Közel féléves munkába került, hogy kialakítsák a partnerségi kapcsolatokat, viszont olyan intézményekkel és egyesületekkel sikerült közös munkát kiépíteni, mint a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara, a Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ, vagy éppen a Szabadkai Zeneiskola. Az intendáns azt is elárulta, hogy idén mintegy hetven programot terveznek megvalósítani a Kolóban. Ez valamennyivel meghaladja a pályázat által előírt kötelező számot, viszont meggyőződésük, hogy szükség van ennyi rendezvényre annak érdekében, hogy minél szélesebb kulturális igényeket fedhessenek le velük. A Kolo első rendezvénye a március 23-ai gálaest lesz, melyre azokat a partnereket hívták meg, akik az elmúlt egy évben hozzájárultak ahhoz, hogy mostanra megszülessen ez az intézmény. Kolo szerb tánc na. Március 29-től viszont a nagyközönség előtt is nyitva lesz a kapu: a "Kolo Koncertre" kicsiktől nagyokig, szerbeket és magyarokat is szívesen várnak. Többek között fel fog lépni a Mórahalmi Fúvószenekar, melynek egyébként is nagy szerepe lesz a Kolo további programjaiban, hiszen komoly helyi jelentőséggel bír.
Felkerült a szerb nemzeti tánc, a kolo, az UNESCO szellemi kulturális örökségek listájára - írja a Szerbiai RTV. Erről ma döntött a szellemi kulturális örökség megőrzéséért felelős kormányközi tanács. A szerb nemzeti tánc az egész országban elterjedt, és közkedvelt szórakozási formának számít a lakodalmakban, bálakban és más összejövetelen. Hamarosan megnyitja kapuit a Kolo – több mint száz fellépő érkezik március 28-án az első koncertre - Hír - Turisztika - Mórahalom. Amellett, hogy a szerb lakosság kedveli és része a nemzeti identitásnak, más Szerbiában élő nemzeti közösségek is átvették és táncolják.
06. 06-án és 06. Kolo szerb tánc volt. 13-án, illetve személyes egyeztetés alapján. Érdeklődés és jelentkezés: 06-209-414-575; 06-20-317-02-01 Halász László Néprajz, koncert, tánctanítás, táncház, ételkóstoló, stb. Érdeklődés és jelentkezés: 06-209-414-575; 06-20-317-02-01 Halász László A Folknaptárba bárki felvihet eseményeket. Az adatokat próbáljuk ellenőrizni, igyekszünk napra készek lenni, de felelősséget sajnos nem tudunk vállalni a pontosságukért.
Szerb körtánc – válasz rejtvényhez Rejtvényfejtés közben gyakran felmerülő kérdés, mi a szerb körtánc más néven. Íme a válasz: Kóló Mi a kóló? A kóló vagy horo balkáni tánc, amelyet körben vagy sorban állva, összekapaszkodva táncolnak. Ismert Horvátországban, Szerbiában, Boszniában, Macedoniában. Bulgáriában horo, Romániában hora, Izraelben hóra, Görögországban χορεία (hórea) a neve. Sokszor kíséri kórusének. Az elnevezésnek valószínűleg köze van a chorus (=kórus) szóhoz. A kóló alaplépései tulajdonképpen rendkívül egyszerűen megtanulhatók, de a cifrázást már magas fokra viszik képzett táncosok. Legalább három, de akár több tucat személy táncolja egyszerre, tipikusan deréktájt vagy a vállakon összekapaszkodva. Hamarosan megnyitja kapuit a Kolo – több mint száz fellépő érkezik március 28-án az első koncertre - Részletek - Mórahalom. A derékon felüli testrészek szinte alig mozognak. Ez a cikk Szerb körtánc – válasz rejtvényhez először a Kví. oldalunkon jelent meg. Hirdetés
A tudósok számára a kreol nyelvek különösen érdekesek. Mivel rajtuk keresztül lehet követni egy nyelv kialakulását és kihalását. A kreol nyelvek alapján lehet megfigyelni egy nyelv alakulását. Továbbá bizonyítják, hogy egy nyelv képes megváltozni és alkalmazkodni. A tudományt amely a kreol nyelvekkel foglalkozik, kreolisztikának hívjuk. Az egyik legismertebb kreol nyelvű mondat Jamaicából származik. Bob Marley tette világhírűvé - beugrik? A No woman, no cry! (= No, woman, don't cry! ) csak képzeld, több a lónyááál! Kolo (tánc) - Kolo (dance) - abcdef.wiki. 2. 4. A tanulmányi kirándulás lebonyolítására a következő három szakaszban kerülhet sor: a) előkészítő szakasz (2. 5. pont), b) tanulmányi kirándulás (2. 6. pont) és c) értékelő és közzétételi szakasz (2. pont). 2. Az előkészítő szakasz keretében a pályázó vállalja, hogy a megvalósítás időszakában, a tanulmányi kirándulást megelőzően Magyarországon a tanulmányi kiránduláson részt vevő tanulók és kísérőtanáraik számára Határtalanul! előkészítő órát szervez. A Határtalanul! előkészítő óra javasolt tartalmi elemei a következők: a Magyarország határain túl élő magyarság létszáma, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okai, a célország, illetve települések magyarságának története, jelene, a célországban élő összlakosság etnikai összetétele, a tanulmányi kirándulás részletes programja, a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályai, a buszos utazás etikai kódexének ismertetése a tanulókkal, mely az alábbi linken elérhető.
