A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány. Az Év Fája címet idén izgalmas küzdelem után a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta. Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van. Idén 35 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választott ki a 12 döntőst. A pécsi havihegyi mandulafa lett az év fája - CityGreen.hu. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 9. és október 8. között. Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntőbe jutott fa oklevelet kapott a díjkiosztón.
Tizenöt európai ország 311 érvényes jelölésből kiválasztott 15 fája versengett egymással a 2019-es Európai Év Fája címért. Ez azt mutatja, hogy az európaiak nagyon gondot fordítanak természeti örökségük sokféleségének megőrzéséra és védelmére. Minden versenyben részt vevő fa az emberek és a növényvilág kapcsolatának jelképei, és egyúttal a természeti örökség, illetve a helyi közösségek összefogását mutatják – írta a cseh alapítvány közleményében. Az idei verseny második helyezettje az oroszországi abramcevói tölgy lett 39 538 szavazattal, a harmadik pedig a portugáliai Monte Barbeiro évszázados magyal tölgye 32 630 szavazattal. Páva Zsolt pécsi polgármester (Fidesz-KDNP) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: "a siker közös erőfeszítéseink eredménye, hiszen az elmúlt hetekben sok ezer – a pécsi fával szimpatizáló – ember fogott össze, adott le szavazatokat a havihegyi kápolna mellett álló matuzsálem győzelme érdekében". A pécsi havihegyi mandulafa 2018 fája - Zöld bolygó - Világos + zöld. A városvezető arra bátorított mindenkit, hogy közösen ünnepeljék meg a sikert, ezért a különleges fánál szerdán 16 óra 30 perckor pikniket tartanak.
A gyönyörű drónfelvételt Takács Ferenc készítette. Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás. Mesés a kilátás az erdei irodából Az erdei munkahelyet a dolgozók egy fapadlós ösvényen gyalogosan vagy biciklivel közelíthetik meg, így még az egészségükért is tesznek a napi testmozgással. Te szívesen járnál be naponta egy ilyen helyre?
Kép: Ecolunge
A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye) 1124 szavazat 6. A szebényi Nagy Fa (Baranya megye) 643 szavazat 7. A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye) 581 szavazat 8. A tudás fája Kamuton (Békés megye) 564 szavazat 9. A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület) 504 szavazat 10. Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye) 230 szavazat 11. A pécsi Havi-hegyi mandulafa az év faegyede - Országos Erdészeti Egyesület. Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye) 97 szavazat 12. A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület) 70 szavazat A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között. Forrás: Ökotárs Alapítvány Fotók: Hírszerkesztő: Nagy László
A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értek el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között - ismertette az Ökotárs Alapítvány.
Bejegyzések ezzel a címkével 'Kozma utcai zsidó temető' Síremlékek, 1903–1918| Lajta Béla ismert síremlékei 1903 körül 1. Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz és Leitersdorfer Dávid síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 1904 2. Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 1904 körül 3. Epstein Sándor és családja síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 4. Lederer Béla síremléke – Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető 1906–1908 5. özv.... olvasson tovább... Rákoskeresztúri zsidó temető árkádjainak pályaterve, 1903 (I. díj)|Budapest, X. Kozma utca. | "A situátió nagy gonddal és kiváló művészi érzékkel készített egész. A situátió szerint a sírboltok összhangjából önmagában előkelő és művészi sírcsoportozat volna létesíthető. Főelőnye, hogy ügyes módon alkalmazkodik a meglévő utakhoz és beosztásokhoz, továbbá fedi a temetőt jelenleg eléktelenítő névtelen sírokat. Hiánya, hogy a művész terve készítésénél túlságosan tolta előtérbe az árkádsírok kérdését önmagában és... olvasson tovább... Lajta Béla munkássága A lipótvárosi zsinagóga pályatervei, Bárd Ferenc és Mór zenemű-kereskedése, A New York kávéház szélfogója, Zentai tűzoltólaktanya, Malonyay Dezső villája, Wechselmann-féle Vakok Tanintézete, özv.
Miközben a kritikák csodálattal emlegetik minden szerepében, Ney nem ismerte a darabok cselekményét sem. Egyszer úgy nyilatkozott: fiatalon sokat imádkozott és énekelt a templomban, utána sok szenvedést látott a königgratzi csatában, e két élményből építkezik művészete. 4. Ney Dávid több rokona is operaénekes lett. Így Ney Bernát nevű unokaöccse is, aki minden valószínűség szerint máig az Operaház történetének legtöbbet foglalkoztatott művésze. Már életében megkoronázták, sőt az öltözőjére is kiírták a gondos kollégák: Tuli király. Ekkoriban ugyanis a szólistákat havi tíz estére szerződtették, akit többet foglalkoztattak ennél, az túlszolgálatba, úgynevezett tuliba került. Gyakoriak voltak azok a hónapok, amikor Ney Bernátnak tizenöt túlszolgálata is volt, azaz huszonötször lépett színpadra! A hajdan népszerű bariton sírját valószínűleg évtizedek óta nem látogatják, a földhalom és a borostyánerdő alól úgy kellett kiszabadítani a ritka színű nagy márványlapot. Pedig a leszármazottak ma is élnek Bécsben, sőt a dédunoka, Adrian Erőd nemrég Pesten is fellépett.