Ahogy az élet más területein, itt sem igazán működnek az egyen megoldások, mindenkinek meg kell találnia a számára leginkább megfelelőt, ami kihangsúlyozza a természetes szépségét és az adottságait. TIPP: Rejtett szemű (vagyis amikor egyenesen nézel, pontosan szemben állva a tükörrel, és nem látod a mozgó szemhéjad) hölgyeknél célszerű füstösre satírozni a tusvonal végét cicásítás helyett. A tökéletes cicaszemek titka Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor is elárulom a tökéletes, precíz tusvonal titkát és lépésről lépésre segítek a megvalósításban. Ha a sokadik videós útmutató és sminktipp után sem vagy elégedett az eredménnyel, akkor ezt neked írtam! #1 Először is húzd meg az alapvonalat, minél közelebb a szempillád tövéhez, a külső szemzugtól egészen a szemed belső sarkáig, belül vékonyabban (ferde ecsetnél félúton érdemes megfordítanod az ecsetedet, a rövidebb része álljon mindig arra, amerre épp húzod a vonalat). A tusvonalad érjen végig, a szemed külső sarkáig és ügyelj rá, hogy ne maradjon hézag és látható bőrfelület a vonal és a szempillatő között.
Érdemes nagyon aprólékosan végigmenni ezen a felületen és kijavítani az esetleges hiányosságokat. Akár az első lépésnél be is fejezheted, ha csak egy visszafogott kontúrra vágytál. Ha folytatnád: jöjjön az igazi cica tekintet. #2 Akkor lesz jó az ív (ez a legnehezebb lépés, gyakorolni kell, ne csüggedj, ha nem sikerül tökéletesre): ha a "cica" íve a szemed alsó ívét követi, vagyis olyan, mintha az alsó szemhéjad képzeletbeli meghosszabbítása lenne. Az igéző tekintet a szem körüli kontúrnak köszönhető / Kép forrása: TIPP: Gyakorláshoz húzd meg vékony korrektorral a "cica" ívet, ami sablonként szolgál, és fölé húzd a tényleges vonalat. Az, hogy meddig ér, rád van bízva, de mindig nézz egyenesen a tükörbe, akkor fogod látni, hogy jól csinálod-e. #3 Kösd össze az alap vonalat (kb. a vonal 1/3-adánál), és a cicavonalad végét (a legvégénél egy picit beljebb). Ezzel egy képzeletbeli háromszöget képeztél, amit már csak ki kell "színezned". #4 Az egyenetlenségeket el tudod kendőzni, ha fekete szemhéjpúderrel átszaladsz a vonaladon, annak is a felső ívén, így eltűnnek a barázdák.
A tanösvényen továbbhaladva elérjük a pálos kolostorromot, amely az egykor itt élt szerzetesek mindennapjairól tanúskodik. Utunk során végig természeti értékekben, védett növény- és állatfajokban gazdag élőhelyeken haladunk, amelyről szintén sok érdekességet megtudhatunk a kirándulás közben. Az útvonal hossza 3 km, amelyet oda-vissza járnak be a túrázók. Látnivalók Babás szerkövek Az ösvény mellett található, különös, emberi alakokat idéző sziklaformák, amelyeket az itt található kavicsos vörös homokkőből, illetve konglomerátumból alakított ki az erózió. A különleges képződményhez legenda is kapcsolódik, amely szerint e különös képződmények úgy alakultak ki, hogy két haragban álló család násznépe egy átok miatt kővé változott. Halomsír mező A Jakab-hegyi, korai vaskori erődítmény lakói a földvár területén kívül, annak nyugati oldalán temették el halottaikat. Babás szerkövek térkép kerületek. A délnyugati kaputól kb. 200 méterre nyugatra találjuk a több száz halomból álló sírmezőt. Az 1-1, 5 m és 3-4 m magas sírhalmok két nagy csoportban helyezkednek el.
A hangulatos erdei környezetben folyamatosan emelkedő csapáson vöröses homokkőképződmények jelzik, hogy már a Jakab-hegy nyugati részén járunk. A nyeregbe érve elhagyjuk a P ◼ Kővágószőlősre igyekvő jelzését, és a P ▲ balra ívelő jelére térve a hegyoldalban kígyózó ösvényt követjük. A Babás-szerkövek Mintegy 800 méteres gyaloglás után a Jakab-hegy délnyugati sziklás lejtőjére lépünk, ahol ösvényünkről csak néhány lépést kell letérni, hogy a Jubileumi-kereszthez elsétáljunk. A következő néhány száz méteren a Babás-szerkövek impozáns szikláihoz kalandozhatunk el. A sziklavonulat szerköveiről és a Jubileumi kereszttől pompás kilátás nyílik a Dráva-síkra, és a lábunk előtt elterülő Kővágószőlős házaira. RPDDK-09 - RPDDK szakasz - Kéktúra. A sziklákra kilépve legyünk óvatosak, mert alattunk félelmetes mélység tátong - már lényegében a babás szerköveket hordozó sziklaháton vagyunk. A keresztet 1934-ben "Megváltásunk 1900 éves jubileuma emlékére" állították. Valamivel előrébb lekerekített, "fejnehéz" sziklaformák meredeznek a felszínen.
