A Kúria arról döntött, hogy az eredetileg tervezett útvonalán haladhat a Budapest Pride felvonulás, ha a július végi járványügyi szabályok ezt engedik. Hiába próbálkozott az útvonal lefoglalásával a Mi Hazánk - írja a HVG. A párt viszont közölte, hogy a Kúria nekik adott igazat, A Kúria a Mi Hazánknak adott igazat: lefoglaltuk az LMBTQP-felvonulás elől az Andrássy utat és számos más közterületet - írja a hozzánk eljuttatott közleményben Novák Előd. Viszont a szervezet szerint nekik adtak igazat. Ha ugyanott egyszerre többen szeretnének gyűlést tartani, azé az elsőbbség, aki előbb jelenti be a rendezvényt. Ezt a szabályt kihasználva próbálta a Mi Hazánk néhány politikusa és aktivistája megelőzni a Budapest Pride felvonulás szervezőit, és lefoglalni a felvonulók által használni kívánt útvonalat. Nem sikerült nekik, a döntést pedig megtámadták, de a Kúria ellenük ítélt – írja a Pride közleménye. A szabály az, hogy egy gyűlést leghamarabb a tervezett időpontja előtt három hónappal lehet bejelenteni, vagyis a július 24-re tervezett felvonulást legkorábban április 25-én lehetett.
A szervezők közleménye szerint a Mi Hazánk akciója bosszúságnak is alig nevezhető, kétségbeesett, figyelemfelkeltésre irányuló próbálkozásként elenyészik a programok megszervezéséhez szükséges koordináció és munka mellett, ahogy a maréknyi fekete ruhás ellentüntető is elveszik a 35. 000 fős tömegben. Mindemellett a szervezők megköszönték, hogy ezzel is még nagyobb figyelem irányul most rájuk. Hrubi Zita, a rendezvény sajtósa a Telex kérdésére azt mondta, egyébként a szervezőknek több lefoglalt útvonala is van, de egyelőre még nem döntötték el, melyik lesz a végleges. Hozzátetet, hogy az Andrássy út is csak egy utca, ugyanúgy, mint a város többi utcája, de az biztos, hogy a belvárosban lesz a felvonulás.
Vajdasági Page 34 and 35: Télen a bundákról és a fákról Page 36 and 37: A kortárs zene Heidelbergben. Leve Page 38 and 39: Leszakadt, mint a vízcsepp. Radnó Page 40 and 41: És a hajó megáll. Federico Felli Page 42 and 43: Decemberi gyűjtés. Magyar Szó, Page 44 and 45: III. 4. Könyvekről A képzelet la Page 46 and 47: Három nemzedék élettörténete. Page 48 and 49: "Regényt írok egy képzeletbeli Page 50 and 51: "Az ördög nem adja föl". Hal Page 52 and 53: Tanári kézikönyv. Grendel Lajos: Page 54 and 55: Örök mozgásban. ORIGO CÍMKÉK - sortűz. Képes Ifjúság Page 56 and 57: Általuk elébe mentünk a tavaszna Page 58 and 59: Rekordot döntött a Lipcsei Könyv Page 60 and 61: Hegedűs D. Géza: Hazát hazudni, Page 62 and 63: Dobi Jolanda: Én a Holdon. Az els Page 64 and 65: Bence Erika Összegező átmenet c Page 66 and 67: Vajda Gábor az Ősök jussánról, Page 68 and 69: Pécsi Györgyi a Gyilkosság a jog Page 70 and 71: Elek Tibor a Farkasok órájáról, Page 72 and 73: Vajda Gábor: Kihívás a szembesü Page 74 and 75: H. Tóth István "…cipőd talp Page 76 and 77: Beke Ottó: Civilizáció és vadon Page 78 and 79: Ács Gedeontól Zrínyi Miklósig.
Képi megformálásában kísérleteztem egy-két újítással, különösen az akkori szemnek volt benne egy-két jópofa dolog. Széchenyi Feri volt az operatőröm, segédje Tóth Janó. A kombájnok arattak, azt hazudtuk, hogy a kombájnosoknál rádió van, persze egy szó sem volt igaz az egészből. A Nagy Imre kormány programja óriási felszabadulást váltott ki a parasztokból, de a tsz radikálisabb baloldali vezetőjéből nem. Dózsa Miskának keresztelték el ezt a téeszelnököt, aki azt mondta, hogy ebből nagy tragédia lesz. Azonnal százak jelentkeztek véradásra Salgótarjánban az 1956. decemberi sortűz után » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Engem is fellelkesített Nagy Imréék térnyerése a politikában. A film végén ezt a szellemet próbáltam celluloidra vinni. A félig kész filmet Hegedűs András, mint földművelésügyi miniszter jött megnézni. 54-ben is készítettem Nagy Imre szellemű dokumentumfilmet. Egy Pécs melletti faluban forgattunk, amit Rózsafának hívtak. Eredetileg Büdösfa volt a falu neve, de a szocializmus ezt nem viselte el. Ott az volt a téma, hogy önkéntes alapon folyik a mezőgazdaságban a részvétel. Aki ki akar a téeszcséből lépni az kilép, aki nem, az nem.
Belépett felhasználóink egy egész évre visszamenően kereshetnek a Hírstart adatbázisában. Mit kapok még, ha regisztrálok? Egyszerre voltak bűnözők és szabadsághősök az 1956-os gépeltérítő disszidensek 66 éve, 1956. július 13-án sikerült először Magyarországról személyszállító repülőgépet eltérítve civileknek külföldre jutniuk. A két huszonéves tettes, a lábatlani cementgyárban segédmunkásként dolgozó Iszák Ferenc és Polyák György a helyi bokszklubban határozta el, hogy mindenáron elhagyja Magyarországot. A csoportot Nyugaton… Megtorlás: Csönded vagyok! Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban. Bevallom, évekig halogattam ezt a filmet, majd úgy döntöttem tegnap este, hogy az idő elérkezett. Nem véletlenül halogattam, hiszen az már az előzetesből is lejött, hogy nem könnyű menet. Bizony, hogy nem! A történetet most nem ismertetném részletesebben, talán elég lehet annyi, hogy egy felnövéstörténet találkozása a rabszolgasorssal. … Nincs hova halogatni a generációváltást: zajlik a forradalom a magyar családi cégeknél Egyre több családi cégnél történik meg a generációváltás, és ez felgyorsíthatja a digitalizációt – derült ki a K&H családi vállalatok indexből.
Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető.
Láthatók jegyzőkönyvek ügyészi vizsgálatokról, szemelvények nyomozati iratokból és boncolási jegyzőkönyvek. Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek a Vásártéren a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre a megyeháza tetejéről. A kutatások ellenére máig nincsenek pontos adatok a halálos áldozatok számáról. A tárlat salgótarjáni tablóján az olvasható, hogy "az eddigi hivatalos források szerint a helyszínen 27-en, a kórházban 19-en haltak meg, de a halálos áldozatok számát a szemtanúk sokkal többre teszik. "Mától kezdve lövünk. " Marosán György kommunista politikus híres-hírhedt mondata volt 1956. december 8-án reggel, amellyel azt jelentette be: új szakaszába lépett a szovjet csapatok segítségével restaurált kommunista rezsim politikája a tömeggyűlésekkel szemben. Marosán György a Steigerwald Ottó vezette munkástanács küldöttségnek mondta ezt, miután az nem volt hajlandó teljesíteni a Kádár-kormány követeléseit.