A tegnapi fárasztó nap után ma egy újabb megmérettetés előtt állt a két magyar versenyző, Buday Ádám és Buday Zoltán, a Veszprémi Spartacus SE versenyzői. A selejtező futamokat viszonylag simán teljesítették, ha lehet ilyet mondani a BMX cross sportágban. Versenyek alkalmával egy-egy szituációban gyakori a test-test elleni küzdelem, és résen kell lenni, hogy az igen rövid idő alatt lezajló futamokban mindig a megfelelő pozícióba legyen a versenyző. A negyed döntők következtek, ahonnan csak a legjobb négy versenyző került tovább. Zoltán kezdett először, majd Ádám volt soron. Nagyon kemény küzdelemmel mindketten a legjobb 16 induló közé kerültek. A döntőbe jutásért Zoltán az első egyenes közepén még a továbbjutást jelentő 4. Magyar Bmx Világbajnok. helyen tekert, de leszorították és elesett. Nagyon sajnáltuk, hiszen meglehetett volna a döntő. Ádám a következő futamban állt rajthoz és nagyon rosszul indult. Az első kanyarban utolsóként fordult, de minden szakaszon leelőzött egy versenyzőt és az utolsó egyenesben óriási hajrával sikerült a negyedik helyen áthaladnia a célvonalon.
Korábban jeleztem, hogy milyen kevés bukás történt a vb. során. A mai azonban rácáfolt mindenre, mert szinte minden futamban volt valami baleset. Nem tűntek súlyosnak ugyan, vagy mi valójában nem is láttuk annak. Aki ismeri a BMX-es lányokat, fiúkat az pontosan tudja, hogy nem szokták kimutatni a fájdalmat. Bence a 1/4 döntőbe jutást jelentő futamban a nyolcas pályáról indult. Nagyon rosszul startolt és nyolcadikként fordult az első kanyarban. Egy előtte haladó versenyző miatt lendületet veszített és elesett a pro szekció második ugratóján. Ezzel elszálltak a reményeink a tovább jutást illetően. Ami azonban ezután következett az minden képzeletet felülmúlt. Maris Strombergs a középdöntőben az utolsó kanyarból kijövet kapott durrdefektet és hatalmasat esett. Az egész csarnokban megfagyott a levegő, mindenki döbbenten állt, s nem tudta valójában mi is történt. Index - Mindeközben - Mit csinál mostanság a magyar BMX-világbajnok?. Később a lassításban világosan látható volt a porfelhő, melyet a defekt okozott. A tavalyi világbajnok Liam Phillips kitűnő rajtot követően tökéletesen haladt, mindaddig, amíg a francia Damien Godet a második kanyarban ki nem lökte.
Oldalak
A község 1986-ban alakult közművelődési egyesületét is Tinódi Lantos Sebestyénről nevezték el. Újabban pedig a község címerébe jelképként bekerült hangszere. ) Tartalomjegyzék 1 Életútja 2 Munkássága 3 Művei [1] 4 Emléke 5 Felhasznált források 6 Külső hivatkozások Életútja Fájl:Tinódi Lantos Sebestyén Dombóvá Szobra a szigetvári vár bejáratánál. Kiss István alkotása Fájl:Tinódi Lantos Sebestyén szobra Tinódon született, polgári szülőktől származott. Tinódi korában többségben voltak azok, akik kevés könyvet olvastak, de szívesen hallgattak énekes előadásokat. Történetíróként Tinódit lényegesen előkelőbb hely illeti a magyar irodalomban, mint költőként. Lényegében teljes egészében feldolgozta Magyarország 1541 és 1552 közötti történelmét. Az általa leírtak minden ellenőrizhető esetben pontosnak bizonyultak. A 16. század magyar történelme eseményekben bővelkedett és egyre többen vállalkoztak arra, hogy megörökítsék lakóhelyük környékét vagy az egész országot ért megpróbáltatásokat. Verancsics Antal egri püspök személyében olyan ember is akadt, aki ezeket a történetírói munkákat összegyűjtötte és gondosan megőrizte.
