A szószék és a keresztelőkút copf stílusúak, Szintén 18. századi a fából készült Szűz Mária - és Ecce homo -szobor. A padok 1984-ben készültek el. A toronyban három harang lakik: az 1821-ben Eberhardt Henrik által öntött kb. 90 kg-os Szent György -harang, az 1889-ben Vulser Ferenc által, Budapesten öntött kb. 40 kg-os Szűz Mária -harang és az 1934-ben öntött nagyharang, amelynek felirata: "Páduai Szent Antal tiszteletére – Az ecseri hívek adományaiból Hanusz Zoltán pápai kamarás, esperes plébános és Vilimszky Ernő kántortanító idejében 1934. Öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten – Páduai Szent Antal Könyörögj érettünk! " Az ecseriek a templom harangjait gyakran meghúzták jégeső elhárítására, illetve tűzjelzésre. Egy 1940-ben a Központi Egyházművészeti Hivatal részére készített jelentésben (az 1945 tavaszán a Gyömrő környéki gyilkosságok során brutálisan megölt) Mikla Pál plébános írja: "az ecseri templom belső díszítésének egyik legszebb része a hajó mennyezetére festett 350×600 cm-es freskó, amely Mária mennybevitelét ábrázolja".
Baján a Páduai Szent Antal templomban is a Crystal Audio Kft. által forgalamazott termékek szolgálják ki a hangosítást. Vissza a referenciákhoz
Páduai Szent Antal-templom Egyházmegye Váci egyházmegye Gödöllői esperesség Névadója Páduai Szent Antal Védőszent Páduai Szent Antal Építési adatok Rekonstrukciók évei 1911, 1956, 1969, 1986 Stílus részben barokk Építtetője Grassalkovich Antal (koronaőr) Felszentelés 1740 Alapadatok Torony egy Magassága kb. 37 m Építőanyag hagyományos Elérhetőség Település Ecser Hely 2233 Ecser Grassalkovich tér 1. Elhelyezkedése Páduai Szent Antal-templom Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 26′ 42″, k. h. 19° 19′ 08″ Koordináták: é. 19° 19′ 08″ A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal-templom témájú médiaállományokat. A Páduai Szent Antal-templom Ecser római katolikus plébánia temploma. A magyar műemlékek listáján a 7011-es szám alatt van nyilvántartva. Története [ szerkesztés] A falu 14. századi templomát 1543 -ban a törökök elpusztították. A katolikus gyülekezet főként szlovákok betelepítése révén 1735-re újraszerveződött. A jelenlegi templomot Grassalkovich Antal (koronaőr) 1740-re, az egykori kápolna helyén építtette fel.
1853-ban orgonát is kapott. Az 1880-as 90-es évekre a templom annyira leromlott, hogy misézni sem lehetett benne. 1911-es renoválása során az épület sokat veszített barokk stílusából. A harangtorony egy méterrel alacsonyabb lett, mivel hosszában megrepedt, 1956 -ban a templomot kívül és belül kifestették, A tornyon lévő kereszt és gömb 1960-ban készült. Ebbe helyezték a renoválás adományozónak, a plébánosnak és az egyházközség vezetőségének névsorát. Az 1960-as évek téeszesítés miatt elszegényedett lakosság magas összeget áldozott templom rendbehozatalára. Az 1963-as külső renoválás mellett bearanyozták a főoltárt, az oltárképkeretet, a szószéket, a keresztelőkutat és a mellékoltárt is. 1986-ban új sekrestye épült hozzá. Az 1740-ben emelt plébániaépületet 1977-ben lebontották, a jelenlegit 1980 júniusában áldotta meg a váci püspök. Leírása [ szerkesztés] A parkban álló templom előtt kereszt áll. A harangtorony az épület homlokzatának közepén emelkedik, két üres szoborfülke kozott. Az oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja.
[1] Az aradi katolikus templom alapkövét 1751. április 3-án Franz Anton Engl von Wagrain csanádi püspök rakta le, 1758. április 13-án pedig megtörtént a templom szentelése és átadása a minoritáknak. A rend Arad városközpontjának katolikus közösségét is gondozta. 1901–1903 között a régi templomot lebontották. Az új templom Tabakovits Emil tervei alapján már 1906-ra felépült, de csak 1911. október 2-án szenteltek fel. [2] Leírása [ szerkesztés] Az új templom neo barokk stílusban épült. A külső homlokzatot két kiemelkedő korinthoszi oszloppár alkotja, amelyek között a bejárati portál van. Afölött egy keskeny boltív látható, amely timpanont alkotva pietànak ad helyet. Fölötte Jézus, Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet szobrai. Az oszlopokat három részből álló architráv fedi. A körbefutó párkány szentek szobraival díszített fülkékből áll, s két kerub, két-két puttóval koronázza. Felette emelkedik a kupola, amelyet két jón féloszlop tart. Maga a kupola széles bordákkal van merevítve, amelyek a csúcskereszt alatti lanternába csatlakoznak.
