2017-ben egy ismeretlen eredetű radioaktív szivárgás miatt Kelet-Európa nagy részét titokzatos radioaktív felhő borította be. A szennyezést október elején először Ausztriában, majd Németországban észlelték, később Skandináviából és Olaszországból is érkeztek jelentések róla. A sugárzás alapvetően nem jelentett veszélyt az európai lakosságra, de a szivárgás helyének közvetlen környezetében valószínűleg nagy kockázatot jelenthetett. Az incidenst egy nemzetközi kutatócsoport kezdte vizsgálni, részerdeményeikről többször is beszámoltak az USA tudományos akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ban. Index - Tech-Tudomány - Vegyi bizonyítéka is van, hogy az oroszoktól jött a 2017-es atomfelhő. A kutatás során 1300 pontról gyűjtöttek adatokat, és ezeket elemezve arra jutottak, hogy a szivárgás helye a hírhedt dél-uráli Majak újrafeldolgozó létesítmény lehetett, ahonnan nagy mennyiségű ruténium-106 és kis mennyiségű ruténium-103-as izotóp szabadult fel. A Majak létesítmény katonai és civil célokat is szolgál, és Fukusima és Csernobil után a világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának helyszíne: 1957-ben plutóniumgyártás közben robbanás történt, súlyos radioaktív szennyezést terítve a környező 52 ezer négyzetkilométeres területre.
2017-ben fukusimainál százszor erősebb sugárzás haladt végig a kontinens fölött, ami kutatók szerint egyértelműen a Majak nukleáris létesítményből eredt. Mi történhetett? Rejtélyes radioaktív felhőt észleltek Európa felett - Blikk. Tavaly az orosz haditengerészet Szeverodvinszk melletti kísérleti telepén történt robbanás, ami után szintén radioaktív gázfelhő miatt nőtt meg átmenetileg a háttérsugárzás. Többek szerint most is az orosz elnök, Vlagyimir Putyin által korábban bemutatott nukleáris fegyverek okozhattak megnövekedett radioaktív sugárzást. Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) Bécsben ugyancsak figyelemmel követte a részecskekibocsátást, és szintén arra jutott, hogy több országban is keletkezhetett. Sem a NAÜ-nek, sem a CTBTO-nak nincs joghatósága az ilyen esetek kivizsgálására a feltételezett helyszínen, mert a nukleáris biztonság a nemzetközi jog alapján nemzeti hatáskörbe tartozik - írta az MTI.
A cérium-144 radioizotóp előállításához kapcsolódó munkák során semmilyen körülmények között nem következhet be ruténium-106 kibocsátás. A 2017 augusztusa és novembere között a cérium-144 előállításához csak ritkaföldfémekből álló koncentrátumot használtak, amely csak »nyomokban« tartalmazhatott ruténium-106-ot. Az előkészítési szakaszban keletkező összes folyékony oldatot – beleértve a ruténium izotópokat is – még 2017 júliusában speciális tárolókba szállították. " A közlemény arról is tájékoztatott, hogy a PNAS beszámolója a 2017 szeptemberében bekövetkezett ruténium-106 izotóp eredetével kapcsolatban nem tartalmaz új felvetést és következtetést. "A jelentésben közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek azokkal, amelyeket korábban a számos szakértőt, valamint a francia, finn, svéd, német, norvég, brit és orosz tudósokból álló speciális nemzetközi független tudományos bizottság tett közzé, amelyek nem találtak kapcsolatot a ruténium-106 megjelenése és az oroszországi atomipari ágazat vállalatainak tevékenysége között. "
Sokkal durvább volt, mint Csernobil, mégis eltitkolták az oroszok Majak sugárszennyezett vidékére és a környező településekre ma sem léphet be bárki. (Képek forrása: Getty Images Hungary)
Nem mintha a Szaddám Huszein vezette rezsim nem követett volna el épp elég szörnyűséget saját és a térség más lakosai ellen, de a casus belli nem állt sziklaszilárd alapokon. Mostanában az észak-koreai fenekedés jelent egyre növekvő veszélyt. A atomrobbantási kísérleteik egy sokkal fejlettebb technológia meglétéről tanúskodnak, mint amit az Egyesült Államok - mint a világ vezető atomhatalma - eddig feltételezett. Aggasztó, hogy Phenjan nem csak papíron képes csapást mérni más országokra, de ezt a gyakorlatban is igyekszik bizonyítani atomtöltettel nem felszerelt hordozó rakétákkal, illetve földalatti hidrogénbombával elvégzett kísérleteivel. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a konfliktussal érintett államok politikusai egyáltalán nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy tényleges atomcsapásokra kerül sor, melyek kezdeményezője Észak-Korea lesz. Ha bekövetkezik a legrosszabb, kérdés, hogy a hatások csak a távol-keleti térségre korlátozódnak-e, vagy messzebb ható következményei lesznek a bombázásoknak.
