillantotta a fényt. Találkoztatok-e már olyannal, hogy egy haldokló "hallucinál", vagyis.... Látta elhunyt rokonait, ám a semmihez sem hasonlítható érzés hirtelen véget ért: "mintha egy jeges medencébe dobtak volna". Mi jön az élet után? A halálközeli élmény fogalma 1975-ben lett beszédtéma, amikor Raymond Moody amerikai pszichiáter előrukkolt rövid időn belül népszerűvé vált könyvével – Life after life –, amelyben több mint 100 esettanulmányt mutatott be.
Gyakorlatilag azt, hogy a halálközeli élményeket nem lehet a hallucináció kategóriába sorolni, ugyanis nem ugyanazokat a sémákat mutatják. Ráadásul nagy részük hosszú távú pszichológiai hatásokkal jár. "A halál tudományos vizsgálatát az tette lehetővé, hogy az agysejtek nem károsodnak visszafordíthatatlanul a szívleállást követő oxigénhiány után közvetlenül" – írja Sam Parnia, a tanulmány vezető szerzője. "Ehelyett órákon át haldokolnak. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy objektíven tanulmányozzák a halállal kapcsolatos fiziológiai és mentális eseményeket. " A kutatók szerint eddig a bizonyítékok arra utalnak, hogy sem a fiziológiai, sem a kognitív folyamatok nem érnek véget a halállal, és bár a vizsgált tanulmányok nem tudták abszolút bizonyítani a betegek halállal kapcsolatos tapasztalatainak és állításainak valóságosságát vagy értelmét, kizárni sem lehet ezeket. "Kevés tanulmány vizsgálta objektív és tudományos módon, hogy mi történik, ha meghalunk, de ezek az eredmények érdekes betekintést nyújtanak az emberek tudatának működésébe, és előkészíthetik az utat a további kutatásokhoz" – teszi hozzá Parnia.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Michael Nahm biológus és munkatársai a " terminal lucidity " jelenségét vizsgálják, azt az egyelőre rejtélyes folyamatot, amikor a súlyos pszichiátriai és neurológiai betegségben szenvedő páciens memóriája és mentális tisztasága röviddel a halála előtt váratlanul visszatér. Mint Terminal lucidity: a review and a case collection című tanulmányukban írják ( Archives of Gerontology and Geriatrics), e vég előtti világosság során a demens és Alzheimer-kóros betegek kognitív képességei a normálistól eltérő neurológiai folyamatok működése révén térhetnek vissza, és e neurológiai folyamatok alapos tanulmányozása révén nemcsak új terápiákat fejleszthetnénk ki, de jobban megismerhetnénk a normál agy működését is. Egyes szakemberek szerint a haldokló emberek is ilyen nyugtalanságon mennek át, összeszedik minden utolsó energiájukat, ettől tűnik úgy, mintha a beteg jobban lenne, azonban ez nem egy fiziológiai felépülés. A pszichológusok szerint a látszólagos energia-visszanyerés nem más, mint az az időszak, amikor a betegek haláluk előtt még lehetőséget kapnak és adnak a búcsúra.
A kormánybiztosság ezeket összegyűjtötte, és nem véletlen, hogy minden támogatás célzottan találta meg a helyi közösségeket, legyen szó korszerűsítésről, orvosi rendelők, közösségi terek, temetők felújításáról, játszóterek építéséről, alsóbbrendű utak fejlesztéséről, köztéri eszközök beszerzéséről – mondta. A képviselő úgy fogalmazott, a fejlesztések az 5 ezernél kevesebb lakosú települések közösségmegtartó erejét erősítik, ez nagyon jó irány. Lehet, hogy csak néhány milliós, vagy néhány tízmillió forintos fejlesztésekről van szó, de a kis településeken minden forint nagyon jól hasznosul – mondta Balla Mihály. Borítókép: Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa a Magyar falu programban elvégzett fejlesztésekről szóló sajtótájékoztatón a magyarnándori művelődési házban 2022. Kormany.hu – Magyar falu program - Divatikon.hu. január 31-én. Fotó: MTI/Komka Péter
Nagy Csaba (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője örömének adott hangot, hogy a Magyar falu programnak látható eredményei vannak a településeken, és a folytatásához szükséges forrás 2022-re is biztosított a központi költségvetésben. A program hiánypótló, ahhoz hasonló tartalmú és nagyságrendű kezdeményezés az elmúlt 30-40 évben nem volt Magyarországon – hangsúlyozta a politikus. Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke azt közölte: a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz nagyobb települések, kistérségi és járásközpontok fejlesztésére kiírt pályázatait jól kiegészítik a Magyar falu program pályázatai.
A 13 pályázati kiírásban csaknem 4400, elsősorban önkormányzati és egyházközségi pályázó nyert 61, 5 milliárd forint értékben támogatást. A nyertes pályázók listáját kedden délután teszik közzé a oldalon - fűzte hozzá Gyopáros Alpár. Szavai szerint évről évre megismétlik a legsikeresebb pályázatokat, továbbá minden évben vannak újdonságok a pályázati kiírásokban. Gyopáros Alpár jelezte, hogy évek óta a legnépszerűbb kiírás a kommunális eszközök beszerzését célzó pályázat: olyan eszközöket, gépeket vásárolhatnak az önkormányzatok, amelyekkel fenntarthatják a jó településképet. Magyar falu program eredmények 2021. A gazdaság folyamatosan erősödik, alacsony a munkanélküliségi ráta, ezért "kis túlzással egyes falvakban teljesen elfogytak" a közfoglalkoztatottak, akik segítettek a jó településkép fenntartásában - mondta. Úgy folytatta: az út-, utca-, kerékpárút-felújításhoz kapcsolódva idéntől csapadékvíz-elvezető árkok kialakítására, fejlesztésére is lehetett pályázni, továbbá külső közösségi terek kialakítására és fejlesztésére.