Az ezt meghaladó összegű követeléseket a jogosult választása szerint mind fizetési meghagyásos mind polgári peres eljárásban érvényesítheti. Fontos megjegyezni, hogy a követelés összegének meghatározásánál a főkövetelés járulékai (kamatok, költségek stb. ) figyelmen kívül maradnak, vagyis ha a "tőkekövetelés" csupán a rárakódott késedelmi kamatokkal együtt, illetve azok miatt haladja meg az egymillió forintot, akkor az igény csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető. Változás, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban – a korábbi, bírósági fizetési meghagyásos eljárással ellentétben – ingó dolog kiadása iránti igény nem érvényesíthető. Hogyan zajlik az eljárás? A fizetési meghagyásos eljárás megindítása – a korábbi szabályozástól eltérően – fő szabályként elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kérelem útján történik. Ügyvédeknek, illetőleg jogi személyeknek – pl. Kft., Rt., lakásszövetkezet – papír alapú ügyintézésre a továbbiakban nincsen lehetősége.
A 2010. június eleji indulástól a 2010. év végéig mintegy 282 ezer fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek, és ezek kapcsán közel 13 ezer végrehajtás indult. Jelentős eredményeket hozhat az új rendszer a körbetartozások számának mérséklésében. Az ilyen jellegű lejárt követelésekkel bajlódó kis- és középvállalkozások számára az elektronikus fizetési meghagyás a legoptimálisabb megoldást jelenti. A fizetési meghagyások kibocsátása néhány nap alatt megtörténik. A kérelmet a beérkezésétől számított 3 munkanapon belül elektronikusan rögzítik. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb az elektronikus kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül, papír alapon bocsátja ki (küldi meg a kötelezettnek). A fizetési meghagyás az átvételétől számítottan 3-4 hét alatt jogerőre emelkedhet.
A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek, amely azt jelenti, hogy ugyanúgy kötelező a felekre nézve, tehát ugyanúgy végrehajtható. A fizetési meghagyás végrehajtását végrehajtási lap kiállításával kell kérni, amelyet szintén a korábban eljárt közjegyzőhöz kell benyújtani. A végrehajtási lap kiállításához szintén rendelkezésre áll egy formanyomtatvány, amelyben ugyanazok az adatok szerepelnek, mint a korábbi fizetési meghagyásos kérelemben, kiegészülve persze a végrehajtásra vonatkozó speciális adatokkal (például meg lehet jelölni az adós konkrét, végrehajtás alá vonható vagyontárgyait, ha van tudomásunk ilyesmiről). A végrehajtási lapot, annak kiállítását követően, az eljáró közjegyző fogja kézbesíteni az illetékes végrehajtónak, aki pedig megindítja az eljárást. A fizetési meghagyás tehát egy gyors és hatékony módja a kis összegű követelések behajtásának, amellyel elkerülhető a bíróság eljárás bonyolultsága és tetemes költségei. Természetesen a fizetési meghagyásos eljárásban is ügyelni kell a szabályok betartására a siker érdekében, ezért célszerű szakértő ügyvéd segítségét igénybe venni, aki eligazít minket az eljárás útvesztőiben.
Tóth Ádám, a MOKK elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a fizetési meghagyást mindenképp érdemes átvenni a postástól, ha ugyanis valaki másodszorra sem veszi át a küldeményt, a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik. Ha rossz összeg szerepel a levélben vagy időközben már rendezve lett a tartozás, ellent kell mondani az eljáró közjegyzőnél - fűzte hozzá. Arra is kitért: ha a követelés jogos, de az érintett nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a közjegyzőtől fizetési halasztást vagy részletfizetést kérni. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget - olvasható a MOKK közleményében. Hárommillió forintot meg nem haladó követelés esetén nem is lehet közvetlenül peres eljárást indítani, hanem ezzel az eljárással lehet behajtani a követeléseket, míg 3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható.
Fontos, hogy erre 15 nap áll rendelkezésünkre – a határidő betartására különösen ügyeljünk. Az ellentmondást természetes személyek papír alapon, jogi személyek pedig elektronikusan nyújthatják be, ahhoz a közjegyzőhöz, akitől a meghagyást is kapták. Az ellentmondás nincs formai szabályokhoz kötve – előadhatunk benne bármit, részletesen is indokolhatjuk, miért nem tartozunk, de az is elég, ha csak annyit írunk: ellentmondással élek. Az ellentmondás az addig a közjegyző előtt folyó nem peres eljárást peres eljárássá alakítja, amely a felek között a bíróságon folytatódik akkor, ha ezt a hitelező kéri. Ha az ellentmondás kézbesítésétől számított 15 napon belül a hitelező benyújtja iratait és kereseti kérelmét a bírósághoz, akkor a továbbiakban a bíróság fog dönteni arról, valóban jogos-e a követelés. A kézbesítési fikció Amint arról fentebb már szó volt, amennyiben az adós nem veszi át a fizetési meghagyást, de érvényes a lakcíme, és valóban ott is lakik, a törvény szerint egy bizonyos idő elteltével vélelmezni kell, hogy az iratot átvette.
Ez a kézbesítési fikció. Természetesen előfordulhat, hogy valamilyen kézbesítési szabálytalanság következtében az adós nem azért nem vette át a levelet, mert hanyag volt, hanem azért, mert tényleg nem volt róla tudomása. Ilyen esetekre a törvény lehetőséget ad a kézbesítési kifogás benyújtására. Ezt a kézbesítési fikcióról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell benyújtani az eljáró közjegyzőnél, ha viszont a kézbesítési fikció beálltától számított 3 hónap már eltelt, kifogást többé nem lehet benyújtani. Ha csupán hanyagságból nem vettük át a fizetési meghagyást, még akkor sincs minden veszve. A végrehajtható okirat (a végrehajtási lap) kézbesítésétől számított 15 napon belül ugyanis még ellentmondással élhetünk, ha korábban a fizetési meghagyás kézbesítési fikció útján emelkedett jogerőre. A jogi szaknyelv ezt rendkívüli ellentmondásnak nevezi. Innentől a szabályok ugyanazok, mint amelyeket fentebb az ellentmondásnál írtunk: az eljárás a bíróság előtt folyik tovább. A jogerős fizetési meghagyás Ha hitelezőként kértük a fizetési meghagyás kibocsátását, és az jogerőre emelkedett, szerencsénk van, ugyanis megkíméltük magunkat egy hosszadalmas és költséges peres eljárástól.
Az első esetben az adósnak 15 napja van arra, hogy eldöntse, egyetért-e a meghagyásban foglaltakkal, tehát valóban tartozik, vagy tartozását vitatja – ilyen esetben ellentmondást kell előterjesztenie. Ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyást, de van érvényes belföldi címe, akkor a meghagyás nem kereste jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz. A második kézbesítés megkísérlésétől számított 5. munkanapon úgy kell tekinteni, mintha a fizetési meghagyást az adós átvette volna, tehát megismerte volna annak tartalmát. Ez a kézbesítési fikció (erről később még lesz szó). A kézbesítési fikció bekövetkeztétől indul a 15 napos ellentmondási idő az adós számára. Ha ez idő alatt nem mond ellent – márpedig ha át se vette az iratot, nem tudhatja, hogy mi van benne – a meghagyás jogerőssé válik. A harmadik esetben a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátását visszautasítja, vagy a már kibocsátott fizetési meghagyás hatályát veszti. Ha ugyanis nincs adós, nincs kitől követelni. Az ismeretlen helyen tartózkodó adóstól kizárólag bíróság előtt követelhetjük a pénzünket peres eljárásban úgy, hogy egyidejűleg kérjük, hogy a bíróság az adós részére rendeljen ki ügygondnokot.
A KÍNAI NAGY FAL A világ legnagyobb ember által alkotott építménye, Kína északi határán épült. Az erődítmény valójában 17 falrendszernek az összességét jelöli. A fal célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól. Kezdet… Kínai Nagy fal a legmonumentálisabb építmény, amit ember valaha alkotott, de a közhiedelemmel ellentétben nem látható a Holdról. Krisztus előtt a 7. században, az egymással versengő fejedelemségek kezdték építeni, majd az addig elkészült szakaszokat, i. e. 3. században Csin Si Huang-ti császár (aki egyesítette a sokáig különálló államokként létező Kínát) egymillió munkás beállításával a összekötötte a már meglévő szakaszokat. Az építkezés azonban egészen a 17. századig folytatódott. Legenda és valóság…. A Császár legmegbízhatóbb hadvezérének i. 214-ben adta a parancsot, hogy a már meglévő északi, határ menti erődöket összekösse és bővítse, hogy azok egyetlen védővonallá váljanak. A legenda úgy tartja, hogy a hadvezér azt a jóslatot kapta, hogy csak úgy épülhet fel a Nagy Fal, ha egy Van nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak.
A későbbi Han-dinasztia bukása után határmenti törzsek sora ragadta meg az irányítást Észak-Kínában. Ezek közül a legerősebb az Északi Wei-dinasztia volt, amely a meglévő falat megjavította és kiterjesztette, hogy megvédje más törzsek támadásait. A Bei Qi királyság (550–577) több mint 900 mérföld falat épített vagy javított, a rövid életű, de hatékony Sui-dinasztia (581–618) számos alkalommal javította és kiterjesztette a Kínai Nagy Falat A Sui bukásával és a Tang-dinasztia felemelkedésével a Nagy Fal elveszítette erődítményének jelentőségét, mivel Kína északra legyőzte a tujue törzset, és kitágult az eredeti határ mellett. a fal védi. A Song-dinasztia idején a kínaiak kénytelenek voltak visszavonulni az északi Liao és Jin népektől, akik a Nagy Fal mindkét oldalán számos területet átvettek. A Dzsingisz kán által létrehozott hatalmas Yuan (mongol) dinasztia (1206-1368) végül Kínát, Ázsia egy részét és Európa egyes részeit irányította. Noha a nagy fal kevés jelentőséggel bír a mongolok számára, mint katonai erődítmény, katonákat rendeltek a fal embereihez annak érdekében, hogy megvédjék az ebben az időszakban létrehozott jövedelmező Selyemút kereskedelmi útvonalakon haladó kereskedőket és lakókocsikat.
Mindeddig abban a hitben élt a világ, hogy a Fal nyugati vége a Gansu melletti Jiayu-erőd. A mostani résszel megtoldva azonban jóval nyugatabbra került ez a pont. Szakértői vizsgálatok bebizonyították: a falrész formája és méretei arra engednek következtetni, hogy további szakaszok vannak még az ismert sárga homokkőből és a drága yarrah fából megépítve - ismeretlenül.
Pálcikával enni — már kényelmesebb így, mint késsel-villával. Könnyű elmosni, nincs fémes hangja, és különben is, ha mindkét kezed tele van, miben tartod a tányért? Gyakorlatilag bármit megeszünk pálcikával, pl. tejberizst lekvárral. Alkudni — rákos lángost, hotelszobát, biciklikölcsönzést, és még sorolhatnánk. Korán kelni — Kyotoban a tízezer vörös kapu nagy turistalátványosság, szóval tele van turistákkal. De nem reggel fél hétkor! Mosógép nélkül élni — fájdalmas, de kibírható. Csapban is lehet nagymosást csapni. Kérni, és élni a jogainkkal — pl. nem volt ottalvós kirándulás Ko Tan szigetre, de megkérdeztük, hogy lehet-e, és lehetett. Aztán Saigonban minden este küzdelem volt bejutni a szállásunkra, így visszakértük a pénzünket. Visszakaptuk. Hogy mi fontos nekünk a hétköznapokban: Jóízű, tiszta ivóvíz a csapból. Kenyér. Nem az a cukros-édes kalácsféleség, ami Ázsiában van. Természet elérhető távolságban. Otthon a Gellért-hegy van közel, de egy óra utazással akár a Börzsönyben is kirándulhatunk.