Mario Vargas Llosa - Szeretem a mostohámat - Helikon Zsebkönyvek 105. | 9789634795957 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Szeretem a mostohámat - Helikon Zsebkönyvek 105. Mario Vargas Llosa Kötési mód puha kötés Kiadó Helikon Kiadó Kft. Dimenzió 110 mm x 180 mm x 12 mm Egy tehetős limai biztosítóigazgató, don Rigoberto új asszonyt hoz a házhoz, az érett szépségű, épp negyvenéves dona Lucreciát. Dúl a szerelem, és a pár felhőtlen nászát a férfi előző házasságából való fia, az angyali bájú Alfonsito sem zavarja meg. Ellenkezőleg: a gyermek, pontosabban kiskamasz valósággal belebolondul a mostohájába, ha csak teheti, cirógatja, öleli-csókolja dona Lucreciát, akit ez a hamvas rajongás súlyos zavarba ejt. Annál is inkább, mivel érzékei veszélyesen kellemdús választ adnak az ártatlan (? ) gyermeki ostromra… Vargas Llosa erotikus kisregénye a Nobel-díjas szerző életművének egyik ragyogó csúcsa: lebilincselő, az olvasó játékos fantáziájának is szárnyakat adó alkotás.
1936), a 2010-es irodalmi Nobel-díjas, a leghíresebb perui, a latin-amerikai irodalom nagy generációjának egyik legnagyobbja olyan remekművek alkotója. Művei: A város és a kutyák Háború a világ végén A beszélő Pantaleón és a hölgyvendégek Négy óra a Catedralban A Kecske ünnepe Szeretem a mostohámat Don Rigoberto feljegyzései
Tovább olvasom Szeretem a mostohámat – Helikon Zsebkönyvek 105. Helikon Zsebkönyvek Fordította: Csuday Csaba Megjelenés dátuma: 2021-06-27 Terjedelem: 220 oldal Méret: 110 x 180 mm ISBN: 9789634795957 1 799 Ft 1 439 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Rendelhető, raktáron Szállítási idő 1-3 munkanap Egy tehetős limai biztosítóigazgató, don Rigoberto új asszonyt hoz a házhoz, az érett szépségű, épp negyvenéves doña Lucreciát. Dúl a szerelem, és a pár felhőtlen nászát a férfi előző házasságából való fia, az angyali bájú Alfonsito sem zavarja meg. Ellenkezőleg: a gyermek, pontosabban kiskamasz valósággal belebolondul a mostohájába, ha csak teheti, cirógatja, öleli-csókolja doña Lucreciát, akit ez a hamvas rajongás súlyos zavarba ejt. Annál is inkább, mivel érzékei veszélyesen kellemdús választ adnak az ártatlan (? ) gyermeki ostromra… Vargas Llosa erotikus kisregénye a Nobel-díjas szerző életművének egyik ragyogó csúcsa: lebilincselő, az olvasó játékos fantáziájának is szárnyakat adó alkotás.
Szeretem a mostohámat Szerző Mario Vargas Llosa Eredeti cím Elogio de la madrastra Ország Peru Nyelv spanyol Műfaj regény Előző The Storyteller Következő Don Rigoberto feljegyzései Kiadás Kiadó Tusquets Kiadás dátuma 1988 Magyar kiadó Európa Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1990 Fordító Csuday Csaba ISBN ISBN 963-07-5096-1 Szeretem a mostohámat ( spanyolul: Elogio de la madrastra) Mario Vargas Llosa erotikus regénye. A spanyol eredeti 1988 -ban jelent meg, magyarul pedig Csuday Csaba fordításában jelent meg az Európa Könyvkiadónál 1990 -ben. Történet [ szerkesztés] A történet főszereplői doña Lucrecia, a mostoha, don Rigoberto, az apa, és Fonchito, az apa előző házasságából származó fia. Lucrecia és Rigoberto gondtalan polgári házasságban élnek. Rigoberto, aki egy perui biztosítótársaság igazgatótanácsának a tagja, szigorú szabályok szerint választja el magánéletét a hétköznapi napi teendőitől. Esténként szeretkezés előtt rituális tisztálkodási szokásainak hódol, Lucreciával való kapcsolata pedig frivol és játékos.
Helikon Zsebkönyvek 105. Mario Vargas Llosa Főoldal Könyv Regény Erotikus Szeretem a mostohámat Sorozat: Helikon zsebkönyvek Egy tehetős limai biztosítóigazgató, don Rigoberto új asszonyt hoz a házhoz, az érett szépségű, épp negyvenéves dona Lucreciát. Dúl a szerelem, és a pár felhőtlen nászát a férfi előző házasságából való fia, az angyali bájú Alfonsito sem zavarja meg. Ellenkezőleg: a gyermek, pontosabban kiskamasz valósággal belebolondul a mostohájába, ha csak teheti, cirógatja, öleli-csókolja dona Lucreciát, akit ez a hamvas rajongás súlyos zavarba ejt. Annál is inkább, mivel érzékei veszélyesen kellemdús választ adnak az ártatlan (? ) gyermeki ostromra... Vargas Llosa erotikus kisregénye a Nobel-díjas szerző életművének egyik ragyogó csúcsa: lebilincselő, az olvasó játékos fantáziájának is szárnyakat adó alkotás. 1 799 Ft ragasztott kartonált Szállítás: 1-3 munkanap
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül! 3764 db termék Ár (Ft) szállítással Licitek Befejezés dátuma Egy kis bécsi kurva emlékezései (Josefine Mutzenbacher) otika 3.
