A nagy sándorpapagáj fűzöld színével és éles, rikoltozó hangjával feltűnő jelenség. A lehető legnagyobb volierben, és lehetőleg párban tartsuk, szűk helyen és magányosan hamar búskomorrá válik. Fogságban is viszonylag könnyen szaporítható. A kéktorkú ara | Papagáj Mánia. Szép, de hangos a nagy sándorpapagáj A nagy sándorpapagáj (Psittacula eupatria) Dél-India és Sri Lanka területein őshonos. Átlagos hossza 58 cm, alapszíne fűzöld, a kantárán halovány fekete szalag húzódik, pofatájéka és tarkója szürkéskékesen átszőtt, a csőre alsó kávájától kiindulva széles, a tarkó felé elkeskenyedő fekete sáv húzódik, amely a tarkótájon arányosan változó szélességű, rózsaszínű sávnak adja át a helyét. A nagy sándorpapagáj szárnya 20-21 cm hosszú, a fedőtollak és az evezők valamivel sötétebb árnyalatúak, ez utóbbiak belső zászlóin változó szélességű szürke szegély van, a középső szárnyfedőket barnásvörös folt díszíti. A farka 22-35 cm hosszú, a két középső toll felső felületének bázisa zöld, középső része világoskék, csúcsi része sárga, a külső tollak felső felülete fűzöld, az alsó felület egyöntetűen sárgás.
A kissándor-papagáj (Psittacula krameri) hossza 40 cm, alapszíne fűzöld, hasán kissé sárgásabb árnyalattal. Nagyon hasonlít a sándor-papagájra, de annál arányosan kisebb. Nem a nagysándor papagáj érkezett Nagy Sándorral Az újabb kutatások szerint Nagy Sándor ezt a papagájt hozta Európába, nem a nagyobb testű rokonát! kissándor-papagáj Milyen a kissándor-papagáj? Hossza 40 cm, alapszíne fűzöld, hasán kissé sárgásabb árnyalattal. Nagyon hasonlít a sándor-papagájra, de annál arányosan kisebb, a tarkótáji rózsaszínű sáv itt csak keskeny szalag formájában van jelen. Szárnyhossz: 15 cm, vállfoltja nincs. A farka 20-27 cm hosszú, a két középső toll felső felülete kissé kékes árnyalatú, a csúcsa sárgászöld, a külső tollak felső felülete zöld, az alsó felület egyöntetűen sárgászöld Írisze halványsárga, szürkéskék belső gyűrűvel, a csőre 2 cm hosszú, a felső káva mélyvörös, fekete csúcsi résszel, az átmenet fokozatos, az alsó káva fekete, bázisa sötétvörös; lába szürkés. A tojó kissándor-papagáj kantárán a fekete vonal alig látszik, nyakán a fekete, tarkóján a rózsaszínű szalag nem látható, tarkója nem kékes, a középső farktollai rövidebbek.
Hogyan kell tartani a kissándor-papagájt? Elhelyezése a sándor-papagájéval azonos. Hamar megszelídül, az eleséget kézből elfogadja, vállra száll, hangutánzó képessége szerényebb. Tenyésztése: Az első sikeres, fogságban való költetést 1883-ban, Franciaországból jelentették. A mi klímánkon kora tavasszal észlelhetők a költés kezdetének biztos jelei: a hím szárnyát kitárja, fejét ütemesen mozgatja, pupillája összeszűkül, a lábával csapkod. A hím gondosan eteti a tojót és a fiókákat. Odú méretei: 25x25x40 cm. A fiókák a kirepülést követően két héttel önállóak. Hibrideket a sándor-papagájjal, a szakállas papagájjal, és a hosszú farkú papagájjal alkot.
Mivel és hogyan etessük? Mit és hányszor kapjon enni a kölyök, és mit a felnőtt állat? Kaphatunk-e tőle betegségeket? Szabad-e fürdetni, s ha igen, évente hányszor és hogyan? Milyen oltás kötelező és milyen ajánlatos? Melyek a gyakori kutyabetegségek? Ilyen és ehhez hasonló köznapi kérdésekre ad választ közérthetően, mondandóját történetekkel tarkítva, ebben a könyvben Bíró András, a nemes író, a Kutya folyóirat hajdani alapító-szerkesztője és... Tovább Ilyen és ehhez hasonló köznapi kérdésekre ad választ közérthetően, mondandóját történetekkel tarkítva, ebben a könyvben Bíró András, a nemes író, a Kutya folyóirat hajdani alapító-szerkesztője és küllembíró. Gyakorlati tapasztalatokra épülő könyvében elsőként fogalmazza meg a kutyasétáltatás és -futtatás alapvető szabályait, valamint a városi kutyatartás etikai kérdéseit. Hajdanvolt Bögre nevű pulija példáján is érzékelteti: a kutya az emberhez ezernyi szállal kötődő érzelmi lény, hűséges társ és jóbarát, de ugyanakkor tartása komoly anyagi és erkölcsi felelősséggel jár... Vissza Tartalom Bevezető 5 Eredet - származás 7 A kutya háziasítása 9 Háziasítás 9 Helye az állatvilágban 13 Testfelépítés - Néhány élettani alapismeret 15 Fajtiszta és keverék kutyák 20 A kutyatartás alapvető kérdései 22 Ki tartson és ki ne tartson kutyát?
Bíró András Eifert János felvétele Élete Született 1923. május 3. Székesfehérvár Elhunyt 2016. június 27. (93 évesen) Érd, Magyarország Nemzetiség magyar Szülei Bíró Gyula Péli Erzsébet Házastársa Rosta Mária (1963–2016) Gyermekei Bíró András (1947) Bíró Mária Erzsébet (1949) Bíró László (1954) Pályafutása Írói álneve Jász Iván (1948–1951) Lux S. Pál (1955–2016) Jellemző műfaj(ok) bers, riport, regény, antológia Első műve Élő beszéd (versek, 1946) Irodalmi díjai Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2003) A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró András témájú médiaállományokat. Bíró András ( Székesfehérvár, 1923. – Érd, 2016. [1]) magyar író, költő, újságíró, műfordító. Írói álnevei: Jász Iván (1948–1951) és Lux S. Pál (1955–2016). Élete Bíró András Székesfehérváron született 1923. május 3 -án Bíró Gyula és Péli Erzsébet gyermekeként. 1943-1945 között a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi szakán tanult, de ezt nem fejezte be, és 1945-1949 között ugyanitt magyar-történelem szakon diplomázott.
Vettem egy kiskutyát! (2009) Fejesugrás európába a kádár-korszakban (2010) Bent a malomban őröl a molnár (összegyűjtött versek, 2011) Versmondogató 2 (2012) Hűséges barát (2013) 70 év az irodalomban (2013) Ádám és feleségei (2013) A holokauszt margójára (2014) Pusztából kiáltó. Kisregény; Hungarovox, Bp., 2015 Zarándi. Kisregény; Hungarovox, Bp., 2015 Díjai, kitüntetései Baumgarten-ösztöndíj (1947-1948) Szocialista Kultúráért (1978) Művészeti Minisztérium Nívódíja (1978) Kiváló Munkáért (1982) Csuka Zoltán-díj (1987, 1996) Krúdy Gyula-emlékérem (1989) Nagy Lajos-emlékérem (1997) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1998) Érd díszpolgára (2003) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2003) Jegyzetek Források MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Bíró Andárs: Bibliográfia. 1941-1990; s. n., s. l., 2014 Külső hivatkozások Érd info Ki kicsoda Érden? Életrajza az Óperencia Bt. honlapján Kortárs magyar írók Bíró András weboldala Bíró András Könyváruház - Érd központ, Budai út 24.
Az idén három mű kapott díjat: Márton László a Bátor csikó című kötetéért, Barabás Olga és Sebestyén Aba a Lázadni veletek akartam című Bódi Attila-regény színpadra adaptálásáért és megrendezéséért, Dömötör András és Bíró Bence szerzőpáros Térey János Káli holtak című regényének színpadi verziójáért. Két dolgot kívánhat egy író, az egyik: hogy írhasson, a másik, hogy az, amit ír, megjelenhessen − mondta Márton László négy évtized írói pálya után, majd hozzátette: szerencsésnek érzi magát, hiszen mindkettő megadatott neki. A díjak csak ezen felül vannak. Több színházi díjam volt, mint ahány színházi bemutatóm − tette hozzá tréfálkozva, majd elmondta, van körülbelül 13 és fél ezer olvasója, ami jobb, mint ha ötmillió volna, mert ezeket személy szerint számon tudja tartani. A három drámát tartalmazó Bátor csikó kötet utószavában Márton magyarázatot is ad a hosszú szünetre: a színművek alapjául szolgáló ötletek régóta érlelődtek, de idő kellett hozzá, hogy a szó dramaturgiai és drámapoétikai értelmében éretté váljanak.
1991-től az Érdi Újság és az Érdi Polgár főszerkesztője. 1995-1998 között ismét A kutya-nál dolgozott, mint főszerkesztő. 2000-ben indította útjára a Virágos Város nevű mozgalmat. 2006-tól a Magyar Rádió örökös tiszteletbeli tagja. Művei Élő beszéd (versek, 1946) Az új élet útján (riportok, 1956) Levelek a kertből (1977) A szépség ünnepe (versek, 1982) Tiéd a táj (antológia, 1984) Berda a sírból (versek, 1986) Elkísérnek a csillagok (antológia, 1986) Kutyasport, a kutyatartás ABC-je (1987) Dávid és Góliát - Mária vallomásai (2 verses poéma, 1988) A szókimondás évada (antológia, 1988) A hiszékeny csaló (regény, 1989) Kutya a lakásban (1990) A hűség könyve (riportok, 1991) Nemzedékek (antológia, 1991) Egy évtized (antológia, 1992) Honnan, hová?