prófétáról (1553) (töredék) História Zsigmond császár fogságáról (155? ) Erdéli história (1553) Az János király fiáról való szép krónika (1554? ) Emléke Emléktáblája Kassán, egykori háza falán látható a Kovács utcában ( felavatva 1900-ban) [2] Tinódi-lant, 1999-ben alapított magyar zenei díj. Felhasznált források Szakály Ferenc: Lantos és krónikás. Tinódi (História 1981/2) Révai nagy lexikona Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén. 1912 Budapest. Erdélyi Pál: A XVI. és XVII. századi magyar históriás énekek. In: Magyar Könyvszemle. 1887 Budapest, 119-179. Horváth János: A reformáció jegyében. 1953 Budapest Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. 1975. Budapest, 118-124. Sápy Szilvia: Tinódi Lantos Sebestyén vitézi siratói. In: Valóság. 2008/11. Külső hivatkozások Vass József: Tinódi Sebestyén (Vasárnapi Újság, 1859. január 2. )
Mivel Verancsics hagyatékában található művek latin nyelven íródtak, Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős képviselője. Művei [1] Jázon és Medea (1537–38) Judit asszony históriája (1539–40? )
1832. november 4-én avatták fel az épületet. A nádori főkapitány kinyilvánította: "Elismerést érdemel középületei közül a városháza, amelyhez hason/ó belső csínra és tisztaságra keveset, vagy tán egyet sem lehet találni az országban. " A műemlék épületen emléktábla örökíti meg Petőfi Sándor 1845-ben itt eltöltött vidám napjainak és óráinak emlékét. Műemléki védettséget élvez. Emléktábla a Városháza falán A város címere Bejárat Kapualj Udvari bejárat A Városháza a Református templom tornyából Share
Az 1828. március 14-én kelt tanácsi jegyzőkönyv meghatározta, hogy a később megépítendő Nagyhídnak " egyenes menetelbe kell kerülni" az építendő Városháza frontjával. A gondos városatyák a "Székszél túlsó partján" működő téglavetőben 1819 és 1829 között 200 ezer darab rácsos téglát égettettek ki. A mai Városháza tervrajzának elkészítésére a neves pesti építészt, Dietrich Józsefet kérték fel, aki klasszicista stílusú tervrajzot készített 1828-ban. A tervező figyelembe vette "a föld színének dombosabb fekvését"is. A költségvetés előzetes tervezete 25. 299 váltó forintról szólt, amelyet a nádor jóváhagyott és ezután elkezdődött az építkezés. 1829 szeptemberében lerakták az alapot, majd 1830 nyarán felhúzták a falakat. Fischer Ágoston kecskeméti építőmester kapta meg a munkát azzal a kikötéssel, hogy "a börtön a lépcsőház alá tétessen és a pintze az egész épület alá építtessen". Ugyancsak neki adtak megbízást 1830-ban az asztalos munkák elvégzésére is. A klasszicista stílusú épületet római szellemű homlokzat díszíti, amelyen elhelyezték a város címerét: kék mezőben egy buzogányt tartó kun vitézt kardokkal és pisztolyokkal.
Csak így remélhette, hogy művei eljutnak a végvári vitézekhez, azokhoz akikhez elsősorban szólni kívánt. Tinódi korában többségben voltak azok, akik kevés könyvet olvastak, de szívesen hallgattak énekes előadásokat. Történetíróként Tinódit lényegesen előkelőbb hely illeti a magyar irodalomban, mint költőként. Lényegében teljes egészében feldolgozta Magyarország 1541 és 1552 közötti történelmét. Az általa leírtak minden ellenőrizhető esetben pontosnak bizonyultak. A 16. század magyar történelme eseményekben bővelkedett és egyre többen vállalkoztak arra, hogy megörökítsék lakóhelyük környékét vagy az egész országot ért megpróbáltatásokat. Verancsics Antal egri püspök személyében olyan ember is akadt, aki ezeket a történetírói munkákat összegyűjtötte és gondosan megőrizte. A püspök hagyatékában található munkák azonban túlnyomó részben személyes hangvételű, szubjektív szemléletű emlékiratok, melyek hitelességben és objektivitásban nem veszik fel a versenyt Tinódi munkáival. Mivel Verancsics hagyatékában található művek latin nyelven íródtak, Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős képviselője.