Ġiet inkorporata fit-Trattat tal-KE permezz ta' l- Att Uniku Ewropew, u llum tippermetti lill-proġett Galileo jissejjes fuq tali struttura. Az Egységes Európai Okmány (1986) előírta, hogy a Tanács az egységes piac létrehozásához szükséges harmonizációra vonatkozó irányelvek többségét minősített többséggel hozhatta. L- Att Uniku Ewropew (1986) stabbilixxa li l-Kunsill jista' japprova b'maġġoranza kkwalifikata l-parti l-kbira tad-direttivi dwar l-armonizzazzjoni meħtieġa għall-istabbiliment tas-suq waħdieni. Az EU az egyhangú szavazásról idővel áttért az Egységes Európai Okmány 8 által a legtöbb szakpolitikai területre kiterjesztett minősített többségi szavazásra. Maż-żmien, l-UE mxiet minn unanimità għal votazzjoni b'maġġoranza kwalifikata, estiża mill- Att Uniku Ewropew 8 għall-biċċa l-kbira tal-oqsma tal-politika. Eurlex2019 Amikor az Egységes Európai Okmány 20 éve hatályba lépett, az akkor meglehetősen homogén európai gazdaság erőteljesen függött a szabványos termékek tömegtermelésétől.
Az Egységes Európai Okmány (Single European Act) az 1957-es Római Szerződés első fontos átdolgozását jelentette. Az Okmány az Európai Közösség számára célként állapította meg az egységes piac bevezetését 1992. december 31-ig, valamint törvénybe iktatta az Európai Politikai Együttműködést, a Közös Kül-és Biztonságpolitika előfutárát. Az Egységes Európai Okmányt kilenc tagállam 1986. február 17-én, Luxemburgban írta alá, majd őket követte Dánia, Olaszország és Görögország 1986. február 28-án Hágában. Az Okmány 1987. július 1-jén lépett hatályba, a Delors-bizottság működése idején. [1] Háttere [ szerkesztés] Az egyezmény létrejötte szempontjából fontos tényező volt, hogy az Európai Közösség tagjai tényleges szabad kereskedelmet szerettek volna megvalósítani, ami a tagállamok közötti jogharmonizációt és a politikai ellentmondások feloldását is szükségessé tette. Az okmány aláírását számos lépés előzte meg, ilyen volt például Az Európai Unióról szóló szerződés tervezete, melyet az Európai Parlament 1984. február 14-én fogadott el.
Az Egységes Európai Okmány (Single European Act) az 1957-es Római Szerződés első fontos átdolgozását jelentette. Az Okmány az Európai Közösség számára célként állapította meg az egységes piac bevezetését 1992. december 31-ig, valamint törvénybe iktatta az Európai Politikai Együttműködést, a Közös Kül-és Biztonságpolitika előfutárát. Az Egységes Európai Okmányt kilenc tagállam 1986. február 17-én, Luxemburgban írta alá, majd őket követte Dánia, Olaszország és Görögország 1986. február 28-án Hágában. Az Okmány 1987. július 1-jén lépett hatályba, a Delors-bizottság működése idején. [1] Háttere Az egyezmény létrejötte szempontjából fontos tényező volt, hogy az Európai Közösség tagjai tényleges szabad kereskedelmet szerettek volna megvalósítani, ami a tagállamok közötti jogharmonizációt és a politikai ellentmondások feloldását is szükségessé tette. Az okmány aláírását számos lépés előzte meg, ilyen volt például Az Európai Unióról szóló szerződés tervezete, melyet az Európai Parlament 1984. február 14-én fogadott el.
Az európai együttműködés koordinációt igénylő folyamat volt, ezért az Egységes Európai Okmányból a gazdasági szempontok mellett más szempontokat is előmozdítottak. Emiatt a munkajogok, az egészségügy, a környezeti problémák és a haladáshoz oly szükséges területek, mint például a kutatás és a technológia európai szinten foglalkoztak. Az egyes országok közötti különbségek csökkentése érdekében az úgynevezett gazdasági és társadalmi kohézió mellett döntött. Ez abból állt, hogy csökkenteni kell a különböző tagállamok és polgáraik fejlettségi szintjei közötti különbségeket.
12 Ezt az elvet elsőként az Egységes Európai Okmány vezette be a Szerződésekbe, EGK‐Szerződés fent említett 130r. cikkének (2) bekezdése révén. 12 Dieses Prinzip wurde erstmals durch die Einheitliche Europäische Akte in den oben erwähnten Art. 130r Abs. 2 EWG-Vertrag eingeführt. eurlex-diff-2018-06-20 MIVEL az Európai Közösségeket létrehozó – az Egységes Európai Okmánnyal kiegészített – szerződés úgy rendelkezik, hogy a belső piacot egy belső határok nélküli térség alkotja, IN DER ERWAEGUNG, dass der Vertrag zur Gründung der Europäischen Gemeinschaften, ergänzt durch die Einheitliche Europäische Akte, vorsieht, dass der Binnenmarkt einen Raum ohne Binnengrenzen umfasst, EurLex-2