Kényes a téma, mert manapság divat lett a kikötőépítések ellen tiltakozni. Tóth Balázs, a Balatoni Kör elnökségi tagja, a négy évszakos Balaton legnagyobb szószólója mégis vállalja a véleményét, ugyanis szerinte most már csak "kihalásos" alapon lehet kikötőhelyhez jutni a tónál, ami a turizmusnak, a vitorlázásnak és a piacnak is rosszat tesz. A Balaton télen-nyáron menő, vallja Tóth Balázs, a BL YachtClub vezetője, aki pár évvel ezelőtt a fejébe vette a téli Balaton népszerűsítését. Nem sokan hitték el, hogy rövid időn belül bebizonyítja a téli turizmus és vitorlázás létjogosultságát. Tóth Balázs: „Égetően szükség lenne új vitorláskikötőkre a Balatonon” | LikeBalaton. Az általa üzemeltetett balatonlellei magán vitorláskikötőben egy vízkeringető rendszernek köszönhetően a leghidegebb évszakban is a vízen hagyják, és használják hajóikat a bérlők. Ráadásul egy általa szervezett hagyományos téli versenysorozat és túra új megvilágításba helyezte a balatoni vitorláséletet, amiben – Tóth Balázs szerint – jóval nagyobb potenciál lehetne. Tóth Balázs, a BL YachtClub vezetője (Fotó: Mihály Szilvia) – Időről-időre felkorbácsolódnak az indulatok azzal kapcsolatban, hogy épüljenek-e új kikötők a Balatonon vagy sem.
Folytatódik a Szenvedélyünk a fotózás podcast 2. évada, ahol a második részben Tóth Balázs volt a vendégem, akivel az évek alatt több kurzust is készítettünk, mint a Tudatos portréfotózás a stúdióban vagy a Természetes hatású portréretusálás. Balázs headshot és portréfotózásra specializálódott, olyan nagy cégekkel dolgozik, mint a Morgan Stanley, Zwack vagy a Wizzair. A fotózás egy olyan kreatív folyamat, amit nagyon nehezen tudunk kiadni a kezünkből másnak. Vajon a fotózásba be lehet vonni több embert, és csapatban dolgozni, vagy inkább önállóan érdemes alkotni? Miközben Balázsnak már 4 fős a csapata, én még mindig szólóban vagyok. PRO és KONTRA. Tóth balázs foto saya. A tartalom szerzője: Jancsó Gergely Olyan fotós blogot írok, amit én is szívesen olvasnék. Ha te is a fotózás szerelmese vagy csak úgy mint mi, akkor nálunk inspirációt gyűjthetsz, benntartunk a fotózás flowjában, itt megtalálsz minden információt egy helyen a szenvedélyedről. Napi rendszerességgel találsz új ingyenes tartalmakat a fotózásról, technikai újdonságokról, tesztekről, tanácsokat és hasznos tippeket olvashatsz, amik segítenek neked abban, hogy közelebb legyél a fotózáshoz.
Írás a Lomtárrról: "Szenvedő tárgyakat alkot, eltúlzott ipari formák árnyékéban didergő homokpadot, kiszáradt mohával, üveggúlában WC-papírból gyártott összetört emberi marionett-bábut, vékony vasrudakból trapézt, kifeszített gézcsíkokkal, a táj-maketteket bádogtálcára helyezi, a tálca alá vékony vaslábakat hegeszt, azokra görgőket szerel, ezáltal minden könnyen mozdítható lesz, billenékeny és törékeny, mégis pszichikailag tonnás súlyú, brutális, mint a bádogvályú vagy -bölcső fölé magasodó gépfegyverállás. " Mikola Gyöngyi/ Zsinagóga galéria ever need Születésnapi képeslapok gyerekeknek
– Mekkora lenne a kereslet? Mennyit bírna még el a tó? – Óriási kereslet lenne! Most játszi könnyedséggel meg lehetne tölteni egy kikötőt. A tavalyi Budapest Boat Show-n konkrétan letámadtak a hajósok, hogy szerezzek nekik helyet. A hajóimportőrök is jöttek, hogy nem tudják a hajókat eladni, mert nem lehet elhelyezni azokat. Felbolydult a piac, mert nincs hajóhely. Nálunk sincs hely, tele vagyunk. Ez egy nagyon jó irány, mert egyre népszerűbb a hajózás a Balatonon, viszont káros is, mert megtorpant a piac. Tényleg sokan azért nem vesznek hajót, mert nem tudják, hova tenni. Nagyon sok olyan hely van a Balaton körül, amely alkalmas lenne kikötőépítésre. Jóval nagyobb a kereslet a kikötőhelyek iránt, mint gondolnánk (Fotó: Pixabay) – Ön szerint milyen irányba haladjon a hajós fejlesztés? Melyek azok a területek, amelyek nincsenek kihasználva? – Több területen lehetne fejleszteni. Gerő Andris barátom szerint a kishajózás azért nem tud jól működni a Balatonon, mert megszűntek azok a publikus sólyahelyek, ahol egyszerűen le lehetett ereszteni egy ilyen kisebb vízi járművet.
"Körülbelül ott állunk, ahol a másik technikák 15-20 évvel ezelőtt álltak, de most már nagyon sokat tapasztaltunk belőle. A következő lépés, hogy, hogyan tudunk antennákból összerakni olyan szerkezetet, amelynek a segítségével irányítani tudjuk a sugarat" – mondta a kutató, aki legújabb eredményeit csak novemberben fogja tudományosan publikálni. Buzsáki György szerint a rádiófrekvenciás ingerlés előnye, szemben például a transzkraniális mágneses ingerléssel, amely csak 1-3 millimétert tud behatolni az agyba, hogy az be tud jutni egészen a hippokampuszig, lehetővé téve a hippokampusz működésének kívülről, mindenfajta sebészi beavatkozás nélküli befolyásolását. Az agykutató szerint a következő nagy lépés az lenne, ha a különböző sejtcsoportokat tudnának befolyásolni előre eltervezett módon. "Ez egy hosszú kutatási program, de ez az, ami miatt nem alszom éjszakánként" – jegyezte meg a tudós. Buzsáki György 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el elsőként a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.
Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató, aki a Világhírű magyarok történetei című sorozatban beszélt először legújabb kutatási eredményeiről. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. "Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve" – mondta el a műsorban a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények. "Mindenhol, ahol előrelépés történt eddig, az gyógyszereknek köszönhető" – emelte ki Buzsáki György, megjegyezve, hogy a világ azonban, legalábbis az agytudomány körüli világ most egy kicsit más irányba kezdett el mozdulni, méghozzá az elektronika felé.
Ehhez nem kell hozzáérniük az állathoz, csupán egy antennát kell építeniük körülötte, lehetővé téve a sejtek működésének serkentését, valamint a gátlását. "Körülbelül ott állunk, ahol a másik technikák 15-20 évvel ezelőtt álltak, de most már nagyon sokat tapasztaltunk belőle. A következő lépés, hogy, hogyan tudunk antennákból összerakni olyan szerkezetet, amelynek a segítségével irányítani tudjuk a sugarat" – mondta a kutató, aki legújabb eredményeit csak novemberben fogja tudományosan publikálni. Buzsáki György szerint a rádiófrekvenciás ingerlés előnye, szemben például a transzkraniális mágneses ingerléssel, amely csak 1-3 millimétert tud behatolni az agyba, hogy az be tud jutni egészen a hippokampuszig, lehetővé téve a hippokampusz működésének kívülről, mindenfajta sebészi beavatkozás nélküli befolyásolását. Az agykutató szerint a következő nagy lépés az lenne, ha a különböző sejtcsoportokat tudnának befolyásolni előre eltervezett módon. "Ez egy hosszú kutatási program, de ez az, ami miatt nem alszom éjszakánként".
Az agytudomány körüli világ most egy kicsit más irányba kezdett el mozdulni, méghozzá az elektronika felé. Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató, aki az M5 kulturális csatorna Amerikában jártunk. mestersége címere.. - Világhírű magyarok történetei című sorozatának vasárnap esti első részében beszélt először legújabb kutatási eredményeiről. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. "Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve" - mondta el a műsorban a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények.