Eredeti ára: 3 699 Ft 2 571 Ft + ÁFA 2 700 Ft Internetes ár (fizetendő) 3 523 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára. #thumb-images# Az egérgörgő segítségével nagyíthatod vagy kicsinyítheted a képet. Tartsd nyomva a bal egérgombot, és az egérmutató mozgatásával föl, le, jobbra vagy balra navigálhatsz. Antoine de Saint-Exupéry könyvek
A szerzőről ANTOINE DE SAINT-EXUPÉRY művei Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry (Lyon, 1900. június 29. – Marseille, 1944. július 31. ) francia író és pilóta. Jean de Saint Exupéry vikomt és Marie Boyer de Fonscolombe harmadik gyermekeként született, egy régi vidéki nemesi családban. Őseik, a középkorban birtokolták az akvitániai Saint-Exupéry falut, ami ma Gironde megyében van és innen származik elnevezésük is. Miután az előkészítő iskolában megbukott a záróvizsgán, az École des Beaux-Arts-ra iratkozott be, hogy építészetet tanuljon. 1921-ben megkezdte katonai szolgálatát, és Strasbourgba küldték pilótakiképzésre. A következő évben megszerezte a pilótaengedélyt, és áthelyeztette magát a légierőhöz. Eljegyzést is kötött egy fiatal, nemesi származású hölggyel, Louise Lévêque de Vilmorinnal, akinek szintúgy voltak írói ambíciói. A menyasszony és annak családja tiltakozása miatt kilépett a hadseregből, Párizsban telepedett le, és irodai munkát végzett. 1926-ban ismét repülni kezdett, amikor a Vilmorin lánnyal zátonyra futott a kapcsolata és felbontották az eljegyzést: a nemzetközi postajáratok egyik úttörője volt abban az időben, amikor a műszeres felszereltség még kezdetleges volt, és a pilóták inkább az ösztöneikre hagyatkozva repültek.
Antoine de Saint-Exupéry - Az ember földje | 9789632275086 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Antoine de Saint-Exupéry Kötési mód keménytábla Kiadó Helikon Kiadó Kft. Dimenzió 121 mm x 183 mm x 37 mm Az ember földje Kötetünk Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944) – a Hadikereszttel, majd halála után Becsületrenddel is kitüntetett, utolsó bevetésén gépével a Földközi-tengerbe zuhant hivatásos pilóta és a Femina-díjat, illetve a Francia Akadémia Nagydíját is elnyerő író – négy, hosszabb-rövidebb művét tartalmazza. A már sok kiadást megért Éjszakai repülés és Az ember földje című kisregények ez alkalommal újraszerkesztett, javított szöveggel jelennek meg, míg a Levél egy túszhoz című írás – irodalmi és kortörténeti értéke mellett – azért kapott helyet a kötetben, mert ez az életmű egyik kevéssé ismert, csak nehezen beszerezhető darabja. Ami pedig igazán különlegessé teszi ezt a válogatást, az a Manon, a táncosnő című elbeszélés, amely bár Saint-Exupéry legkorábbi műveinek egyike, és közlésére egy francia irodalmi folyóirat már 1926-ban ígéretet tett a fiatal írónak, ezt a fájdalmasan szép történetet végül csak bő hetven évvel a szerzője halála után, 2007-ben publikálta a Gallimard kiadó, magyarul pedig most olvasható először.
Válassz egy kategóriát: 29 találat: "antoine de saint exupery az ember foldje" Válassz ki egy kategóriát az elérhető szűrők megjelenítéséhez Megjelenített termékek: RRP: 33. 800 Ft 16. 900 Ft RRP: 25. 800 Ft 12. 900 Ft RRP: 21. 800 Ft 10. 899 Ft RRP: 29. 800 Ft 14. 900 Ft 10. 900 Ft RRP: 35. 800 Ft 17. 900 Ft RRP: 27. 800 Ft 13. 900 Ft 12. 900 Ft
Miért gyűlöljük egymást? Összetartozunk, ugyanegy planétán élünk, ugyanegy hajó utasai vagyunk. S ha szükséges is, hogy a civilizációk szembekerüljenek egymással, hogy előmozdítsák ezzel új szintézisek alakulását: borzalmas, hogy kölcsönösen fölfalják egymást. Ömlő lávából, csillámló pépből, csodálatosan megfogamzó élő sejtből származunk, és lassan növünk, míg végül kantátákat írunk, és tejutak pályáit mérjük. Az anya nem csak az életet adta tovább: megtanított egy nyelvet is fiainak, rájuk bízta a századok folyamán lassan fölhalmozott kincset, a szellemi örökséget, melyet ő is csak letétbe kapott, hagyományoknak, fogalmaknak, mítoszoknak ezt a hagyatékát, amelyben benne él mindaz a különbség, amely Newton vagy Shakespeare és a barlangok barmai között van. fejezet, 3.