A bronzkorban és a vaskorban a Jakab-hegyen magasodott a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára, a Jakab-hegyi őskori földvár. A római korban a közeli Sopianae, a mai Pécs már 8-10 ezres település volt. Később illírek, majd kelták, a VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. A hegy homokkövét már ekkor is évszázadok óta bányászták, amit a későbbi korokban is folytattak. Bebes szerkövek térkép . A hegyen végzett mérések eredményei nyomán egyedül ezen a környéken bányásztak Magyarországon uránércet 1957 és 1996 között. A honfoglalás után magyarok települtek a környékére és a kereszténység megérkezése után egy pálos kolostort alapítottak a 13. században a tetején. A Jakab-hegyi pálos kolostor kétszer pusztult el az idők során, először a magyar–török háborúk alatt az 1550-es években, majd 1736 -os helyreállítása után 1828 -ban néptelenedett el megint. Azóta üres, összedőlt, a romjainak az állagmegóvására csak 2006 – 2007 -ben került sor, amikor a környezetét is rendezték. Galéria [ szerkesztés] A Jakab-hegy Zsongor-kő (1950) Kilátás a Zsongor-kőtől Kővágószőlős a Zsongor-kő felől A Babás-szerkövek egy része A Babás-szerkövek egyik köve A Babás-szerkövek kövei A pálos kolostor felújított romjai A Jakab-hegyi Remete-barlang A Sasfészek Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Jakab-hegy a vendégvárón Az István-kilátó története
A Nyugati-Mecsek szelíd erdővidékét átszelni változatos élmény. Dombsági magasságok és sziklás hegységi letörések színesítik a kulcsosházakkal is gazdagon ellátott térséget. Bár az ország egyik legnagyobb városának közvetlen közelében kanyarog a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala, mégis nomád jellegű, a településeket elkerülő vándorlás vár ránk. A Nyugati-Mecsekről A Mecseket földtani és morfológiai jellemzői alapján nyugati és keleti részre szokás osztani. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. A Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán a Nyugati-Mecseket szelhetjük át Abaligettől a határnyeregben ülő Zobákpusztáig. A Mecsek alighanem Magyarország legbonyolultabb kőzetösszetételű hegysége, keletkezésében meghatározóak a tengerfenéken, illetve a partszegélyen lerakódott üledékek. Nem kell geológusnak lenni ahhoz, hogy észrevegyük a kőzetek sokszínűségét a turistautak mentén. Bár Abaliget barlangja természetesen mészkőben alakult ki, mindössze néhány kilométerrel odébb már vöröses színű homokkő sziklateraszáról csodálhatjuk a tájat, amikor a Babás-szerkövek között, vagy épp a Zsongor-kőn állunk.
Az itt végzett régészeti feltárások során sikerült megismerni a halmok belső szerkezetét és a korai vaskori földvár lakóinak temetkezési szokásait. Zsongorkő kilátó Zsongorkő A különleges elhelyezkedésű kilátóból csodálatos panoráma nyílik az előttünk elterülő tájra, valamint Cserkút és Kővágószőlős településekre. A kilátó a legenda szerint egy Zsongor nevű végvári vitézről kapta nevét, aki menekülés közben erről a szikláról vetette le magát. Pálos kolostorrom A Jakab-hegyen, az őskorban létesített tó és forrás mellé a XI. században egy falu települt. A falu nevét nem ismerjük. Templomát beolvasztva 1225-ben itt létesült az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, Szent Pál Első Remete – röviden: a pálosok – rendjének kolostora. Babás szerkövek térkép utcakereső. A kolostor egészen a XVIII. sz. végéig nyújtott itt otthont a szerzeteseknek. + Programtipp Kővágószőlős közvetlen közelében helyezkedik el Pécs városa, amely többek között világörökségi helyszín is. Tettyei Mésztufa-barlang A Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény, mely részben a természet, részben az ember munkája nyomán nyerte el mai formáját.