( ISBN 978-2-330-07261-2) (írta) Michael Basse: Auschwitz als Welterfahrung. Der ungarische Schriftsteller Kertesz Imre, Klett-Cotta en Merkur, Stuttgart 1999, 559 p. ( ISBN 3-608-97004-5) Kapcsolódó cikkek Holokauszt-irodalom A holokauszt-regények listája Bernard bloch Saul fia, 2015 film Külső linkek
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kertész Imre életrajza Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Zsidó származású. 1944-ben Auschwitzba deportálták, majd onnan Buchenwaldba, ahonnan 1945-ben kiszabadult. Miután Magyarországra visszatért, 1948-tól a budapesti Világosság című lapnak dolgozott, de 1951-ben, mikor a lap párthű lett, felmondtak neki. Ezután két évig katona volt, és azóta szabad íróként él, és mint műfordító német nyelvű szerzőket fordít, Nietzschét, Hofmannsthalt, Schnitzlert, Freudot, Rothot, Wittgensteint és Canettit, akik mind befolyással voltak művészetére. 1975-ben jelent meg Kertész első regénye, a Sorstalanság, amely auschwitzi és buchenwaldi élményeire épül. Kertész Imre élete és halálai | Mazsihisz. Ő maga azt mondja: "Ha egy új regényre gondolok mindig Auschwitzra gondolok. " Ez azonban nem jelenti azt hogy a Sorstalanság egyszerű értelemben önéletrajzi volna: Kertész maga azt mondja, hogy önéletrajzi regényformát használt, de nem írt önéletrajzi regényt. A Sorstalanságot először visszautasították. Mikor a regény 1975-ben végre megjelent, teljes csend fogadta.
A nagyhatalmi szövetségi rendszerek kialakulása és a Monarchia külpolitikai helyzetének, törekvéseinek jellemzése Úgy tűnt, a magyarság vezető rétege nemcsak a kiegyezés rendszerében találja meg a helyét hanem képes lesz "magyar arculatot" adni a Monarchia külpolitikájának is. A Német Birodalom létrejötte –Ausztriának a német egységből való végleges kiszorulása után – Andrássy Gyula gróf közös külügyminiszterre várt 1871 novemberétől, hogy a Monarchia külpolitikáját a megváltozott erőviszonyokhoz igazítsa. Andrássy Oroszországot semlegesítő, Németország támogatását élvező szövetségi rendszer kialakításának és a Monarchia balkáni védnöki szerepével lépett föl. Az I. vh. létrejöttének okai, a szövetségi rendszerek kialakulása, a háborús válság és a kirobbanás -. Andrássy gróf közös külügyminisztersége kezdetén vonakodva bár, de alkalmazkodni kényszerült a dinasztikus elvre épülő hagyományos külpolitikai magatartáshoz. 1873-ban segédkezett a konzervatív status quo politikát szolgáló "három császár" szövetsége létrehozásában. Az I Ferenc József császár és király, II Sándor cár, és I. Vilmos császár által aláírt megállapodás egy időre sikerrel állta útját az Elzász-Lotaringiát annektáló Német Birodalom számára veszélyes francia-orosz közeledésnek, ill. a Monarchia és Oroszország közötti balkáni vetélkedés kiéleződésének.
- második marokkói válság (1906. ) • Németország észak-afrikai terjeszkedése Franciaország ellen - 1904-1905. orosz-japán háború (Oroszország veresége) - USA terjeszkedése • 1898. spanyolok elleni győztes háború • 1901. Panama-csatorna megszállása Az első világháború - a "közvetlen indok" 1878-ban a török ellenes szerb-bolgár felkelés orosz támogatással elűzte a törököket, és a Berlini Kongresszus már négy önálló új állam megalakulásáról dönthetett. Így jött létre a független Szerbia, Románia, Bulgária és Montenegro. A négy állam egymással szemben támasztott területi követelései megosztották a nagyhatalmakat. 1908-ban a Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát, ami a nagyszerb álmokat dédelgető Szerbia számára elfogadhatatlan volt. A két ország – Szerbia és a Monarchia - éles ellentétbe került. Szövetségi rendszerek kialakulása történelem. Fokozta az ellentétet, hogy a korábban Ausztria barát politikát folytató I. (Obrenovics) Sándor szerb királyt 1903-ban merénylet érte, így halála után Ausztria ellenes Karagyorgyevics Péter lett az új uralkodó.