Háros szigeti ártéri erdogan Háros szigeti ártéri ergo proxy A függőavar meglehetősen ritka, de annál látványosabb jelenség. 4. Fejlődés és pusztulás A Hunyadi-sziget a Duna egyik zátonyából alakult ki. A XVIII. században még nem ábrázolják különálló szigetként. Főként kavicsból épül fel, melyen a megtelepedő növényzet hatására nyers öntéstalaj alakult ki. Természetes fejlődése 1911-ig tartott, amikor a térségbe érkező folyószabályozási munkálatok kapcsán félsziget vált belőle. A 4. képen a mellékágat lezáró töltés látható (jobb oldalt). A mederben rendszeresen végeznek kotrásokat a horgászvíz fenntartása érdekében. Az ilyen alkalmakkor a pangó vízben kiülepedő iszapot távolítják el. A sziget fejlődése és pusztulása mellet meg kell emlékezni a növényzet életciklusairól is. A leszálló talajvíztükör eredményeként fellépő csúcsszáradás könnyen a fák pusztulásához vezet. A viharok, villámcsapások során kidőlő fák helyén hamar megjelenik az újulat. Fiatal fehér nyár csemetéket láttunk ilyen tisztásokon kibukkanni a szúrós szeder aljnövényzetből.
Kis-Háros-sziget Természetvédelmi Terület Név Elhelyezkedés Budai Duna-part mellett, a Hárosi M0-s Duna-hídtól DNy-ra (XXII. kerület) Terület kiterjedése 2, 9 ha Védetté nyilvánítás éve 1999 Megközelíthetőség 33-as és 133-as autóbuszokkal Látogathatóság Nem látogatható Terület középponti koordinátái WGS84 19. 004893/47. 390531 EOV 646902/227387 Tanösvény Nincs Ismertető: A város közigazgatási határán elterülő, kis méretű sziget az M0-s hídjától délre, a Háros-sziget alatt helyezkedik el. A nagytétényi Duna parthoz közel található terület csak vízi úton közelíthető meg. Rajta semmiféle emberi létesítmény nem található, természeti értékeink fennmaradását ez az elszigeteltség biztosítja. Magasabb vízállás esetén a szigetet akár három méteres víz is boríthatja, ekkor csak a fák jelzik, hogy hol található a szárazföld. Erdejének kora csupán negyven-ötven évesre tehető. A látogathatóság teljes tiltásával az a legfőbb cél, hogy az emberi tevékenység a szigeten minimális legyen, hiszen csak így tanulmányozható, hogyan fejlődik természetes módon egy elszigetelt ártéri erdő.
A jogszabály mai napon ( 2022. 07. 09. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28. ) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az erdőkre vonatkozóan a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. § (1) Védetté nyilvánítom és a Háros-szigeti Ártéri-erdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 31/1993. (XII. 2. ) KTM rendelettel védetté nyilvánított Háros-szigeti Ártéri-erdő Természetvédelmi Területhez csatolom a Budapest, XXII.
kerületében helyezkedik el. 1993 óta itt helyezkedik el a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület. Hatalmas élővilága miatt gyakran nevezik a magyar őserdőnek. Története [ szerkesztés] Először 1567-ben említik. Források [ szerkesztés] Budapest XXII. kerület honlapja Háros-szigeti ártéri erdő TT. A vadszőlő-függönyök alkotta emeletes élőhelyek gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont. Ezen élőhelyekről két - eddig hazánkban nem ismert - rovarfaj (ugróvillás) egyedeit találták meg a zoológusok. Az ártéri erdő több fokozottan védett ( fekete gólya, nagy kócsag, kerecsensólyom, barna kánya) és száznál is több védett madárnak biztosít zavartalan fészkelő- és vonuló helyet. Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok A természeti értékek védelme érdekében továbbra is fenn kell tartani a "sziget" háborítatlanságát, meg kell őrizni az ártéri erdők kialakulásában és fennmaradásában fontos árhullámok hatását. Meg kell akadályozni illegális táborozóhely kialakulását. Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Sajnos az emberi tevékenység ezt az elhagyott területet sem hagyta érintetlenül: hátrahagyott hulladékokat, vasbetonelemeket, épületmaradványokat, törmelékeket, gumiabroncsokat, és nem utolsó sorban lőszereket nőtt be a növényzet, a felhagyott katonai használat emlékeiként.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Palotabarát ( vita), értékelés dátuma: 2018. szeptember 18. Budapest témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index A lap eredeti címe: " ros-szigeti_ártéri_erdő_természetvédelmi_terület&oldid=23548851 " Kategória: Születő besorolású Budapest témájú szócikkek Közepesen fontos Budapest témájú szócikkek
Béla alapított itt kolostort, de ennek nyomai ma már nem látszanak. A Háros név egyébként egy ősi falu nevéből ered, ami nem itt, hanem a Duna túloldalán, a Csepel-szigeten volt. 7 / 7 Fotó: Tóth Judit Az öbölmenti ösvény a hatalmas nyárfák alatt, a part kedvelt horgászhely "A kép trópusi őserdőre emlékeztet. Színek és formák ragyogó kavalkádja. Minden tisztás más és más, a csúcsíves szőlőgótika egyéni remeke, szőlőindákból font, levélfreskóval borított templomi hajó, vagy inkább csúcsíves cseppkő-barlang, vagy összhatásában inkább gótikus katedrális"- írja a Háros-szigetről Horgas Lajos a Dél-Buda természeti értékei felett éberen őrködő Zöld Jövő Egyesület tagja, azon kevesek egyike, aki járhatott a szigeten. A Háros-sziget jó ideje elzárt terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, ahová emberek csak nyomós indokkal léphetnek be. És nagyon jól is van ez így, hisz csak így biztosítható, hogy az egyik utolsó fővárosi vadon még sokáig megmaradhasson. A cikk 2019 májusában jelent meg először.