Ujjongva vártam. Akkor még hittem, egyszer majd repülhetek vele. " Erre azonban sohasem került sor. Felettesei féltették a háborús bevetésekhez már túlkoros és nem egészséges pilótát. Ezért csak nyolc felszállási engedélyt adtak neki. A nyolcadikkal indult el arra a légi felderítésre 1944. július 31-én, amelyikről már sohasem tért vissza. Gépének roncsaira és ezüst karkötőjére, amelybe a saját, a felesége, valamint a kiadójának a neve volt belevésve, mintegy hatvan évvel később akadtak rá a tengerben. Igaz, eltűnése után néhány nappal a helyiek egy francia egyenruhát viselő férfi holttestére bukkantak. Sokan azonban ma is kételkednek abban, hogy akkor őt találták meg. A szívünknek kedves íróra és pilótára ma is jólesik úgy gondolni, mint aki nem halt meg. Csak elrepült és visszatért a bolygójára, akár képzeletbeli barátja, az aranyhajú kisfiú. Agatha Christie titokzatos eltűnése – sosem lebbentette fel a fátylat saját élete rejtélyéről A krimik királynője könyvei végére mindig feltárta a szereplők titkait, azonban saját életének van egy epizódja, amelynek rejtélye a mai napig nem megoldott.
A lassanként negyedik évadának finisébe érkező A szolgálólány meséje talán az egyetlen olyan kortárs sorozat, amit szinte már senki sem szeret, mégis mindig kapjuk belőle az újabb és újabb részeket. Javult valamit a széria aktuális szezonjára, vagy nyugodt lélekkel elengedhető? Kritika. "Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van…" – kezdi Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című, több mint hat évtized múltán is olyan megrendítő erejű versét, amit kizárólag könnybe lábadó szemmel tudunk végigolvasni. A költő ezt követően egyetlen lendületes mondatban sorolja a zsarnokság hétköznapi életünkbe beszivárgó rettenetes tapasztalatait, hogy a végén egy ütős sorral zárja le a gondolatfolyamot. Na ez az, ami soha nem sikerül A szolgálólány meséjé nek: se lezárni, se továbbvinni nem tudják a megkezdett gondolatokat, de még az eseményeket sem. A sorozat sehova sem tud továbblépni, és annak ellenére is egy helyben topog, hogy látszólag azért történnek benne dolgok. Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van. Egyre kevésbé szimpatikus főhősnőnket, June-t láttuk már harcolni, forradalmat indítani, az adódó lehetőség ellenére menekülés helyett Gileádban maradni – mindezt többször, több évadban visszatérően is.
A diktatúra azonban, amely 1948, majd 1956 után valósággal lebéklyózta a mindennapokat, megbocsáthatatlanul és így elfeledhetetlenül nyomott hagyott a történelemben. A szerző hozzáértéssel és átéléssel jeleníti meg, miként voltak képesek a nagy írók még ebben az elkeserítő helyzetben is kimondani az igazat: szimbolikusan, történeti témákba vagy mitikus lepelbe rejtve, vagy maradtak íróasztalfiókban, mint Illyés Gyula verse, az 1956 jelképévé vált Egy mondat a zsarnokságról. E kötet tanulmányai, műelemzései Illyés Gyula mellett Déry Tibor, Németh László, Lengyel József, Vas István, Nagy László, Juhász Ferenc, Fodor András, Sánta Ferenc, Utassy József, Balázs József és Nagy Gáspár munkásságával példázzák, hogy a magyar irodalom a Rákosi-, majd a Kádár-korszak körülményei között is képes volt jelentőset és maradandót alkotni. Tartalom: AZ ÖTVENES ÉVEK ÉS A MAGYAR IRODALOM Az ötvenes évek és a magyar irodalom.................................................. 11 ÚTON A DIKTATÚRÁHOZ A bolsevik irodalomszemlélet térnyerése 1945 után.................................... 39 Illyés Gyula és a népi-bolsevik ellentét 1945-1949.................................... 48 Az Égető Eszter üzenete.................................... „Hol zsarnokság van…”. 59 A Kollégium.................................... 64 A RÁKOSI-KOR A műfajteremtő, műfajokat újjáteremtő Illyés.................................... 77 Hazateremtés és honvédelem.
