"Megfigyeltük, hogy a pulzusszám növekszik, ha valaki mérsékelten megvilágított szobában alszik" – mondta Dr. Daniela Grimaldi, a Northwestern neurológiai kutatásának társprofesszora. "Annak ellenére, hogy alszol, az autonóm idegrendszered aktiválódik. Ez rossz. "Két karommal átölellek, s nem félek" - gondolatban Radnóti Miklóssal beszélgettem. Általában a pulzusszám más kardiovaszkuláris paraméterekkel együtt alacsonyabb éjszaka, nappal pedig magasabb. " Vannak szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerek, amelyek szabályozzák fiziológiánkat nappal és éjszaka. A szimpatikus a napközbeni irányításért felelős, a paraszimpatikus pedig éjszaka jut szóhoz, amikor az egész test "újjáépítését" irányítja. A kutatók azt találták, hogy inzulinrezisztencia már másnap reggel előfordulhat, miután valaki egy világos szobában aludt. Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha az izmokban és a zsírszövetekben lévő sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra és a vérből származó glükózt nem tudják energiaforrásként felhasználni. Ennek pótlására a hasnyálmirigy több inzulint termel, így idővel a vércukorszint emelkedik.
Azoknál, akik világos szobában aludtak, másnap reggel inzulinrezisztenciát is észleltek. Ez azt jelenti, hogy a máj, az izmok és a zsírszövetek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, és nem tudják a vérben található glükózt energiává alakítani. Ennek ellensúlyozására a hasnyálmirigy több inzulint kezd előállítani, és idővel megemelkedik a vércukorszint. Alszik a shiv sena. A kutatók szerint a mesterséges fénynek való kitettség az éjszakai alvás közben elég gyakori, akár beltéri fényforrásokról van szó, akár – főként nagyvárosokban – a kívülről beszivárgó fényekről. "Az emberek jelentős része, akár 40 százaléka úgy alszik, hogy ég az éjjeli lámpa, a hálószobában fel van kapcsolva a villany vagy megy a televízió" – írják. A vizsgálatban résztvevőknél egy éjszaka alatt vizsgálták a mérsékelt (100 lux) és a gyenge fény (3 lux) melletti alvás hatásait. Mint kiderült, a mérsékelt fény hatására a szervezet magasabb készültségi állapotba kapcsol, úgynevezett szimpatikus aktiváció megy vége. Ebben az állapotban nőni kezd a pulzusszám, a szív összehúzódási ereje, valamint az a sebesség is, amellyel eljut az erekbe az oxigéndús véráramlás.
Ráadásul az óraátállítás is nehézségeket okozhat a reggeli ébredéskor, valamint a tavasz közeledtével sokan fáradékonyabbnak érzik magukat, ami jelzés értékű szervezetünk számára. Fotó: 'Alvásbarát termék' elismeréssel díjazták a 106 éves győri céget A győri székhelyű Cardo Kft. aktívan dolgozik a hazai alváskultúra fejlesztésén, legfőbb céljuk, hogy a magyar emberek pihentető alvását minőségi termékeikkel elősegíthessék. Ezen törekvést a Magyar Alvás Szövetség immár második alkalommal díjazta és adta át az 'Alvásbarát termék/Sleepfriendly Product' minősítést, melyet 2022-ben két fajta matracával a Cardo nyert el. Az egyiket a nagyközönségnek, a másikat kifejezetten a hotelek számára fejlesztették ki. Alszik a szív és alszik a. ( A nagyközönségnek szánt, Serenity típusú matracról ezen a linken tájékozódhatnak) "Évtizedek óta elkötelezettek vagyunk a hazai alváskultúra fejlesztése iránt. Nagyon örülünk az újabb elismerésnek, hiszen ez azt bizonyítja, hogy jó úton járunk. Hiszünk abban, hogy termékeink az egészséges és pihentető alvás és frissebb ébredés valódi élményét nyújtják. "
A European Heart Journal - Digital Health című tudományos lapban megjelent vizsgálat során a megfigyelt átlagosan 5, 7 év alatt 3172 embernél jelentkezett szív- és érrendszeri betegség. Ez a résztvevők 3, 6 százaléka. A legritkábban azoknál léptek fel ilyen betegségek, akik rendszeresen este 10 és 11 óra között fekszenek le aludni. Ez történik a gyerekekkel, ha nyitott szájjal alszanak. Annál, aki este 11 és éjfél között kerül ágyba, 12 százalékkal nő meg a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, a csak éjféltől kezdődő alvás viszont már 25 százalékkal növeli meg. Ugyanakkor annál is 24 százalékkal növekszik meg az ilyen jellegű betegségek rizikója, aki már este 10 óra előtt lefekszik. A nőknél jóval nagyobb mértékben jelentkezett a kései lefekvés negatív hatása, mint a férfiaknál.
