A magyar főváros közgyűlése által a Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság hétfőn meghallgatta azt az ingatlanfejlesztőt, aki korábban közjegyző előtt nyilatkozott arról, hogy Budapest jelenlegi vezetőinek tudtával kívánták értékesíteni a Városháza épületét; ezt Bodnár Dezső a grémium előtt is megismételte, valamint azt is, hogy az érdeklődő befektetőktől tízszázalékos jutalékot akartak kérni az értékesítések után. Az ülés kezdetén Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője, bizottsági tag ismertette a korábban hozzá eljuttatott, közjegyző előtt tett nyilatkozatot. Ebben – mint elmondta – Bodnár Dezső, aki jelenleg nagyobb értékű ingatlanok fejlesztésének szervezésével, illetve tanácsadással foglalkozik, azt rögzítette, hogy ingatlanfejlesztőként 2021 május elején invitálták meg egy tájékoztatóra a fővárosi vagyonkezelő irodájába. A vagyonkezelő vezetői befektetőket kerestek a főváros tulajdonában álló ingatlanok megvásárlására, és ezek között szerepelt a Városháza épülete is.
Míg néhány éve még elsősorban csak az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen biztosították be magukat a bérbeadók a közjegyzői okirattal, tavaly már volt olyan térség, ahol az egyoldalú nyilatkozatok többségében a bérleti szerződésben megállapított díjak és a költségek megfizetésére is kötelezettséget vállaltak a bérlők. Fontos tudni, hogy míg a jogszabályok egyes időszakokban nem engedik a lakás kiürítését, addig az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra mindig kérhető végrehajtás abban az esetben, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését. Vagyis, ha a bérlőnek van jövedelme vagy egyéb vagyona, abból érvényesíteni lehet a tartozás megfizetését, függetlenül attól, hogy nem lehet kiköltöztetni az ingatlanból. A közjegyzői okirat megléte növeli a bérlői fegyelmet A tapasztalatok szerint azonban az elmaradt díjak és költségek behajtására vagy a bérlő kiköltözésének kikényszerítésére ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.
Ha a bérlő nem akar kiköltözni, akkor közjegyzői okirat hiányában ezt általában csak hosszú pereskedés árán lehet elérni. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint a legtöbben a kiköltözésről kérnek közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást a bérlőtől. Azt is egyre többen tudják, hogy az okiratba bele lehet foglalni a bérleti díj, de olykor akár a rezsi, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók. A kamara adatai szerint tavaly 26 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek közjegyzőknél, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti időszakhoz, 2019-hez képest is 20 százalékkal nőtt az ilyen nyilatkozatok száma. Míg a jogszabályok egyes időszakokban nem engedik a lakás kiürítését, addig az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra mindig kérhető végrehajtás, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését.
2020. október 11., vasárnap 9:00:00 / Állatjóléti támogatások: három fontos határidő októberben; megjelent a kistermelői pályázat; minden, amit az új adózási szabályokról tudni érdemes; még több átmeneti támogatás érkezik. Az heti hírösszefoglalója. Állatjóléti támogatások: három fontos határidő októberben Fontos határidőket kell betartaniuk októberben a baromfiágazati szereplőknek ahhoz, hogy hozzájuthassanak a 2020/2021-es támogatási év második tárgynegyedéves állatjóléti támogatásaihoz – hívja fel a figyelmet a Baromfi Termék Tanács (BTT). Márpedig idén is van gyönyörű repce – VIDEÓ (PR-cikk) Ugyan az állományok 90 százalékát vontatott, heterogén kelés jellemzi, de Jászberény határában üdítő kivételre leltünk. Az állattartók egy része elmulasztotta ezt az adategyeztetési kötelezettségét 2020. Területalapú támogatás. július 15-ig volt lehetőségük az állattartóknak az adategyeztetési kötelezettségük teljesítésére. A Nébih nyilvántartása alapján az érintettek egy része elmulasztotta az adatszolgáltatást, amelynek pótlásához a hivatal adategyeztetési javaslatok útján kíván segítséget nyújtani.
A kérelmet benyújtó termelőnek a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (a továbbiakban: MJKSz), illetve annak megbízottja által kiállított – a támogatási évre vonatkozó – K1350 instruktori igazolással kell alátámasztani a tenyészeteiben az igazolás kiadásának napján tartott anyajuhok számát, az apaállat-használatra vonatkozóan a 188/2019. rendeletben foglaltak betartását, valamint, hogy a juh ENAR rendelet szerinti tartós jelölés és folyamatos nyilvántartás vezetési kötelezettségének eleget tesz. Javasoljuk, hogy az MJKSz, illetve annak megbízottja általi igazolás kiadásával kapcsolatban a kérelmet benyújtó termelő időben keresse instruktorát! Területalapú Támogatás Igénylése 2020 Határidő. Felhívjuk a figyelmet, hogy az instruktori igazolást nem kell benyújtani a kérelem mellékleteként, mivel az abban foglalt tényekről a MÁK megkeresésére az MJKSz adatot szolgáltat. Kérjük azonban, hogy az instruktori igazolást a kérelmező ‒ a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
A támogatási kérelem kapcsán további információ a MÁK honlapján, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen érhető el. Az instruktori igazolások kiállítása és egyéb, az MJKSz-hez kapcsolódó kérdések esetén pedig forduljanak bizalommal a Szövetség operatív igazgatójához Bögréné Bodrogi Gabriellához (Telefon: 1/412-5039, Mobil: 30/2127-675, Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. ). A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász hálózatán keresztül segíti a gazdálkodókat a kérelmek benyújtásában. NAK/Borovka Zsuzsa