Boszniai parasztok kolo táncolnak A Délkelet-Európában, a délszláv nép hagyományosan tánc a körtánc, az úgynevezett kolo ( cirill: коло) elnevezett kör által alkotott táncosok. Köztudott, horo ( bolgár: хоро) a Bulgária és oro ( macedón: оро) az Észak-Macedónia és Montenegró. Leírás A körtáncot általában legalább háromfős és több tucat fős csoportok között játsszák. A táncosok fogják egymás kezét vagy egymás derekát. Ezek egy kört, egyetlen láncot vagy több párhuzamos vonalat alkotnak. A Kolo szinte semmilyen mozgást nem igényel a derék felett. Az alapvető lépéseket könnyű megtanulni. A tapasztalt táncosok különböző díszítő elemek, például szinkron lépések hozzáadásával bizonyítják a virtuozitást. Minden régióban van legalább egy egyedi kolo. Kolo szerb tánc 2. Nehéz elsajátítani a táncot, és még a legtöbb tapasztalt táncos sem tudja elsajátítani mindegyiket. A Kolo -t esküvőkön, társadalmi, kulturális és vallási szertartásokon adják elő. Egyes táncok megkövetelik a férfiak és a nők együttes táncát, mások csak a férfiakat vagy csak a nőket.
A Balkánon a táncoknak is nagy hagyománya van, a régióban főleg a körtáncok a jellemzőek. A kóló vagy horo balkáni tánc, amelyet körben vagy sorban állva, összekapaszkodva táncolnak. Ismert Horvátországban, Szerbiában, Boszniában, Macedóniában. Bulgáriában horo, Romániában hora, Izraelben hóra, Görögországban χορεία (hórea) a neve. Sokszor kíséri kórusének. Az elnevezésnek valószínűleg köze van a chorus (=kórus) szóhoz. Minden országban kicsit másképpen táncolják, más dalokra és természetesen más népviseletben, de egy közös mindegyikben: nagyon szeretik az emberek táncolni. A balkáni országok közül talán Szerbiában a legnépszerűbb a kóló, esküvőn vagy bármilyen buliban, koncerten is szokták táncolni. A szerb kóló egyébként az UNESCO szellemi kulturális örökség része. A kóló alaplépései tulajdonképpen rendkívül egyszerűen megtanulhatók, de a cifrázást már magas fokra viszik képzett táncosok. Legalább három, de akár több tucat személy táncolja egyszerre, tipikusan deréktájt vagy a vállakon összekapaszkodva.
❯ Tantárgyak ❯ Történelem ❯ Középszint ❯ A három részre szakadt Magyarország... Magyarország középső részeit a mohácsi vész után (1526) az előrenyomuló török hadsereg végigpusztította és végigrabolta, majd foglyok tízezreivel távozott az országból. A következő 150 évben is a hódoltság szenvedte el a legnagyobb veszteségeket, mind emberáldozatok és állatvagyon tekintetében. Az ország 1541-ben három részre szakadt, miután a törökök elfoglalták Budát. Ezután a három rész (a Királyi Magyarország, az Erdélyi Fejedelemség és a török hódoltság) eltérő rendszer alatt, eltérően fejlődött. A Királyi Magyarország a Habsburg Birodalom tartománya lett. Az országot a magyar kormányszékek irányították, és a belügyek intézése a Helytartóság feladata lett; nádort nem neveztek ki, ezzel is csorbítva a magyar rendi jogokat. A magyar rendiség ennek ellenére megmaradt, hatáskörük a középszintű közigazgatásra (megye), illetve az országgyűlés révén az adómegajánlás jogára terjedt ki. Azonban a török fenyegetés miatt a magyar rendek és a birodalom egymásra voltak utalva, ezt nevezzük rendi dualizmusnak.
Legeltetésük, terelésük nem volt könnyű dolog. Az evvel foglalkozók igencsak fárasztó életet éltek. Nemcsak az akkor még elterjedt farkasoktól, medvéktől kellett megoltalmazniuk az állatokat, hanem a környéket fosztogató katonáktól is. A marhák hajtói, akiket hajdúknak neveztek, szilaj, olykor kegyetlen emberek voltak, de kiváló vitézek is. Őket az egymással küzdők, a törökök, de főleg Erdély és a királyi Magyarország uralkodói is gyakorta fogadták fel katonának. A folyamatos háborúskodás, egymás területének prédálása ellenére a három részre szakadt ország urai tárgyalásokra szánták el magukat. A tét Erdély birtoklása volt. A Bécsben székelő Habsburg Ferdinánd meg akarta szerezni ezt a területet. Ugyanez volt a célja utódjának, I. Miksának (1564—1576). Velük szemben a szultán politikája arra épült, hogy megakadályozza Erdély és Magyarország egyesítését. János Zsigmond nevelője, György barát (Martinuzzi György) elfogadta volna a Habsburgok uralmát, ám cserébe védelmet kért a török ellen.
A módszeres pusztítás megváltoztatta a középkori településszerkezetet, s átalakította a népesség etnikai összetételét. Mátyás király Magyarországát még 4 millióan lakták - akár a korabeli Angliát. A következő két évszázadban Európa népessége megkétszereződött, ám Magyarországon a XVII. század végén már csak 3 millióan éltek. A legviszontagságosabb sorsú középső területek pusztuló magyar lakosságához ekkor vegyültek nagy számban a török elől menekülő balkáni népcsoportok, majd a török kiűzését követően behúzódó szlovákok, s a későbbi telepítési akciók eredményeként érkező németek, szerbek, románok. Az ún. királyi Magyarország főurai a tragikus mohácsi csata során megüresedett trónra Habsburg Ferdinándot választották, elismerve annak örökösödési igényeit. Döntésüket jelentős mértékben befolyásolta az a felismerés, hogy a török világbirodalommal szemben támogatásra van szükségük, amit az európai nagyhatalmi politikában egyre jelentősebb szerepet játszó Habsburg-dinasztiától reméltek megszerezni.
Az országrész szerepe a Habsburg Birodalom védelme volt a török ellen, területét 7 főkapitányságra osztották; az Udvari Haditanács (1556-tól) szerepköre éppen ezért ránk is kiterjedt. Hatalmas költségeken végvári rendszert építettek ki (pl. Kanizsa, Győr, Veszprém, Komárom, Eger), ami jelentős társadalmi átalakulást eredményezett. Az ország népessége kb. 1, 5 millió volt, és a korszakban jelent meg az új réteg, a végvári katonaság (a nemesség remilitarizálódásából). A hódoltság területén a közigazgatás és a tulajdonviszonyok igazodtak az Oszmán Birodalomhoz. A legnagyobb közigazgatási egység a vilajet (élén a pasával), majd a szandzsák (élén a béggel) volt (azonban a XVII. századra már a nemesi megye intézte a közigazgatást). Az összes szerzett föld a szultán tulajdonává vált, ám egy jó részét kiadta szolgálatra (ziámet-birtok). Ezzel szemben a legjobb minőségű földeket (pl. a mezővárosokat) hász-birtokként meghagyta a kincstár kezelésében. A nemesség és a polgárság elmenekült a területről, egyedül a jobbágyság maradt.
A mohácsi vész után a magyar trónért ketten versengtek. Az osztrák uralkodó, Ferdinánd arra hivatkozott, hogy II. Lajos apja, II. Ulászló neki ígérte a koronát, ha a fia utód nélkül hal meg. Ám a magyar nagyúr, Szapolyai János erdélyi vajda is király akart lenni. Azzal érvelt, hogy a nemesek húsz évvel korábban úgy döntöttek: ha kihal a Jagellók férfiága, csak magyar embert választanak meg a trónra. Végül mindketten megkoronáztatták magukat. I. János (1526—1540) és I. Ferdinánd (magyar király: 1527— 1564) egyaránt azt hirdették: az ország feletti uralom kizárólag saját joguk, s a másik csak bitorolja. A két király közötti versengés 1527-ben háborúvá vált. Ferdinánd zsoldosokat fogadott, és Szapolyai Jánost több csatában is legyőzte. Erdély ura nem tehetett mást, a szultántól kért támogatást. Ennek nagy ára volt. 1529-ben a segítségképp érkező török hadak újra végigpusztították az országot. A fővárost, Budát átadták ugyan János királynak, de a legtöbb elfoglalt végvárat maguknak tartották meg.