Érdekes a költő életművében elfoglalt helye, hiszen a reformkor kétségekkel vívódó, ugyanakkor tettekre mozgósító költeményeivel egy időben született, ugyanakkor pesszimizmus a a szabadságharc után írt, reménytelenséget árasztó versekkel rokonítja. Főleg két verssel áll szoros kapcsolatban tartalmilag, látásmódjában, hangnemében, nyelvezetében, sőt szerkezeti sajátosságaiban: ez a két vers az Előszó és A vén cigány. Ugyanakkor nem volna helyes különválasztani a kortól, amelyben keletkezett, hiszen a magyar reformkor legfőbb problémájáról vall. Czillei és a Hunyadiak); az Árpád ébredésé vel nyitott meg az első magyar Nemzeti Színház; ide sorolható a Csongor és Tünde is Tárgyalás: romantikus stílusjegyek a Csongor és Tündé ben a mű forrásai: Gyergyai Albert: História egy Árgyélus nevű királyfiról és tündérszűz leányról (Tündérszép Ilona); a romantika visszatér a hagyományokhoz, a népiességhez is (a Tündérszép Ilona népmeseként is továbbél) több elemet átvett Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájából is jellemző a kevert műfaj a romantikára, míg a klasszicizmus a tiszta műfajokat kedvelte (pl.
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde ( 2016, színházi felvétel) rendező: Horgas Ádám, szereplők: Blahó Gergely, Vlasits Barbara, Köles Ferenc, Kulcsár Viktória Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Zentai Mária: Csongor és Tünde 1831: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Villanyspenót, 2009. március 15. Archiválva: 2018. dec. 6. A magyar irodalom története - A Csongor és Tünde Mohácsi Jenő: Jegyzetek Csongor és Tündéről. Nyugat, 1937. 3. szám További információk Szerkesztés Kerényi Ferenc: Vörösmarty Mihály – A Csongor és Tünde, Akkord Kiadó, 2005 Taxner-Tóth Ernő: Rend, kételyek, nyugtalanság – A Csongor és Tünde kérdései, Argumentum Kiadó, 1993 Vörösmarty Mihály összes művei, Csongor és Tünde Zentai Mária: Csongor és Tünde (Villanyspenót)
Krenner Viktor: Csongor és Tünde A mű eszmeisége többféleképpen értelmezhető. A filozófiai-eszmei szint a felvilágosodás és a romantika világértelmezési kettősség éből vezethető le. A felvilágosodás túlzó optimizmusával szemben (amely a világ megismerhetőségét és megérthetőségét hirdette, és amelyből megtervezhető az optimális életút) ott áll a romantika pesszimizmusa, a racionalitással szemben az érzékek világa, az irracionalitás. "Hogy Vörösmarty csakugyan ezt akarta mondani, azt világosan mutatja a hatalom-, kincs- és tudásvágy kudarca s az, hogy Csongor vágyainak beteljesülése közvetlenül ezekre és az Éj monológjára következik" (Waldapfel József). A racionalitás túlcivilizálta a világot, de az ember számára nem biztosította a boldogságot. A természetes lététől elfordult ember előbb-utóbb kiüresedettnek és sivárnak találta világát. Az ekkor keletkező elkeseredésnek természetes következménye, hogy a racionalitást az irracionalitás szemléleti módja váltotta fel. A romantika szellemi táptalajának számító irracionalitás egyrészt tehát a kiábrándultság következménye, másrészt az új értékek keresésének igénye.
A cselekmény idejének megjelölése azonban, amely Vörösmartynál többször el is marad, vagy nagyon egyszerű (például a Vérnászban: "A' tizennyolczadik században"), vagy titokzatos, mint itt a Csongor és Tünde esetében: "A' pogány kúnok idejéből". [2] A Csongor és Tünde szövegében semmi nem utal a pogány kunokra, idejét valószínűleg nem a történelemben kell keresnünk, hanem egyrészt más Vörösmarty-művekben, másrészt a kifejezéssel felkelthető képzettársításokban. A "pogányságot" a magyar történetírói hagyományban a kunok viselik egyfajta állandó jelzőként. Formálisan ugyanis megkeresztelkedtek, amikor Magyarországra költöztek, de sokáig tartott, amíg korábbi világfelfogásukat ténylegesen elhagyták; a IV. László magyar király korát leíró munkák általában nagy kedvvel részletezik pogány szokásaikat. A Csongor és Tündében megformálódó világképet az értelmezői hagyomány mitologikusnak, mesésnek, filozofikusnak, illetve ezek keverékének tekinti, nem érzékel feltűnő "pogányságot". Ám az időmegjelöléssel kiemeli, felerősíti ezt a vonást, a "pogány kunok" szókapcsolattal pedig eltanácsol attól, hogy antik-pogány hagyományt keressünk benne, esetleg a görög mitológia felől értelmezzük.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Vörösmarty művében mindkét tendencia megtalálható, a kiábrándultság mélypontja az Éj monológja. "A semmiből születő és semmivé váló világegyetemben az emberi nem és benne az egyes ember léte pillanatnyi közjáték csupán, így maga az emberi történelem is kilátástalan, értelmetlen. Abszurd és céltalan az ember sorsa, nevetséges és tragikus önáltatás minden nagyra, szépre törekvés, minden ég felé törekvés" (Mohácsy Károly). A lét értelmetlenségének kimondásával szemben egyetlen ellenérv áll csupán. A szerelem az egyetlen dolog, amiért érdemes élni. A földi létben boldogságát kereső Csongor csak a tündérvilágban találja meg azt. Keresése tehát nem volt haszontalan, de eredménye a földi ember számára kétségbeejtő. Csongornak tehát meg kell értenie, hogy célját külső helyváltoztatással nem érheti el, életének értelmét csak saját lelkében találhatja meg. A vágyott és keresett érték tehát karnyújtásnyira van, a hozzá vezető út mégis kanyargós. Ezt látszik igazolni a vándorokkal történt kettős találkozás is.
"Az ember oszthatatlan teljesség. Csak az egész embert lehet elfogadni vagy elutasítani. " — Popper Péter magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár 1933 - 2010 "Egy ember csak akkor, és csakis akkor ember, ha önuralmat gyakorol. " — Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948 Egy önéletrajz Eredeti: Man is man because he capable of and only in so far as exercises self restraint. "… az ember nem arra született, hogy legyőzzék… Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni. " — Ernest Hemingway amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró 1899 - 1961 Kapcsolódó témák Emberek Ember
— George Santayana 1863 - 1952 "Ennek az emberi világnak az üdvössége nem rejlik sehol máshol, mint az emberi szívben, a tükröződő emberi erőben, az emberi szelídségben és az emberi felelősségben. " — Václav Havel cseh drámaíró, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök 1936 - 2011 "Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között. " — Michel Eyquem de Montaigne francia esszéíró, filozófus 1533 - 1592 "Embernek lenni annyi, mint emberré válni. " — Karl Jaspers 1883 - 1969 "Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi. " — Publius Terentius Afer ókori római vígjátékíró -185 - -159 i. "Hé emberek! …Embereket hívtam, nem mocskokat. " — Szinópéi Diogenész ókori görög cinikus filozófus -404 - -322 i. "Bármilyen apró is az ember, mindig ember. " — Dr. Seuss 1904 - 1991 "Vannak emberek, akiknek van pénzük, és vannak emberek, akik gazdagok. " — Coco Chanel 1883 - 1971 "A képzelőerő nem egyes emberek tehetsége, hanem minden ember egészsége. " — Ralph Waldo Emerson 1803 - 1882 "Az ember csak akkor teljesedik ki, ha megszűnik embernek lenni. "
Az lucifer Magyarul Stephenie meyer idézetek Nicholas sparks idézetek Eckhart tolle idézetek Martin luther king idézetek — Abraham Lincoln amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865) 1809 - 1865 Bölcsességek, Emberek "Kijöttem a szabad emberek börtönéből a rab emberek országába. " — Fáy Aladár magyar festő, grafikus, képzőművész tanár 1898 - 1963 1954-es szabadulása után, barátai feljegyzései szerint Társadalom Emberek "Az igazság emberének egyben a törődés emberének kell lennie. " — Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948 Egy önéletrajz Eredeti: A man of truth must also be a man of care. Igazság, Emberek "Az embernek kell valaki, aki a közelében legyen. Megbolondul az ember, ha nincs senkije. Lehet az akárki, mindegy, csak együtt legyen az emberrel. Mondom neked! Mondom neked, az ember belébetegszik a magányosságba. " — John Steinbeck, könyv Egerek és emberek Egerek és emberek Magányosság, Emberek "A nagy emberek kétszer halnak meg: egyszer mint emberek, s egyszer mint nagyok. "
/Lucifer/ "Legyünk tudók, mint Isten. " /Ádám/ "Ádám, Ádám! Elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban. " /Úr/ Harmadik szín "…A nagy világ helyett E tér lesz otthonom. " /Ádám/ "…közénk varázslom A veszett Édent. " /Éva/ "… Önmagam lennék Énistenemmé, és amit kivívok, Méltán enyém. Erőm ez, s büszkeségem. " /Ádám/ "Vagyok"- bolond szó. Voltál és leszesz. Örök levés s enyészet minden élet. " /Lucifer/ "Nem az idő halad: mi változunk, Egy század, egy nap szinte egyre megy. " /Lucifer/ Negyedik szín "…-Milljók egy miatt. " /A rabszolga/ "…-A milljók egy miatt-" /Ádám/ "Fülemben cseng még: milljók egy miatt. E millióknak kell érvényt szereznem. Szabad államban - másutt nem lehet" /Ádám/ Ötödik szín "… miért is éljek, Midőn látom, mi dőre a szabadság, Melyért egy életen küszködém keresztül. " /Ádám/ Hatodik szín "Nem bízod, úgy-e, kéjek mámorával Elandalítani azt a szózatot, Mely a kebelnek mélyét felveri S jobb cél felé hiába ösztönöz. " — Madách Imre Lásd még Témakörök emberek Madách Imre 10 író 1823 - 1864 Hasonló idézetek "Az élet tragédiája éppen az, hogy az emberek nem változnak. "
főszolgb. Gr. de la MOTTE Ant. f. i. h. DESŐFFI JÓB t. b. DESŐFFI OTTÓ t. b. DUBRAVICZKI ZS. főszámvevő FAJNOR t. b. s ügyvéd FORGÁCH ANTAL gr. t. b. FORGÁCH SÁNDOR gr. b. FRÁTER PÁL t. b. FRIDECZKY LAJOS főjegyző GELLÉN JÓZSEF fősz. bíró HORVÁTH ELEK fősz. bíró HORVÁTH ISTVÁN sz. bíró HUSZÁR KÁROLY t. b. IMÁDI (olim SZMOLIK) JANKOVICH LÁSZLÓ f. sz. b. KACSKOVICS KÁROLY t. bíró KÁROLYI JÁNOS el. alisp. KUBINYI FERENC t. b. LACZAI KÁROLY t. b. LISZNYAY KÁLMÁN t. b. MADÁCH IMRE főbiztos MÉREI MÓRIC t. b. MUZSLAY SÁNDOR NAGY FERENC OKOLICSÁNYI MAX. füleki fősz. bíró OTTLIK ÁKOS c. fősz. bíró Pap Ferenc PAP ÉS PONGRÁCZ KÁR. PRÓNAY GYÖRGY sz. bíró PRÓNAY JÓZSEF e. a. j. PULSZKY FERENC t. b. REPECZKY FERENC t. b. SRÉTER HORÁC SRÉTER LÁSZLÓ m. isp. SZENTIVÁNYI ANZELM kir. kamar. SZERÉMI ANTAL hadi főpénztárnok SZONTAGH PÁL sz. bíró TÖRÖK BÉLA szolgabíró VERES PÁL m. főjegyz. Vattai Alajos aladószedő Sokan Többen Ennek a szerzőnek az összes eredeti munkája közkincs, mert a szerző régen elhunyt.