Az ügy közvetlen előzménye két per, mely az Európai Unió Bíróságán zajlott az ún. zero rate csomagok alkalmazásának jogszerűségével kapcsolatban. Az első ráadásul magyar vonatkozású, és egészen 2017-ig nyúlik vissza. Magyar Közlöny Online. Ebben az ügyben a Yettel jogelődje, a Telenor Magyarország gyakorlata kapcsán mondta ki 2020 szeptemberében az EUB, hogy a szolgáltató jogellenesen biztosított korlátlan adatkeretet a MyChat és MyMusic tarifaopcióknál. Lényeges szempont, hogy a bíróság a konkrét ügyben azt a gyakorlatot nyilvánította jogszerűtlennek, hogy ezeknél az opcióknál azután is elérhetővé váltak a partneralkalmazások, hogy a havi általános adatkeret kimerült. ATRO - új szemléletmód a robotikában (x) A moduláris rendszerrel bármilyen alkalmazáshoz összeállítható a megfelelő robotkinematika. A fenti ítéletet követően, illetve esetenként már azt megelőzően a szolgáltatók úgy változtatták meg a zero rate csomagokat, hogy azok az általános adatkeret kimerüléséig biztosítottak csak korlátlan forgalmat a megjelölt alkalmazások és tartalomtípusok számára.
Az uniós bírói fórum jelen ügyben azonban némiképp eltér a nyilvánosság javára történő értelmezéstől és a vizsgált, 2010/75/EU irányelv vonatkozásában nem követeli meg automatikusan a hulladéklerakás időtartamának meghosszabbítása során az engedélyezési eljárás lefolytatását, illetve az ezzel együtt járó nyilvánosságot és részvételt biztosító garanciák érvényesülését. A bíróság döntésében bár utal arra, hogy az Aarhusi Egyezményt átültető EU irányelvvel összhangban értelmezi a jelentős változtatás fogalmát, mégis úgy tűnik, hogy ez csak deklaráció szintjén jelenik meg és nem veszi figyelembe azt, hogy az engedély meghosszabbítása önmagában is képes jelentős káros hatások előidézésére, nem beszélve arról, hogy a létesítmény működésének megváltoztatása nem csak fizikai értelemben jöhet szóba. Annak módosítása ugyanis, hogy egy az Irányelv hatálya alatt álló létesítmény egy bizonyos időponttól kezdve egyáltalán működhet-e vagy sem (azaz rendelkezik-e engedéllyel vagy nem) önmagában változást idéz elő működésében, tekintettel arra, hogy ez a változásnak részeleme.
§ (5) bekezdése zárja ki. Budapest, 2022. június 28. Dr. Patyi András s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt s. bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s. Varga Eszter s. András s. bíró
A Kúria Önkormányzati Tanácsának végzése Az ügy száma: Köf. 5. 009/2022/8. A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Varga Eszter bíró, Dr. Varga Zs.
Az EDP azt állítja, hogy a CMEC központok a tercier piacra koncentrálódnak, így elérhetetlenek a távszabályozási szolgáltatás számára, és hivatkozik a tárgyalás során tett tanúvallomásokra, amelyek a Brattel-csoport által végzett piacszimulációs modell hibáira és hiányosságaira mutattak rá. A cég azt állítja, hogy a Valorágua-modell használatából eredő veszteségeket és hibákat nem vették figyelembe, figyelmen kívül hagyva a tényleges bevételekre gyakorolt hatást, rámutatva arra, hogy az "absztrakt visszamenőleges érvelés" "durva és hamis" lesz. MLL // JNM