Kulturális szalont nyit a nyár elején elhunyt Jókai Anna író emlékére a Budavári Önkormányzat. Az Iskola utca 28. szám alatti épületben irodalmi estek, komolyzenei koncertek, pódium-előadások és könyvbemutatók is várják majd az érdeklődőket. Jókai Anna Szalon nyílik a Várnegyedben | Kreatív Forrás. "Azt gondolom, hogy mind irodalmi alkotásaival, mind személyes példájával és hitvallásával olyan irányt mutatott egy irányvesztett korban, amelyre oda kell figyelnünk" – mondta a Kossuth Nagydíjas íróról Nagy Gábor Tamás polgármester, a szalon ötletgazdája a keddi sajtótájékoztatón. Hozzátette, ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy nem csupán rendbe hozza ezt az épületet, hanem egy Jókai Annáról elnevezett és az ő szellemiségét ápolni hivatott szalont ad át a közösségnek. "Befogadóhely lesz, ahol mindenki otthonra lelhet, akinek fontos volt mindaz, amit Jókai Anna képviselt" – emelte ki a polgármester. Nagy Gábor Tamás szerint a Budavári Önkormányzat mint a szalon életre hívója és fenntartója, vállalta továbbá, hogy elérhetővé teszi Jókai Anna életművét a szalon honlapján, amelynek tartalma reményeik szerint mások hozzájárulásával is gyarapodni fog.
Mezei Katalin szerint a szalonban rendezendő események és programok ezt a szellemiségét folytatják, és segítik továbbadni az új generációnak is. Kiemelte: Jókai Anna mindig a magyar közösségben gondolkodott, utolsó, önéletrajzi írása végén is azt írta "szerettem magyar lenni". "Jókai Anna egymaga legalább annyit, de lehet, hogy talán többet is tett egy korszerű erkölcsi világkép tudatosításáért, mint az összes többi magyar író együttvéve" – hangoztatta Mezei Katalin. Művei spirituálisak és tagadják az anyag törvényét, írásaiban az ember lényegét tekintve szellemi lény, akinek legbelső igénye, hogy kapcsolatot tartson saját szellemi hátországával. Hősei között mindig van olyan szereplő, aki tudja, hogy az élet teremtőjében hinni nem öncsalás, és nem az az életcélja, hogy minél több élvezethez jusson. Főoldal - Győri Szalon. Írásaiban eleven sorsokat, jellemeket rajzol, akik a történetek során eljutnak a katarzisig, a krisztusi tanítás befogadásáig – magyarázta. " Jókai Anna szabad és nyitott volt és mindig a közjó szolgálatába állt, élete végéig megőrizte alkotóerejét, amelyet az idei Könyvhétre megjelent önéletrajzi írása is bizonyít" – mondta Mezei Katalin.
1976-ban szabadúszó lett, akkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek, melynek 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé. Szívesen vett részt a közéletben, tagja volt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók Szakszervezetének elnöki tisztségét töltötte be, 2000 és 2006 között elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban. Írói pályáján két, egymással összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. Jókai anna szalon. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők.
Ezek most tényleg azt csinálják? A tapasztalt színházba járókat is zavarba hozza a Tünet Együttes legújabb, Négy fal között című előadása. Igaz, szigorúan véve nem is színházban voltunk, hanem a Tünet próbatermében, így a színészek mindössze néhány méterre voltak a közönségtől, ami még intenzívebbé tette a szexualitást leplezetlenül be- és megmutatni akaró előadást. Maratoni performansz A Dollár papa gyermekei 5 órás előadás maratonja élő statisztika, melyből megismerhetjük a 18 és 26 év közötti fiatalok színházba járási szokásait. Ibsen a nappaliban - házhoz megy a színház A Dollár Papa Gyermekei társulatnál a színész megy házhoz, nem pedig a néző a színházba. A színdarab az interneten keresztül szerveződik és bárki megrendelheti saját nappalijába. Ibsen Hedda Gabler című darabját ezúttal egy rákosszentmihályi család nappalijában játszották a pályakezdő színészek, elkísértük őket.
Szeged k2-napokat is tart a Régi Zsinagóga – Kulka János először lesz vendég Nyolc független színházi produkciót tartogat az október a szegedi közönség számára. Kulissza Van-e nemzedékváltás a színházakban? – Szakmabeliek válaszoltak Van-e természetes nemzedékváltás a színházak élén? És a színházi egyetemen? És a főrendezői-rendezői székben? – Erre kereste a választ a Színház folyóirat. Ismerősöm Görgei – Színházi tárlatvezetés a Nemzeti Múzeumban Für Anikó, Kiss-Végh Emőke, Ördög Tamás és Rába Roland olvasnak fel részleteket emlékiratokból. Árvácska Visszatért a színpadra Kulka János – Már látható az Árvácska Január 30-án a Trafó nagytermében mutatta be a Dollár Papa Gyermekei társulat legújabb előadását, az Árvácskát, amely Móricz Zsigmond nagysikerű regényének adaptációja. A Dollár Papa Gyermekei Tampere és Ljubljana után újra Budapesten A Kiss-Végh Emőke és Ördög Tamás nevével fémjelzett színházi műhely augusztusban Finnországban, szeptemberben pedig Szlovéniában vendégszerepelt. Kulka János Kulka János visszatér a színpadra A színművész 2016 áprilisában kapott sztrókot, azóta csupán egyetlen alkalommal vállalt szerepet: Ujj Mészáros Károly új filmjében, az X – A rendszerből törölve címűben.
Színház Közvetítés – Különleges formában látható a Dollár Papa Gyermekei ma este a Trafóból A Dollár Papa Gyermekei társulat Otthon című előadását az alkotók a jelenlegi helyzetben teljesen újragondolták. … KELET – a Dollár Papa Gyermekei ősbemutatóval jelentkezik a Trafóban Szeptember 22-én és 23-án mutatja be új előadását a Dollár Papa Gyermekei társulat a Trafó…
Az este egy színházi jelenettel kezdődik: ebben Kiss-Végh Emőke mellett Ördög Tamás, Stork Natasa, valamint a produkció dramaturgja, Sahin-Tóth Sára egyetemi hallgató ücsörög egy asztalnál. Színház a színházban szituáció ez, ami nem idegen a társulat előadásaitól, gondoljunk csak a Tágra zárt szemek próbája című alkotásukra, amelyben ugyancsak a színházi próba került a vizsgálódás fókuszába. Az Orland o első jelenete valójában még nem próba, hanem az alkotási folyamatot megelőző ötletelés, tervezési fázis, ahol fontos és kevésbé fontos információk hangzanak el a készülő műről. Az állandóan elkalandozó fecsegést a dramaturg próbálja időnként mederben tartani, aki megszállottan a szövegkönyvre koncentrál. A többiek pletykálnak, Kiss-Végh Emőke pedig férjét, a produkciót rendező Ördög Tamást kritizálja, amiért az megint meztelenre akarja vetkőztetni a szereplőket. Szó esik Rába Roland alkatáról is, aki nem biztos, hogy Green kritikus figuráját hitelesen tudja majd előadni, mert – a rendező szerint – inkább Latinovits-szerű karakter lenne jó erre a szerepre.
41., Corvin negyed megállónál, Budapest, Hungary