302 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630970976 · Fordította: G. Beke Margit Kedvencelte 1 Most olvassa 8 Várólistára tette 15 Kívánságlistára tette 8 Kiemelt értékelések >! szanes1 2013. április 13., 20:49 Remek könyv, különösen tetszett, hogy a szerző rengeteget idézett Vincent és Theo levelezéséből. A regény többek között arra is rávilágít, hogy a zsenialitás nem más, mint megszállottan sokat dolgozni, munkálkodni a vágyott cél elérésének érdekében. Van Goghot eddig is nagyon szerettem, de most már valóban kedvenc festőm lett, és már más szemmel nézem a képeit is. >! KMReni P 2019. július 4., 12:12 Nagyon szeretem Van Gogh művészetét, és ezt a könyvet már halogatom egy jó ideje. Sok újdonságot nem tudtam meg belőle, de kellemes volt olvasni. Regényesen olvasmányos. >! Emerencia ♥ P 2012. október 19., 14:53 Szeretem az életrajzi könyveket, de valahogy nem tudtam igazán élvezettel olvasni. A "regényes életrajztól" fényévekre, hogy csak azért érzem ezt ilyen élesen, mert Dallos Sándor által írt Munkácsy Mihály életrajza után olvasva száraznak és élettelennek tűnik Gogh élete sok olyan fordulatot tartalmaz, amelyeket lényegesen fantáziadúsabban is le lehetett volna írni.
A kétféle, egymást kölcsönösen gyengítő stílusmegoldást Willem Dafoe színészi jelenléte békíti össze. Dafoe újra bebizonyítja, hogy nemzedéke legbátrabb, öntörvényű színészei közé tartozik, aki szinte csak az őt érdeklő feladatokat vállalja el, ízlése pedig a szűkebb közönséghez szóló, kísérletező darabokhoz húzza – újabban Abel Ferrara múzsája lett, és olyan filmekben játszik, amiket sajnos leginkább csak fesztiválokon lehet megnézni. Vincent Van Goghként az alkatához egyébként is közel álló karizmatikus őrültet kell adnia, de sérülékenyebb és jószívűbb az általa megformált festő, mint amilyen karakterre számítani lehetett Dafoe-tól. Az ő rajongóinak semmiképp sem érdemes kihagyniuk a Van Gogh az örökkévalóság kapujában -t, elvégre annyi már majdhogynem elég is egy filmhez, hogy Willem Dafoe festőállvánnyal a kezében botorkál a dél-francia búzamezőkön. Dafoe miatt Schnabel filmjének modorosságaira, ügyetlen, elnagyolt megoldásaira is nehéz haragudni. A film pedig végül mégiscsak eléri, hogy újragondoljuk, amit Van Gogh szomorú sorsáról tudni véltünk.
Öccse, Theo, műkereskedő anyagilag és érzelmileg is segítette. 1886-ban van Gogh Párizsban élt Theo-val, és a francia fővárosban töltött két éve döntő jelentőségűnek bizonyult., Az impresszionista és Neoimpresszionista művészek munkáinak volt kitéve, könnyebb, fényesebb palettát kezdett használni, ecsetvonási technikákkal kísérletezett. Utolsó két évét Franciaország déli részén töltötte, ahol számos legismertebb festményét készítette. 1890-ben bekövetkezett haláláig Van Gogh kritikai elismerést szerzett. Során azonban az évtizedes karrierje eladta csak néhány a több mint 850 festmények, közel 1300-an működik a papír, hogy létre. 1990-ben, egy század után festette, van Gogh "Portré Dr., A "Gachet" aukción eladott rekord 82, 5 millió dollárért. Az ár az inflációhoz igazítva továbbra is az egyik legmagasabb, amelyet valaha fizettek egy festményért. A tudósok megkérdőjelezték, hogy levágta-e a saját fülét. 1888 februárjában, miután két évet Párizsban töltött, van Gogh a dél-franciaországi Arles városába költözött, ahol remélte, hogy alkotói közösséget alkot.
A film címe, amely Van Gogh egyik művére utal, ironikusan cseng annak fényében, hogy a főhős nem az örökkévalóság kapujában áll, hanem fűtetlen kalyibája deszkapadlóján, lyukas zokniban. A történet elsődleges tétje tehát nem a Van Gogh-életrajz utolsó szakaszának újramesélése, hanem a művészi lét- és elmeállapot hiteles rajza. Ez a közelítésmód közel sem meglepő Schnabeltől, aki maga is képzőművész, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján oldalágon a New York-i újexpresszionistákhoz kapcsolódott (ő maga New Yorkban született és tanult, de Texasban dolgozott később). Ennek a színtérnek a kultikus alakjáról, Jean-Michel Basquiatról rendezte az első filmjét, és azóta is elsősorban életrajzokra specializálódott: a Mielőtt leszáll az éj Reinaldo Arenas kubai költőről szól, a Szkafander és pillangó Jean-Dominique Bauby francia újságíró memoárja nyomán készült. Schnabel nem tartozik a jelentős rendezők közé, de klasszikus művészfilmes történeteit – vélhetően képzőművészeti érzékenységéből adódóan – rendre különleges, az érzéki tapasztalást megjeleníteni hivatott formanyelvi megoldásokkal tudja elevenebbé formálni.
A festő iránti megélénkült érdeklődés már csak azért is magyarázatra szorul, mert egyáltalán nem lehet mondani, hogy eddig elhanyagolták volna Van Goghot a filmesek. Az ötvenes évekbeli hollywoodi melodrámák szolid klasszikusaként emlékszünk A nap szerelmesé re, Vincente Minnelli festői kiállítású életrajzi filmjére, amelyben Kirk Douglas jutott el a füllevágásig. Akkor tehát miért érdemes újramesélni a tragikus történetet? Van Gogh az örökkévalóság kapujában (forrás: Cirko Film) Nos, egyfelől azért, mert ez a történet az utóbbi években megváltozott. 2011-ben jelent meg Steven Naifeh és Gregory White Smith új életrajza – nyilvánvalóan a sokadik a Van Gogh-irodalomban –, benne a szerzők szenzációs elméletével: Vincent Van Gogh valójában nem követett el öngyilkosságot, a halálát baleset okozta. A teória szerint két környékbeli kamaszfiú, akik ismerték is a festőt, kovbojosat játszottak a mezőn, ahol Van Gogh éppen dolgozott, és véletlenül lőtték hasba őt. Halálos ágyán aztán a művész őket is védte, amikor azt mondta, "én akartam a saját halálomat" – az elsuttogott mondat fültanúi emiatt vélték úgy, teljes joggal, hogy Van Gogh saját magát lőtte meg.
Rendszeresen kiállított a Függetlenek Szalonjában, valamint számos csoportkiállításon külföldön és hazájában egyaránt. A posztimpresszionista időszak egyik jelentős alkotója, aki a japán művészet hatására alakította ki vonalas stílusát. Nagyobb színmezőket lendületes körvonallal összefoglaló stílusával a plakátművészet megújítója volt. Számos folyóirat számára is készített illusztrációkat, és ezekben ugyanúgy, mint önálló műveiben a cirkuszok, a kávéházak, a színházak, a kabarék és a bordélyok világát örökítette meg.
Elhagyja anyja házát, hogy Nijmegenben telepedjen le 1893. február 8. Ugyanebben az évben Hágába távozott, ahol Margaretha Gallé közelében lakott, az 1898-as Országos Női Munkakiállítás ( Nationale Tentoonstelling van Vrouwenarbeid) szervezőbizottságának tagja. Wil 1897-ben csatlakozott a bizottsághoz. A kiállítás egy siker és pénzeszközöket gyűjtenek 20 000 gulden erejéig, amelyet a holland női munkaügyi hivatal létrehozására használnak. A 1902. december 4, Diagnosztizáltak nála korai demencia, internálták, majd át a Veldwijk házat, egy pszichiátriai létesítmény Ermelo. Harmincnyolc évig maradt ott, egészen haláláig 1941. május 17. A horsterwegi Veldwijk régi temetőben van eltemetve. A mai napig nem érkezett információ arról az eseményről, amely ehhez az internáláshoz vezetett. Dr. L. Loftus (Missouri Egyetem) és Dr. W. Arnold feltételezi, hogy Wil, mint Vincent, porfíriában szenvedett, míg R. Berger azt javasolja, hogy nem haragudott, de megosztotta sok akkor ismert férfi nővér helyzetét.
Tartalom A legelő hősei a Vadnyugat egy képzeletbeli vidékén játszódik, ahol is egy Girnyó nevű kapzsi gazember éppen azon munkálkodik, hogy megkaparintsa a Patch of Heaven (Darabka Mennyország) tehenészetet annak kedves tulajdonosától, Pearltől. Ám akadnak, akik nem szívesen néznék végig, hogyan teszik tönkre idilli életüket. A legelő hősei teljes film. Három elszánt tehén, Buck, a karatézó csődör és egy karámra való mindenféle pára igyekszik megvédeni a farmot a hajmeresztő kalandokkal teli, kemény küzdelemben. Ez a hihetetlen állatsereglet szembeszáll a rosszfiúkkal, és az embert (illetve állatot) próbáló vadnyugati viszonyokkal: a saját bőrüket viszik a vásárra, amikor összeszövetkeznek Ricóval, a rejtélyes pénzvadásszal, hogy a verseny végén, amelynek számukra igazán nagy tétje van, elkapják Slimet és bezsebeljék a fejére kitűzött jutalmat.
Színes, magyarul beszélő, amerikai animációs film, 76 perc. A legelő hősei a Vadnyugat egy képzeletbeli vidékén játszódik, ahol is egy Girnyó nevű kapzsi gazember éppen azon munkálkodik, hogy megkaparintsa a Patch of Heaven (Darabka Mennyország) tehenészetet annak kedves tulajdonosától, Pearltől. A legelő hősei letöltés ingyen | Film - Letöltés Online | letolt-online. Ám akadnak, akik nem szívesen néznék végig, hogyan teszik tönkre idilli életüket. Három elszánt tehén, Buck, a karatézó csődör és egy karámra való mindenféle pára igyekszik megvédeni a farmot a hajmeresztő kalandokkal teli, kemény küzdelemben. Ez a hihetetlen állatsereglet szembeszáll a rosszfiúkkal, és az embert (illetve állatot) próbáló vadnyugati viszonyokkal: a saját bőrüket viszik a vásárra, amikor összeszövetkeznek Ricóval, a rejtélyes pénzvadásszal, hogy a verseny végén, amelynek számukra igazán nagy tétje van, elkapják Slimet és bezsebeljék a fejére kitűzött jutalmat. rendező: Will Finn, John Sanford forgatókönyvíró: Sam Levine, Robert Lence, Will Finn, John Sanford, Michael LaBash, Mark Kennedy zene: Alan Menken producer: Alice Dewey vágó: H. Lee Peterson
A film zenéje is a Disney-filmek minőségi hanyatlását jelzi, az állatfarmos filmzene ugyanis messze nem közelíti meg az Oroszlánkirály, de még a Pocahontas fülbemászó dallamait. A legelő hősei alapvetően egy gyermekeket kiválóan szórakoztató egynyári szösszenet, sem több, de talán kevesebb; inkább bosszantó, mint méltó búcsú egy zseniális filmes iparágtól. magazin
Közreműködők a Klasszik Lasszón a Várkert Bazárban Szereplők: Kemény Zsófi, Vitáris Iván, Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Sárkány Bertalan, Benkő Dávid, Czinki Ferenc Esőhelyszín: Rendezvényterem További információ Nyitókép: Klasszik Lasszó hivatalos
11. 04 Tömeg: 0. 2 kg Cikkszám: 1128307 Termékjellemzők mutatása