Az ilyen, bejáratott klisék helyett az apahiány problémáját állítja középpontba a Bródy-díjas szerző második kötete, amely formai játékokat, iróniát mellőző, komoly, néhol egészen nyomasztó, ám érzelmekben gazdag olvasmányt ígér befogadójának. A regénybeli társai által gúnyosan "Dzsátá"-nak hívott narrátor egy, a mitikus-játékos gyermek- és a nagy felismeréseket hozó serdülőkor határán álló, tizenegy éves fiú, aki egyedül él anyjával, miután apját egy petíció aláírásának következményeként elhurcolták kényszermunkára a Duna-csatornához. Dzsátá a hazugságok és elhallgatások ellenében nem is tehet mást ezután, minthogy egy saját bejáratú apaképet konstruál magának.
Forrás: HBO GO A második évad első pár epizódja alapján született kritikánkban még az egekig dicsértük A szolgálólány meséje formai-vizuális megoldásait, de mára azok is mérhetetlenül unalmassá és elcsépeltté váltak. Igen, van annak bizonyos esztétikája, hogy a szolgálólányok ruhájának vörösét ellentétbe állítják a kíméletlenül szürke háttérrel, és az is tud jól kinézni, ahogy SPOILER! ezeket az egyenruhákat a bennük lévő testekkel együtt elsodorja egy száguldó vonat – de mindez flashbackekben újból és újból megmutatva már kezd kicsit unalmassá válni. Ehhez hasonlóan hihetetlenül elhasználttá vált a főszereplő frontális beállításban való megjelenítésének erőltetése, ami már a legutóbbi évadról szóló kritikánk szerzőjét is kiakasztotta: "(June) a harmadik rész végén, ahogy szokott, gonoszul somolyogva néz a kamerába, hogy a férfiak uralma lejárt. 'Hol zsarnokság van' (Az ötvenes évek és a magyar irodalom) - Mundus kiadó.. (…) De June már annyiszor eljátszotta ezt a gonoszul a kamerába nézést, hogy hiszem, ha látom. " Mindez mostanra sem változott, és a főhősnőt alakító Elisabeth Moss egyetlen elemből álló színészi eszköztára az ismétlődő cselekményelemekhez és az elcsépelt formai megoldásokhoz hasonlóan hihetetlenül unalmassá vált.
Értékelés: 12 szavazatból A filmet 1989-ben készítette Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza egy bíróról, aki az ötvenes években szép karriert futott be. 1956. december 12-én, belügyminiszter-helyettesként mondott le és választotta egy időre a fizikai munkát. Hol zsarnokság van der. A lemondásig azonban hozott halálos ítéleteket is, s nem csupán meggyőződésből. A bíró vallomása adalék a diktatúra lélektanához. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A mai napon az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezünk. Glória victis! De mondhatnánk: pro patria et libertate! A hazáért és a szabadságért hullatták vérüket a felkelők, sokakat bebörtönöztek, mások a megtorlástól rettegve nyugatra menekültek, hogy hazájuktól távol éljék életüket. Gondoljunk arra, hogy sok velünk egyidős fiatal küzdött a jobb életért, egy igazságos társadalomért, a függetlenségért! Az egyetemisták 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket: a szovjet csapatok kivonását, Rákosiék felelősségre vonását, több pártot, titkos, általános, egyenlő választásokat, független bíróságot, vélemény-és szólásszabadságot akartak. Hol zsarnokság van ott zsarnokság van. A szabadságharcot vérbe fojtották, hiába emelték fel szavukat Európa alkotmányosan gondolkodó polgárai a forradalomért, a magyarok szabadságáért. Alig volt nemzet a világon, amelynek költői, filmrendezői, riporterei ne emlékeztek volna meg a magyarok hősiességéről. "A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon a 2.
Írjon véleményt a termékről Az Ön neve: Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek! Értékelés: Rossz Jó Írja be az ellenőrző kódot: