Nem kapálják a munkások a vasúti töltést! – A balliberálisok abban reménykednek, hogy nem lesz vasútfejlesztés a Budapest–Kelebia viszonylaton Jó a vidéknek, jó a fővárosnak, jó a határon túli magyaroknak, jó a nemzetközi közlekedésnek, jó a teherforgalomnak és jó a környezetnek – ennek ellenére a balliberális portálok szokás szerint annak drukkolnak, hogy ne valósuljon meg semmilyen fejlesztés a Kelebiát Budapesttel összekötő vasútvonalon. Mivel a jótollú balos propagandisták most épp azon rugóznak, hogy egy kapavágás sem történt a február elején lezárt, úgynevezett 150-es vonalon – és arra utalgatnak, hogy a választások után így lenne lehetőség a vasútfejlesztés megakadályozására –, portálunk rákérdezett, a valóságban hogyan állnak a munkálatok, és miért is lesz jó, amikor elkészülnek vele. Van az a tartalmatlan, félinformációkból összehordott újságírási forma, ami " baloldali műfaj", és amelynek szövegkohézióját jobbára csak a feltételezésekbe burkolt rosszindulat teszi ki. Ennek ékes példáját mutatta fel ismét a Népszava, és annak nyomán a 168 Óra, amelyek most éppen a Belgrád–Kelebia–Budapest közötti vasútfejlesztésből próbáltak valami botrányízűt összegyúrni.
"A közlekedéspolitikai koncepció lényeges feladatként jelöli meg a gazdaságtalanul üzemelő, kis forgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelését... Ezt a közlekedési hálózat korszerűsítése... is szükségessé teszi... Program szerint megszűnésre kerül 2240 kilométer, ebből 1971. XII. 31-ig megszűnt 586 km. " Idézet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tájékoztatójából, a közlekedéspolitikai koncepció, valamint a vasúti törvény végrehajtásáról; 1972. január 18. A visszafejlesztésnek leginkább az ún. helyi érdekű vasutak, vagy más néven olcsó vasutak estek és esnek most is áldozatul, ugyanis szemben a fővonalakkal, ezek a vasútvonalak helyileg alakult magántársaságok tulajdonában eleve gyengébb pályával, rövidebb távra, helyi érdekeket kiszolgálva, kisebb tengelyterhelésre és lassabb, legfeljebb 30-40 km/h sebességre épültek, amelyeknek egy részét később a MÁV átépítette nagyobb sebességre és teherbírásra, de döntő többségük sosem lépte át a bűvös 60 km/h megengedett legnagyobb sebesség határát.
Az akcióról részletesen beszámoltunk az Indexen; Eperjesi Ágnes akkor azt mondta, Molnár Csilla szenvedő arcú, meztelen bronzszobra lehetőséget ad, hogy "művészetről és zaklatásról, művészetről és szexuális zaklatásról beszéljünk a kapcsán. Ez nem szokott téma lenni, mert nem lehet minek kapcsán tematizálni. Ez a szobor viszont erre kiválóan alkalmas. De ehhez kell ez az akció is. Nem elég, ha önmagában, szépen megvilágítva áll a kiállítótérben, a Nemzeti Galériában. Az akcióval erre az értelmezési lehetőségre is fel szeretném hívni a figyelmet. " A mostani kiállítás a Fészek Művészklub retró tereiben ennek az akciónak részben a dokumentációja, részben a továbbgondolása, részben a folytatása. Az ortodox pátriárkák az elveszett püspökeik és papjaik helyére új püspököket és papokat neveznek ki. A nép sok esetben inkább ment ortodox liturgiára, minek hatására sokszor erőszakkal kényszerítik be az embereket a katolikus templomokba. - A Rómához csatlakozó, immár nem ortodox, hanem keleti szertartású katolikusokat nevezték görög katolikusnak, a görög-bizánci szertartásra utalva.
Nem csak a nagyobb városok lakói, hanem a kisebb falvak lakosainak számára is megnyílt a lehetőség, hogy utazhassanak, a megtermelt gabona, fa, és később nehézipari nyersanyagok, stb. nagy mennyiségben olcsóbban és gyorsabban jutottak célba még a nagyfolyókon közlekedő gőzhajóknál is. Így nem csoda, hogy a vasút nagymértékű gazdasági emelkedést jelentett minden érintett fél számára. Az összefüggő, használható közúthálózat kialakulásáig a vasút volt és maradt a legfontosabb (és szinte egyetlen) eszköz teherszállításra és személyszállításra egyaránt, ami egészen az 1950-es/60-as évekig tartott. A hatvanas évek politikája azonban már aránytalanul nagy hangsúlyt fektetett a közútra és annak fejlesztésére, miközben a vasutat talán szándékosan háttérbe szorította. A hazai vasúthálózat lemaradását nagy mértékben elősegítette, hogy a pályákon sok helyütt részben vagy teljes egészében mellőzték a karbantartást pénzhiányra hivatkozva, elszaporodtak a lassújelek, sok vasútvonalon fokozatosan csökkentették a megengedett legnagyobb menetsebességet.
Az, hogy a vasútfejlesztés mennyit fog számítani a helyieknek, a vasutat használó vidékieknek és a fővárosiaknak, az számukra mellékes. A lényeget a következőképp sikerült megragadni a két kommunista utódpárti szaklapnak: A vágány már lezárva, de kapavágás még hónapokig nem történik a kelebiai vonalon. Aztán valahogy belekeverték, hogy a választásokig nem lesz a vonalon érdemi munka, ezzel valami olyat sugallva, hogy egy esetleges kormányváltás után jól meg lehet akadályozni a vonal kétvágányúsítását, hiszen ez valahol az ellenzéki összefogás programja: lehetőleg ne történjen semmi fejlesztés. Aztán jött egy kis mészároslőrincezés – nyilván az a baj, hogy nem külföldi cég kivitelezi a munkákat, hanem egy Magyarországon adózó, magyar alvállalkozóknak, magyar dolgozóknak munkát adó cég. Előkerült végül az a többször emlegetett szám, hogy a beruházás kilencszázhetven év alatt fog megtérülni. Azon a vonalon, amely jelentős teherforgalmat fog bonyolítani kikötői összeköttetése révén, és amelybe még a különben borzasztóan óvatos innovátor kínaiaknak is megéri beruházni.
A késes aprítóban először a kesudiót apróra őröljük, és félretesszük. Az almát megpucoljuk, kockákra vágjuk, az aprító táljába dobjuk, hozzáadjuk a tésztához beáztatott datolyákat a tejjel együtt, a csipet sót, illetve a kakaóport is. Addig aprítjuk, amíg egészen krémes állagot nem kapunk. Ekkor hozzáadjuk a korábban megőrölt kesudiót és a kókuszlisztet. Ezeket is mixeljük, a keverést kézzel fejezzük be. Ekkor egy kókuszgolyóhoz hasonló állagú krémet kapunk. Egy kapcsos tortaformát vékonyan megkenünk kókuszzsírral, és az aljába nyomkodjuk egyenletesen ezt a tésztát, betesszük a hűtőbe pihenni. Közben elkészítjük a krémet: szintén az aprítógép üstjébe dobjuk az összes hozzávalót, és teljesen krémes állagig keverjük. Bögrés csupacsoki torta - Rupáner-konyha. Az ízeket ekkor még be lehet állítani, ha kéne bele még édes íz, vagy éppen kakaó. Ha kész, rákanalazzuk a tésztarétegre. A roppanós csoki réteghez egy kis tálban összekeverjük a hozzávalókat, és a tortácskára öntjük. Én azt szeretem, ha nem teljesen egyenletes, kicsit rusztikus, hanyag, szerintem ennek a desszertnek kifejezetten jól áll, hogy nem 'szögletes'.
Nagyon finom csokoládés sütiszeletek varázsolhatóak az asztalra ezzel a recepttel. Az elkészítése és a sütése is roppant gyorsan megvan, így húsz perc múltán már villával falatozhatjuk ezt a forró boldogságbombát 🙂 A mérce a szokásos 2, 5 dl-es bögre! 🙂 Hozzávalók: – 1 kocka (10 dkg! ) vaj – 1 tábla (10 dkg) tejcsokoládé – 1 tábla (10 dkg) étcsokoládé – 1 mokkáskanál sütőpor – fél bögre cukor – háromnegyed bögre liszt – 3 tojás Elkészítése: 1. A sütőt melegítsük elő 190 fokra. 2. A vajat és a csokit összeolvasztjuk a mikróban. Körülbelül fél percenként vegyük ki, és kavarjuk át, nehogy a csokoládé megégjen. 3. Csupa csokis Mississippi torta – Az alapját nem kell sütni - Receptek | Sóbors. A csokoládés vajhoz adjuk hozzá a cukrot, a sütőport és a lisztet, majd keverjük nagyjából össze. 4. Most keverjük csak a tojásokat bele. Azért most, mert a többi szárazanyag eddigre lehűti annyira a tésztát, hogy még véletlenül se csapódjon ki a tojás a melegtől. 5. Ha a tésztánk már szép egynemű, akkor mehet egy kisebb méretű tortaformába, amit vagy kivajazunk vagy kibélelünk sütőpapírral.
Elkészítés: A tésztához a tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét cukorral habosra verjük, hozzáadjuk a lisztet és a tojás sárgáját, ízlés szerint kakaót. Előmelegített sütőben megsütjük, majd hagyjuk ki hűlni, két részre vágjuk. Csupo csoki torta 50. A krémhez a csokoládé 80%-át felolvasztjuk, majd összeforgatjuk a felvert tejszínnel. A piskótát megtöltjük a krémmel, bevonjuk vele, hűtőbe tesszük dermedni, majd a maradék csokoládét felolvasztjuk, és ezzel díszítjük a tortát.
Süsd 20-25 percig, amíg meg nem szilárdul. Ezután hagyd a tésztát a tepsiben tíz percig. Takard le egy tiszta konyharuhával, majd tedd be egy órára a hűtőszekrénybe. A vajkrémhez keverd habosra a vajat és a porcukrot egy tálban, hogy sima krémet kapj. Add hozzá a kakaóport és a vizet. A töltelékhez verd fel a tejszínt. Keverd bele a kakaóport, és szórd hozzá a cukrot is. Vedd ki a tésztát a hűtőszekrényből, és késsel vágd körbe a széleknél. Szitálj kevés porcukrot a munkafelületre, és borítsd ki rá a piskótalapot. Húzd le róla a sütőpapírt, és kend rá a csokis-tejszínes tölteléket. Óvatosan tekerd. Csupo csoki torta 2. Emeld rá egy tálra, végül kend rá a felgöngyölt tekercsre a csokoládé s vajkrémet. Villával alakítsd ki a kéregre emlékeztető mintát. Cikkünk megírásában Catherine Atkinson-Fiona Patchett Nagy sütiskönyv gyerekeknek című műve segített, mely a Szalay Kiadó gondozásában jelent meg.