Támogatóink Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Budapest Főváros Kormányhivatala Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Nemzeti Szociálpolitikai Intézet A Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete a személyi jövedelemadó 1%-ból 2020. évben 556. 504 Ft-ot kapott, melyet az egyesület a cél szerinti tevékenységére fordított Történetünk röviden – múltidézés: A Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete 1979-ben jött létre. Célja az volt, hogy segítse a megyében élő mozgássérülteket és családjukat é igény szerint képviselje és védje az érdekeiket. Az egyesület 1991-ben kapott meg egy régebbi ingatlant, és ezzel kezdetét vette az a lehetőség, hogy létrehozzuk Székesfehérváron Magyarország első önálló életre felkészítő központját. Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként, több ezer mozgásában korlátozott embert szem előtt tartva próbáltunk valami teljesen új dolgot megalkotni. Ennek meg is lett az eredménye, mert 1996-ban az őszi hónapokban elkészült és átadtuk Viktória Rehabilitációs Központ nappali részlegét.
V IKTÓRIA REHABILITÁCIÓS KÖZPONT A Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesületének 1991-ben sikerült megkapnia a volt szovjet óvoda ingatlanját, és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy létrehozzuk Székesfehérváron Magyarország első önálló életre felkészítő központját több ezer mozgássérült ember érdekében. Az országban korábban nem volt olyan intézmény, ahol súlyosan mozgássérülteket foglalkoztattak, és ahol állapotmegőrzésük, fejlesztésük érdekében gyógytorna-, fizikoterápia, masszázskezelést is kaphattak szolgáltató jelleggel. (A szolgáltató jelleg azt jelenti, hogy a rászoruló maga dönt arról, miben kér segítséget, illetve milyen ellátást szeretne igénybe venni. ) A fentiek mellett a Viktória központ esetében még ma is az a "legkülönlegesebb" és a legértékesebb, hogy egy civil szervezet, maguk az érintett rászorulók, az itt élő mozgássérült emberek hozták létre, és a mai napig is részt vesznek az intézmény működtetésében, vezetésében. A központ minden esélyt meg kíván adni a legsúlyosabban mozgássérülteknek is arra, hogy minél önállóbbak legyenek, emellett megtanulhassanak mindent, amivel önrendelkező módon teljes életet élhetnek.
Számos lépés történt annak érdekében is, hogy takarékosabban működtessék az intézményt, ennek kapcsán fűtéskorszerűsítés történt és távhővel fűtik az intézményt. Hasznosítják a helyiségeket is, állandó bérlőik lettek, a Viktória Központban talált új otthonra a CICE, a Civil Centrum Alapítvány is, amely értékközpontú szolgáltatásfejlesztést végez a központ számára. Takács Ildikó elmondta, hogy szeretnének egy közösségi teret, az első lépések már meg is történtek egy olyan terem kialakításával kapcsolatban, ahol a test és a lélek kaphat nagy szerepet. Itt tervezik nyáron a gyermekfelügyeletek megszervezését és a táboroztatást is. Szintén a kisiskolás korosztályt érinti, hogy 2021-ben szeretnének egy szűrőprogramot is elindítani a székesfehérvári általános iskolák 3-4 osztályos tanulói részére, akik a legveszélyeztetettebb korosztály a lúdtalp és a gerincferdülés kialakulásának tekintetében. Erre már ki is dolgázták a programot az intézmény gyógytornászai. Terveik megvalósításában nagy szerepet szánnak az önkénteseknek, akiket a 14-18 év közötti korosztályból várnak.
De ez nagyon nehéz, ha mínusz négymillióból indul az ember" – mondja Takács Ildikó, az otthon aktuális vezetője, aki alig fél éve vette át a komplexum irányítását. "Nem árulok el vele titkot, néhány éve a sajtót is bejárta, hogy a Viktória csődközeli állapotba került. Én ezután jöttem ide, és jelenleg bárhová nézek, javítanivaló dolgokat látok, de sok utat is, amin elindulhatunk, jobbá válhatunk" – fejti ki Ildikó, hozzátéve: a fejlesztések akkor jöhetnek, ha a jelenlegi működést megfelelő színvonalon, stabilan biztosítani tudják. Autós gyerekülés 9-36 kg isofix Telefonszám tudakozó 20 Büszkeség és balítélet 1995
"A borász szakma élmezőnye jól láthatóan kettészakadt. Az egyik kategóriában találhatók azok a szereplők, akik ipari mennyiségben állítanak elő alsó- és középkategóriás bort jellemzően nem saját, hanem vásárolt szőlőből. MKIK: a cégek 81 százaléka tervez béremelés az idén. A másik csoportba azok a nagy pincészetek tartoznak, akik saját szőlőből prémium-, felső- és középkategóriás borokat termelnek, márkát építenek, nevük egyben védjegyükké is válik" – mondja Cserháti Gábor a KPMG igazgatója, aki a listát a föld alapú és ültetvényfejlesztési EU-s támogatásokkal összevetve jutott erre a következtetésre. A TOP20 borászatból 2012-ben összesen 7 vett fel terület alapú agrártámogatást, összesen 253 millió forint értékben, 13-an egyáltalán nem folyamodtak ilyen forrásokért. "Bár elképzelhető, hogy egy-egy borászat külön cégbe szervezi a szőlőtermesztést, és egy másikba a bor készítését, összességében azért az valószínűsíthető, hogy a legnagyobb piaci szereplők között is vannak olyanok, akik nem rendelkeznek saját név alatt szőlőültetvénnyel" – mondja Cserháti Gábor.
A sajtótájékoztatón Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője mutatta be a kutatás eredményeit, amelyből kiderül, hogy a hazai vállalkozásokat mennyire foglalkoztatja a fenntarthatóság, és mit tesznek ezen célok elérése érdekében. A fenntarthatósági index összesen 5 alindex számtani átlagaként tevődik össze. A K&H is képviselteti magát a szeptember 6-ai Sustainable World konferencián. A részletekért kattints! Cégek árbevétel szerint a vilag. Bacher János, az Impetus Research managing partnere a módszertanról elmondta, hogy nettó 300 millió árbevétel feletti cégeket kérdeztek meg, összesen 32 ezer ilyen cég van, amiből a felmérés során 360-at kérdeztek meg telefonon április és május között. Az indexet több árbevételi kategóriában is elkészítették, három régió alapján négy iparágban. Az index öt alindexet tartalmaz: attitűd, aktivitás, stratégia, mérés és auditálás, CSR. Attitűd: azt takarja, hogy mennyire gondolják a megkérdezett cégvezetők, hogy a vállalat egyáltalán tud-e tenni valamit a fenntarthatóság érdekében, vagy például, hogy a zöld működés javítja-e a vevőik szemében a vállalat megítélését.
Összességében a folyamat elején tartanak a magyar cégek. Az iparági bontásból az is kiderült az index készítése során, hogy a környezetterhelőbb szektorokban tevékenykedő cégek előrébb tartanak ezekben az akciókban, mint azok a vállalatok, amelyek nem a tipikusan szennyező iparágban működnek. Az árbevétel szerint nagyobb (a 4 milliárd forint árbevétel feletti) cégeknél jobban teljesített az index, míg ágazati bontásban a kereskedelmi szektor cégei érték el a legalacsonyabb pontokat, az ipari vállalatoknál viszont magasabb eredmények születtek. Régiók szerint alig volt kimutatható eltérés. A megkérdezett cégek válaszai alapján: A cégek háromnegyede már hallott az EU célkitűzéseiről, és több mint 50% tudta is, hogy mik ezek az ambíciók. A válaszadók 70%-a üzleti lehetőséget is lát az EU-s fenntarthatósági célokban. A cégek legaktívabbak a hulladékkezelésben, a papírfelhasználás-csökkentésben, vagy az energiatakarékos gépek használatában. Máris túl vannak a válságon ezek a cégek? Így sikerült a kilábalás. A válaszadók csupán 2%-a alkalmaz zöld energiát. Csupán 11%-nak van írott formájú fenntarthatósági stratégiája.