Kérdés Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Adófórum • Téma megtekintése - "Munkaviszony megszűnésekor több szabadság"-II.. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszony ban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott.
"a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni"- vajon miért érzem úgy, hogy ez egy érthető mondat. kifizetett munkabér-- amit v alamikor kaptam, csak annyit kell visszafizetnem! Semmi köze ahhoz, hogy most, amikor megszűnik a munkaviszonyom- hány munkanapos a hónap. Adott egy dolgozó btto 100. 000, -ft (jan-májusig) saját kérésre kivette az éves szabiját már márc. 31-ig, majd dolgozgatott olyan jól, hogy júniustól 200. 000, -re emelték a fizetését, de Ö okt. 31-el kilépett. 5 nap szabadságot kellett visszafizetnie, ÉN balga megnéztem, hogy az utolsó 5 napra 22727, - Ft-ot kapott fizetett szabi címen, na de most októberben ez az 5 nap 41666, - Ft-ot ér, úgy láttam helyesnek, hogy nem fizethettetek vele vissza 41666, - Ft-ot, amikor 22727, -ft bért fizettem ki neki az 5 nap szabadságra!!! Én most is így látom helyesnek, ez így van a Mtv. -könyvében!! Nem az átlagkereset számítással van bajom, hanem az egész eljárással, hiszen ebben az esetben nem számolgatni kell, csak megnézni, hogy mennyi lett kifizetve szabadság címén.
Tizenhárom őrző-védő cég vezetőjének letartóztatását indítványozta december elején az ügyészség. A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség akkor közölte, a több helyszínen zajló nyomozás során, a NAV bűnügyi nyomozói és a Készenléti Rendőrség munkatársai azért állították elő a gyanúsítottakat, mert a közteher és az áfa befizetése alól akartak kibújni. Ennek érdekében több lépcsős céghálózatot hoztak létre, bejelentési kötelezettségeiket részben teljesítették, ám semmit nem fizettek be. A gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgették, ez tűnt fel az adóhatóságnak. Az államnak 2 milliárd forintos kárt okoztak. De ezekben az esetekben nem csak az állam a károsult, vesztesek a céghálózatok legalsó részein lévő foglalkoztatottak is. Az ügy miatt munka és fizetés nélkül maradtak, a közteher-befizetések hiányában biztosan számíthatnak a nyugdíjjogosultságuk módosulására, és egyéb járandóságok elmaradására is. Történetünkből az látszik, a bökkenő az, hogy míg az állam a törvény segítségével érvényesítheti akaratát, addig az őrző-védő cégek tulajdonosai által foglalkoztatott munkavállalók hoppon maradnak.
A bejelentkezés elmulasztása esetén mulasztási bírság szabható ki. A helyi iparűzési adót nem a jövedelem, hanem alapvetően a bevétel után kell fizetni, tehát egyfajta forgalmi adónak is tekinthető: az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. Vállalkozó fogalma a Htv. szerint: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.
a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 2010. 12. 31. 1–14. § 15.
(8) A helyi iparűzési adónemben fennálló túlfizetéseket az állami adóhatóság az adózónak 2010. június 29-étől számított 15 napon belül kiutalja. Ezen kiutalási határidőbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének időpontjáig benyújtott bevallások, önellenőrzések kijavításához szükséges időtartam. A túlfizetés összege az állami adóhatóságnál más adónemben fennálló tartozásra hivatalból nem számolható el. (9) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az e törvény hatálybalépésének napján hatályos szabályok szerint teljesítik helyi iparűzési adóval kapcsolatos adókötelezettségeiket, ha az üzleti év 2010. január 1-jét követően kezdődött. (10) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig – adózónkénti kimutatással – elektronikus úton átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak az e törvény hatálybalépésének napján nyilvántartott helyi iparűzési adó kötelezettséggel összefüggő adatokat, ideértve az esedékesség megjelölését, és az adózó által teljesített vagy végrehajtás útján beszedett az önkormányzatra felosztott befizetések adatait.
Az elutasított bevallásokat, önellenőrzéseket, bejelentéseket az állami adóhatóság haladéktalanul továbbítja az önkormányzati adóhatóságnak. Az állami adóhatóság a hozzá 2010. június 29-éig bevallott és megfizetett helyi iparűzési adót ezen időponttól számított 15 napon belül felosztja és a bevételre jogosult önkormányzatoknak átutalja. Ezen kiutalási határidőbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének időpontjáig benyújtott bevallások, önellenőrzések kijavításához szükséges időtartam. (6) A határozathozatallal le nem zárult fizetési könnyítési eljárásokat az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. (7) Az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat. E törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően az esedékességig meg nem fizetett tartozások vonatkozásában a meg nem indított végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le. Amennyiben az állami adóhatóság által megindított végrehajtás során ingóra, vagy ingatlanra végrehajtás indult, a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság döntésétől függően az állami adóhatóság befejezi, amelyet követően az állami adóhatóság elszámol az önkormányzati adóhatósággal.
(11) Azon folyamatban lévő csődeljárási, felszámolási, végelszámolási, vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásokban, amelyekben az állami adóhatóság a helyi iparűzési adót érintően hitelezőként jár el, e törvény hatálybalépését követően a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében hitelezőként az illetékes önkormányzati adóhatóság jár el. (12) 2 1. melléklet a 2010. évi LVII. törvényhez
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője. Kapcsolódó cikkek 2022. július 14. A kata módosítása ellen tüntettek A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvény módosítása ellen tartottak demonstrációt a Momentum szervezésében szerda este Budapesten, a Kossuth téren. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szabályrendszere Az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényt, mely a korábbi kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv. ) szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) helyébe lépő új tételes adó (KATA 2) szabályait határozza meg.