Galsai Pongrác többek között azért kritizálta Bacsó Péter szatíráját, mert nem elég következetes, és még bátortalan is. Így jellemezte a több szempontból ellentmondásos filmet: "Zavarba hoz. Fölizgat, ellankaszt, meggyőz, lehűt, bepörget, elidegenít, megnevettet, untat. " A Forró vizet a kopaszra! első fele erős rendszerkritikát fogalmaz meg az uniformizált lakótelep és lakások bemutatása, valamint Boróka úr szinte irracionális félelme révén. Forró vizet a kopaszra! - Wikiwand. A borbély annyira fél a feljelentéstől, illetve a megtorlástól, hogy még le is csukatja magát egy rendőrrel, a cellát pedig így jellemzi: "Olyan jól érzem itt magamat. Szinte olyan, mint odahaza. " Az "otthonos börtön"-ről pedig a néző eszébe juthat a "legvidámabb barakk" kifejezés, amellyel a kádári puha diktatúrát gúnyolták a korszakban. Ám a film második felében Bacsó Péter a rendszerkritikát egyrészt klasszikus vígjátéki epizódokkal finomítja (például a játszótéri burleszkjelenettel), másrészt a speciálisan az autoriter rezsimhez köthető paranoiát lecseréli az általános hidegháborús paranoiára (Dezső atombunkert épít, ahová meghívja újdonsült barátját, Borókait is).
"Majd én megmutatom magának, hogy ki vagyok! " – ezzel fenyegetőzik. A fodrászüzlet vezetője próbálja a helyzetet menteni. A Boróka Mihály által elrontott frizurán ő is csak úgy tud valamit javítani, ha nullásgéppel teljesen kopaszra nyírja Sajtárt. "Én magát elintézem! Forro vizet a kopaszra mese. " - fenyegeti meg az üzletből feldúltan távozó Sajtár Borókait, aki ezek után képtelen a munkáját folytani. Az üzletvezető is azt tanácsolja neki, nézesse meg magát egy orvossal. Borókai leveti munkaköpenyét, felöltözik és hazamegy a fodrászüzletből. A lakótelepen bolyongva egy kalapos üzlet kirakatüvegén keresztül megpillantja Sajtárt, aki kalapokat próbál elrontott frizurájára. Tekintetük egy pillanatra találkozik, de Borókai elsomfordál a helyszínről. A lakótelep házai között ismét megpillantja Sajtárt, aki immár kalapot visel, de Borókai egy telefonfülkébe menekül a találkozás elől. Az egyforma lakótelepi házak között fel sem tűnik neki, hogy nem a saját lakásába tér haza. A lakás berendezése, a feleség a konyhában, a tévé a szobában - mindenütt egyforma.
Közhely, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában! De ennyire? A saját hívek közt sem? E lépése miatt a Fidesz-hívők és egyéb szélsőjobboldaliak által imádott harcias magyar kiskakas, a világ külügyeinek zseniális irányítója, most tőlük kapott hideget, meleget. A legenyhébb hozzászólások szerint mocskos hazaáruló, a magyar ügyek cserbenhagyója, megcsúfolója, kiárusítója lett szempillantás alatt. Ahogy a seregben mondtuk, olyat kapott, hogy nyulat fogott! Forro vizet a kopaszra film. (A mondat pontos jelentéstartalmával nem voltunk, és ma sem vagyok tisztában, de általános elterjedtsége, univerzális alkalmazhatósága miatt örökre belém vésődött. Az ötletgazda tán utálta a nyúlhúst. ) A történet több érdekességet tartogat, és kérdést is felvet. 1. / a heves reakciók özöne rávilágít a tényre (mely iránt eddig se voltak túlságos kétségeink), hogy Orbán híveinek széles tábora (fideszesek, Toroczkai-félék, a maradvány csurkista tábor, Jó Egynéhány Vármegyések, Fidelitas, más jeles szervezetek égisze alatt tombolók, és címke nélkül nyilasok) egyaránt a politikai paletta legszélén helyezkedik el.
Zord, vadregényes erdő közepén, egy napsütötte tisztáson áll egy ház. Egy malac lakik benne, békés boldogságban, az érintetlen erdő csöndjében, míg arra nem téved két ordas farkas – meséli Baráth Zoltán, rendező. Az ordas farkasok, mint tudjuk, arról kapták a nevüket, hogy feketés, barnás szőrzetük van, ami mesénkben arra utal, hogy különleges képességekkel rendelkező, rettentő gonosz farkasokról van szó, az élen a vasagyaras falka vezérével, Ordas Bandival! Egyetlen céljuk, hogy megszerezzék a zsákmányt, a kukoricát főzőcskéző Röfikét! Azonban a mi malacunkat nem olyan fából faragták, aki bármilyen jöttment bandának könnyen adná a csülkét! Így a fortyogó kukoricalevet egészen másra használja fel… A kismalac és a farkasok c. Forró vizet a kopaszra! | CIVILHETES. népmese nyomán Szőke Andrea írta színpadra, a zene Kalló Zsolt munkája. Az előadásban Baráth Zoltánt, Fehér Istvánt, Klepács Andreát és Szél Anikót láthatjuk.
A Kr. XI. században két nagyobb, szervezett egység jön létre: a déli Judea és az északi Izrael. A két területet a déliek egyesítik Dávid alatt (Kr. 1010-970). Dávid elfoglalta, majd fővárosává Jeruzsálemet tette, s a szomszédos területeket is ellenőrzése alá vonta. Államát egyiptomi mintára szervezte meg, bevezette az írásbeliséget is. Az északi törzsek lázadásai ellenére utódára sikerült egy szilárd államalakulatot hagynia. Dávid utóda Salamon (Kr. 970-930), aki Izraelt a térség "mini" nagyhatalmává teszi. Ő az, aki 12 körzetre osztja Izraelt, egyiptomi feleséget választ magának és kiváló kapcsolatokat épít ki Föníciával. A zsidó vallás Monoteista vallás. Egy Isten van, Jahve. (Jahve valaha a tűz, láng és vihar sivatagi istensége volt). VI. századtól nevének kiejtése tabu. A zsidó nép nem ismeri el más népek, más városok isteneit. Izrael Isten választott népe. A választott néppel az Úr szövetséget kötött, melyet megerősített azzal, hogy törvényt adott népének. Ez a Tóra. A törvények legfontosabb csoportja a Tízparancsolat, melyet Isten két kőtáblán nyújtott át az egyiptomi kivonulás vezetőjének, Mózesnek.
A városok egy részét a filiszteusok szállták meg. E korból való az első olyan forrás, mely a zsidóságot említi. A zsidó nép eredete. Az államalapítás Sémi eredetű nép, akik a Kr. XIII. században jelentek meg Kánaánban. Elő-Ázsiából származnak, a kr. 18. században délnyugat felé, a hükszoszokkal együtt sodródnak Egyiptomba (Lásd a Bibliában Jákob és József történetét). Az egyiptomiak habirunak nevezték a beköltözőket (poros lábúak: mert gyalogosan vándorló nomádok voltak). A zsidóság megjelenését Kánaánban az Egyiptomból való kivonuláshoz és Mózes személyéhez köti a hagyomány. Ugyanekkor kelet felől is érkeznek ide zsidók, a hagyomány szerint Ábrahám 2 vezette őket. A Kánaánba érkező nép összeolvad egy a Kr. XV. századtól itt élő népcsoporttal, s a két nép keveredéséből alakul ki Izrael egységes népe. A kialakult népnek számos harcot kellett vívnia a filiszteusokkal (fejlettebb városi kultúrájú ellenfeleik) (Sámson, Dávid és Góliát történetei). A hosszú harcokban a 12 zsidó törzs szövetséget kötött, e szövetség vált később a szervezett állam alapjává.
A fáraó el akarta pusztítani őket. Elrendelték, hogy a zsidó fiúgyermekeket öljék a Nílusba. Az egyik fiúcskát, Mózest azonban vesszőkosárba tették, s úgy eresztették a vízre. Őt a fáraó lánya találta meg, felneveltette, s előkelő férfiú lett belőle. Mikor vérei mellé állt, menekülnie kellett. A Sinai-félszigeten kóborolt. A zsidók istene, Jahve égő csipkebokor képében megjelent neki, s elküldte őt, hogy hozza ki népét Egyiptomból, s vezesse őket Kánaán földjére. Mózes teljesítette Jahve parancsát, s nagy nehézségek árán kivezette népét Egyiptomból. A sivatagban az Úr táplálta a zsidókat, s törvényt adott választott népének. Kemény harcok árán végül Mózes Kánaán határáig vezette népét, de ő már nem léphetett az új haza földjére. 4 Ma már nincs meg. 5 Dániel, a Júdeából származó előkelő ifjú a babilóni király fogságában sínylődött, s látnoki képességeinél fogva meg tudta fejteni Belsaccar király álmait. A király álmában hatalmas szoborkolosszus jelent meg, melynek feje aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből, lábszárai vasból, lábai pedig vasból és agyagból voltak.
Címke szerint