Dalszöveg: Hosszú az út míg a kezem a kezedhez ér Szeretni valakit valamiért Ne tudja senki, ne értse senki, hogy m'ért Ezer életen és ezer bajon át Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj Szeretni valakit valamiértFenn az ég s lenn a Föld Álmodunk s felébredünk Minden út körbe fut Béke van, felejts el minden háborút Esik a hó és szemembe fúj a szél Ég a gyertya ég, el ne aludjék Fenn az ég s lenn a Föld Béke van felejts el minden Fenn az ég, s lenn a Föld loading...
Mivel új dalaikat már az új kiadójuknál szerették volna megjelentetni, megszületett az a legendás ötlet, hogy egy teljes lemezanyagnyi dobszólóval állítsanak be a Hungarotonhoz, így teljesítve a szerződésben foglaltakat. Nagy László Attila kiélhette magát a stúdióban, s megszületett az "Üss a kazettára" c. lemez, amely meg is jelent (! ) mint Republic album. 1991 végére Környei Attila helyett Abella Miklós a menedzser, ekkor Bali Imre (sz. 1956. dec. 29. ) (gitár, ének) helyére Patai került. 1991-ben elnyerték a Magyar Rádió Emerton-díját. 1993-ban a Republic elnyerte a MAHASZ "Arany Zsiráf" díját. Cipő 1995-ben szólólemezzel jelentkezett, ugyanebben az évben Kaposvárott tartottak koncertet, amelyről CD és video készült. 1995-ben ismét "Arany Zsiráf" díjat nyertek "Az év rocklemeze" kategóriában.
Republic – Szeretni Valakit valamiért Hosszú az út míg a kezem a kezedhez ér Szeretni valakit valamiér' Ne tudja senki ne értse senki, hogy mér' Ezer életen és ezer bajon át Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj Fenn az ég, s lenn a Föld Álmodunk s felébredünk Minden út körbe fut Béke van felejts el minden háborút Esik a hó és szemembe fúj a szél Ég a gyertya ég el ne aludjék Hirdetés
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő (mesemusical) - Invidious. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
És valószínűleg ezek hozták ki ezt a különös állapotot, hogy semmiféle kommunikációs lehetőségem nem volt. Tehát nem voltam olyan lelkiállapotban, hogy el tudtam volna mondani valakinek ezt. Csak leírni lehetett, és ezek voltak az első írásaim" – vallott később írói pályafutása kezdetéről. Húszéves korában ragadott tollat, egyik első írása, amiben talajvesztettségét fogalmazta meg, 1968-ban jelent meg az Új Írás című lapban. Lázár Ervinnel már újságíróként ismerkedett meg, pedig nem először látták egymást. A férfi fiatal íróként már tudósított a lány vívóbajnokságain. Vathy Zsuzsa visszaemlékezése szerint az Élet és Irodalom szerkesztőségében találtak egymásra: "Lázár Ervinnel, férjemmel irodalmi élet kapcsán ismerkedtem össze. Megelevendtek a Négyszögletű Kerek Erdő lakói - Blikk. Az Élet és Irodalomba vittem be egy kéziratot. Mindegyikünk más világból jött. Ugye ő Rácegresről, én egy kisvárosból, és néha azt vettük észre, hogy nemigen érti egyikünk sem, hogy mit beszél a másik. " Feleségem, Vacskamati "Nagy hadakozások között élünk együtt" – beszélt nevetve Lázár Ervin egy vele készült interjúban második házasságáról, majd hozzátette: "Őróla is csak azt tudom mondani, hogy nagy szerencsém, hogy találkoztam vele. "
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. Lázár ervin négyszögletű kerek erdő teljes film. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa.