Útinform szolgálatánál, a weboldalon, de érdemes navigációs, közösségi autós alkalmazást is használniuk, hogy az optimális útvonalukat megtervezhessék. Nyitókép: MTI/Varga György Kezdőlap / LETENYE / Az Adriára utazók miatt jelentősen emelkedett a letenyei határátkelők forgalma 2017. 09. 06 A három nyári hónapban csaknem 20 százalékkal, az év első nyolc hónapját tekintve pedig több mint 40 százalékkal nőtt a letenyei magyar-horvát határátkelők forgalma, elsősorban az Adriára utazó turisták miatt. Hatalmas a torlódás a letenyei határnál. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság által az MTI kérésére összeállított adatokból kiderül: a három nyári hónapban 2 millió 700 ezer utazó vette igénybe ki- vagy belépéskor a letenyei autópálya- vagy közúti határátkelőt. Ez a szám csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyi időszak hasonló adatát, amikor összesen 2 millió 263 ezer utas fordult meg a két átkelő valamelyikén. Tavaly az év első nyolc hónapjában összesen 2 millió 227 ezer utas jelentkezett ki- vagy belépésre Letenyén, közülük 1 millió 894 ezer volt a külföldi.
A belépő utasok a röszkei autópálya-határátkelőhelyet használhatják. Az utazók a határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időkről bővebben a rendőrség határinfó oldalán, illetve a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak. Többórás várakozás a letenyei határátkelőknél | Kanizsa Újság. Frissítés az esti helyzet szerint Csanádpalota autópálya-átkelő: 3 óra Csengersima: 1 óra Nagylak: 1 óra Röszke autópálya-átkelő: 3 óra Letenye: nincs 15 percet meghaladó várakozás Update vasárnap reggel: A Határfigyelők Facebook-csoportban vasárnap reggel azt írták, hogy Tompánál, Bácsalmásnál és Röszkénél továbbra is hosszabb várakozásra kell számítani. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Varga György / MTI)
Négyórás a várakozás a csanádpalotai határátkelőnél Letenye várakozás | Hí Teljes Határátkelő letenye várakozás Címlap Határon túl karácsonyozna? Órákat kell várnia az átkelőknél 2017. december 23. | 14:33 Akár többórás várakozásra is készülni kell a szerb és az ukrán határ több pontján, mivel a külföldön dolgozók ezekben a napokban látogatnak haza karácsonyra - jelentették az M1 aktuális csatorna tudósítói szombaton. A helyszíni beszámolók szerint az erős forgalom már az osztrák határnál érzékelhető. Bécstől a 75 kilométerre fekvő hegyeshalmi határátkelőig két óra alatt érhetnek el az autósok, de a kisebb átkelőkön zavartalanul át lehet jutni Ausztria felől. Záhonynál 3 kilométeres kamionsor alakult ki, a személygépkocsik is majdnem ilyen hosszan torlódnak, ezért csaknem 3 órát kell várni az átkelésre itt és Beregsuránynál is. Az utazóknak az ukrán határszakasz más átkelőin is várakozásra kell készülniük. Szerbiába is legalább egy órás várakozás után lehet csak átjutni, de a kamionosoknak akár 5 órát is vesztegelniük kell a déli határon.
Nagy dugó alakult ki a letenyei határnál a nagy forgalom és a hosszas adminisztráció miatt, többórás várakozásra kell számítani. A rendőrség kisebb határátkelőket javasol. Szombaton délelőtt óriási dugó lett a Letenye I. közúti határátkelőhely, valamint a Letenye II. autópálya határátkelőhely magyarországi oldalán, 2 vagy 3 órás várakozásra lehet számítani. Képünk illusztráció Forrás: Azért torlódott fel a sor, mert nagy a forgalom, másrészt pedig sokáig a tart az adminisztráció a horvát oldalon. A magyar oldalon teljes kapacitással üzemel mind a két határátkelőhely. A rendőrség azt javasolja, hogy az autósok válasszák alternatív útvonalként a szlovén, vagy a kisebb horvát határátkelőhelyeket. Frissítés: A kocsisor mostanra rövidebb lett, a rendrőség oldalán a várható várakozási idő 30 perc a letenyei határon.
A cikk letöltése PDF-ben Az éves zárások közeledtével érdemes ismét ellenőrizni néhány kiemelt területet. Egyik ilyen ellenőrzési pont a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgálati kötelezettségről több jogszabály is rendelkezik, de elsősorban a számviteli törvény előírásait kell alapul venni. A törvény minden vállalkozó számára kötelezően előírja a könyvvizsgálatot, de értékhatártól függően felmentést ad e kötelezettség alól. Könyvvizsgálati kötelezettség alóli felmentés Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Kikre nem vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség alóli felmentés? A felmentést azonban a törvényben meghatározott szervezetek nem alkalmazhatják, így könyvvizsgálatra kötelezettek: azok a kettős könyvvitelt vezető vállalkozók, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő a takarékszövetkezetek a konszolidálásba bevont vállalkozások a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, kivéve azon külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepét, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található.
A törvény alkalmazásában közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom. A beszámoló könyvvizsgálatát ismételten el kell végeztetni, amennyiben a társaság könyvvizsgálója a közfelügyelet minőségellenőrzésén "nem megfelelt" minősítést kap, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kerül sor. A könyvvizsgálat ismételt elvégzésére a kötelezéstől számítva 90 nap áll rendelkezésre. Mi történik, ha a két év átlagában az árbevétel pontosan 300 millió forint? A számviteli törvény mentesíti a vállalkozást a könyvvizsgálati kötelezettség alól, ha két év átlagában NEM haladja meg a 300 millió forintot, ezért ez a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra. Devizás könyvvezetés esetén milyen árfolyamon kell az adatokat forintra átszámítani? Az éves beszámolóban szereplő árbevétel adatokat az MNB által az adott fordulónapra vonatkozóan közzétett hivatalos (euro, dollár, stb) devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
Nagyon fontos, hogy a két feltételnek együtt kell teljesülnie ahhoz, hogy a vállalkozás felmentést kapjon a könyvvizsgálati kötelezettség alól. Példa A Társaság nettó árbevétele 2017-ben 257 millió Ft volt, 2018-ban 328 millió Ft, 2019-ben várhatóan 350 millió Ft lesz. A vállalkozó által foglalkoztatottak átlagos létszáma 15 fő. A 2019-es év ellenőrzésével még nem kell a Társaságnak könyvvizsgálót megbíznia, mivel a megelőző két év (2017. és 2018. év) árbevételének átlaga nem éri el a 300 millió Ft-ot. Amennyiben a várakozásoknak megfelelően a 2019. évet 350 millió Ft árbevétellel zárja, úgy 2020-ra már könyvvizsgálót kell választaniuk. Ha ugyanennek a vállalkozásnak az átlagos létszáma ezekben az években több mint 50 fő lenne, akkor már kötelező lenne a könyvvizsgálat, mert csak az egyik feltételt tudta teljesíteni. A Társaság nettó árbevétele 2017-ben 257 millió Ft volt, 2018-ban 428 millió Ft, 2019-ben várhatóan 215 millió Ft lesz. A 2019-es évet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, mert a megelőző két év árbevételének átlaga 342 millió Ft. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
chevron_right Muszáj, vagy csak lehet? Könyvvizsgálati kötelezettség 2021-ben hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 12. 15., 06:32 Frissítve: 2021. 15., 00:31 Az év végéhez közeledve, a számviteli zárásra készülve a vállalkozásoknak azt is célszerű átgondolniuk, vonatkozik-e rájuk, vagy sem a kötelező könyvvizsgálat. A kérdés egyszerűnek tűnik, pedig nem mindig az. Sokat tapasztalt könyvvizsgálók szerint gyakori probléma, hogy a gazdasági társaságok tulajdonosainak – előfordul, hogy még a könyvelőjük bevonásával is – komoly fejtörést okoz annak eldöntése, kötelező-e a cégük számára a könyvvizsgálat. Cikkünkben számba vesszük a könyvvizsgálati kötelezettség 2021-ben érvényes szabályait. A számviteli törvény (Szt. ) szerint a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gazdasági társaság által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, továbbá megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről és eredményéről.
Ugyancsak nem mentesül az a vállalkozó, amelynek a tárgyév mérleg-fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. Ha például ez a köztartozás 2018. december 31-én állt fenn, a cég 2019. üzleti évét kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni. A számok alapján úgy tűnhet, hogy könyvvizsgálót csak a nagyobb vállalkozásoknak kell választaniuk. Ugyanakkor a számviteli törvény előírja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény hatálya alól kikerülő, kettős könyvvitelt folytató közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.