Táblázat A hosszú QT szindróma klinikai manifesztációja Schwartz kritériumok QTc > 480 msec > 460-470 msec > 450 msec + férfi Torsade de Pointes tachycardia T hullám alternans Alacsony frekvencia (gyerek) Syncope stressz közben stressz nélkül Congenitalis süketség Családi anamnézis terhelő Hirtelen halál a családban LQT géndozó 3 pont 2 pont 1 pont 0, 5 pont 9. Táblázat A QT szakasz megnyúlását előidéző gyógyszerek és egyéb tényezők Cisaprid Antipsychoticumok (Haloperidol) Antidepressansok (Tricyclicus antidepressan, serotonin antagonista) Antihistaminok Antibiotikumok Erythromycin Bactrim Ciprofloxacin Clarithromycin Cardiovascularis szerek Amiodaron Sotalol, Quinidin Furosemid (K+↓, Mg +↓) Dopping szerek Táplálék kiegészítők Kálium csatorna blokkolás Hypocalcaemia
Elektrokardiográfiai változások a hosszú QT szindrómában A miokardiális sejtek elektromos repolarizációjának zavarai a hosszú QT szindrómában a felszíni EKG bizonyos változásaiban jelentkeznek. Definíció szerint ez magában foglal egy kiterjesztett QT intervallumot (1. ábra). Figyelembe kell venni, hogy a QT-intervallum többek között a beteg pulzusától, nemétől és életkorától függ. A mindennapi klinikai gyakorlatban ezért a gyakorisággal korrigált QTc értéket általában a (z) képlet segítségével számítják ki Bazett, használt: Ezek a QTc értékek gyakran egyértelmű változást mutatnak a nap folyamán (2. ábra): Ezenkívül az LQTS-ben is vannak jellemző jellemzők morfológiai változások a T hullámban mint a bevágások a T-hullám emelkedő vagy csökkenő részén (3. ábra). Egy másik T-hullám változás a makroszkopikus T-hullámú alternánok dar (4. ábra). Az EKG-ben egy T-hullám morfológiára utal, amely felváltva ütemről ütemre változik a T-hullám amplitúdója vagy a T-hullám igazítása szempontjából. Szűkebb értelemben a T-hullám alternánok kifejezést egy T-hullám igazításra használják, amely ütemről ütemre változik.
Az itt meghatározott pontok összessége jelzi a hosszú QT-szindróma jelenlétének valószínűségét. A mutációs pont első azonosítása óta 1991-ben Keating és mtsai. azóta több genotípust találtak. A diagnózis így most molekuláris genetikával biztosítható és a megfelelő genotípus szerint osztályozható. Az LQTS terápiás lehetőségei gyermekkorban és serdülőkorban Jelenleg a hosszú QT-szindróma okozati terápiája nem lehetséges. Ezért annál fontosabb az esetleges aritmiák (torsade de pointes) megelőzése, amelyek pre- vagy syncope-hoz, de hirtelen szívhalálhoz is vezethetnek. Megfelelő kezelési koncepció megvalósításával a kockázat valóban csökkenthető, de még mindig nem teljesen kiküszöbölhető. Általános intézkedések A kezelési stratégiák általános és specifikus intézkedéseket is tartalmaznak. Az előbbiek között szerepel a kiváltó mechanizmusok elkerülése. Ide tartozik például a teljesítésre szoruló sporttevékenységek (pl. Iskolai sport), különösen a vízi sportok és a búvárkodás mellőzése. Kerülni kell a pszichológiai stresszes helyzeteket (pl.
Néha a tüneteket nem egy, hanem több kiváltó ok okozza – például genetikai mutáció és a QT-intervallumot meghosszabbító gyógyszer kombinációja. A kiváltó körülmények Elektrolit-egyensúlyhiány Káliumhiány (hipokalémia) Magnéziumhiány (hipomagnezémia) Vér kalciumhiány (hipokalcémia) Egyéb állapotok Alultápláltság Hypothyreosis Szívbetegség a kórtörténetben, beleértve a szívelégtelenséget, szívrohamot, bal kamrai hipertrófiát vagy bradycardiát Szélütés Kiváltó gyógyszerek A gyógyszerek széles skálája meghosszabbíthatja a QT-intervallumot. Ha Önnél LQTS-t diagnosztizáltak, konzultáljon orvosával arról, hogy mely gyógyszerek veszélyeztetik Önt. A leggyakoribb gyógyszerfajták a következők: Antibiotikumok Gombaellenes szerek Antiaritmikumok Ritkán a grapefruitlé növelheti a veszélyes szívesemény kockázatát, ha kiváltó gyógyszerrel kombinálják. Hogyan diagnosztizálják az LQTS-t? A diagnosztikai vizsgálatok egy része a helyszínen, az orvosi rendelőben vagy a kórházban történik. Más vizsgálatok otthoni megfigyelést biztosítanak, miközben Ön a napi rutinját követi.