DE: Olaszország igényt tart Dél-Tirolra és a dalmát kikötővárosokra (osztrák-olasz ellentét), Románia pedig Erdélyre A császári Németország időközben vezető gazdasági nagyhatalommá válik, és világhatalmi terveket fogalmazott meg, megkezdődött az agresszív külpolitika időszaka. II. Vilmos trónra lépésével Bismarckot menesztik (rossz viszony, mivel túl nagy volt a hatalma a király mellett, az uralkodó viszont határozott volt, nem tűrte, hogy felé nőjenek) A kettős szövetség létrejöttével Oroszország Európában szövetséges nélkül maradt, az elszigetelt Franciaország pedig csak Oroszország támogatására számíthatott a németekkel szemben. A 19. század végén megindul a nagyhatalmak gyarmati vetélkedése, a nagyhatalmak imperialista (birodalomépítő) folytattak felosztották egymás közt az addig még meg nem szállt afrikai illetve ázsiai területeket. Az I. Világháború előzményei - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. ellentéteket szült az, hogy kinek mennyi gyarmata van – 1893 – orosz-francia katonai szerződés, II. Vilmos cári udvar Franciaország ezt az ellentétet kihasználja Németország kétfrontos háborúra készülhetett, Bismarck ettől tartott.
Berlini kongresszus • Oroszország túlzott befolyásának csökkentése • Szerbia, Montenegró, Románia • Oroszország megkapja Besszarábiát • Osztrák-Magyar Monarchia okkupálja Bosznia-Hercegovinát OKKUPÁCIÓ: egy olyan terület egyoldalú birtokbavétele, amely nem áll egyetlen ország fennhatósága alatt sem (katonai megszállás) b) Balkáni háborúk - 1885. bolgár-szerb háború - 1908. Osztrák-Magyar Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát ANNEXIÓ: területileg is magába olvasztja - 1912. I. balkáni háború • Törökország kiszorítása a Balkánról (Románia, Szerbia, Bulgária, Görögország) - 1913. balkáni háború • Bulgária ellen "Balkán=Európa lőporos hordója" III. gyarmati versengés a) Afrikai gyarmati ellentétek - 1898. fashodai válság (angol-francia) - 1899-1902. A szövetségi rendszerek kialakulása tétel. angol-búr háború (D-Afrika) - német terjeszkedés (Német-Közép Afrika) - Szuezi-csatornáért 1904-ig b) Ázsiai konfliktus - 1885. Afganisztán orosz megszállása→1907-ig angol-orosz ellenségeskedés - Németország→Berlin-Bagdad vasútvonal (angol flotta megakadályozza) - Japán terjeszkedés→Korea, Tajvan, Mandzsúria elfoglalása Nagyhatalmi konfliktusok - első marokkói válság (1905. )
Az USA 1898-ban Spanyolországtól megszerezte a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricó-t és Guamot. Az 1899-1903 között zajló angol-búr háború Dél-Afrikában angol győzelemmel zárult. 1905-ben Németország megkísérelte megszerezni Marokkót (első marokkói válság), de az antant együttműködése visszavonulásra késztette. Az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban Japán jelentős területeket szerzett. 1908-ban a Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát, így akadályozva meg Szerbia (s áttételesen a szerbbarát Oroszország) kijutását az Adriára. 1911-ben a második marokkói válságban Németország újból visszakozásra kényszerült Franciaországgal szemben. Szövetségi rendszerek kialakulása zanza. A háború főpróbáját a két balkáni háború jelentette, 1912-ben és 1913-ban. A balkáni országok mögött már a két szembenálló szövetségi rendszer vívta harcát.
A rogyadozó Török Birodalom uralta Balkán volt és maradt a Monarchia és a cári birodalom gyenge pontja. Mind az Osztrák-Magyar, mind Oroszország befolyási övezetévé kívánta tenni a délkelet-európai térséget. A Monarchia jelenléte a régióban fontos volt gazdasági szempontból, de nem lehetett közömbös a balkáni népek függetlenségi törekvéseivel szemben sem. Az itt formálódó nemzetállamok fenyegetést jelentethettek az Osztrák-Magyar Monarchia területi épségére. Andrássynak hamarosan lehetősége nyílott külpolitikai elképzeléseinek valóra váltására. Index - Videó - Az első világháború előtti szövetségi rendszerek kialakulása - Iskolatévé, érettségi felkészítő: történelem 8/10. A török elnyomás ellen 1875-ben fölkelt Hercegovina rövid idő alatt lángba borított az egész Balkánt. Oroszország sem nézhette tétlenül az eseményeket II Sándor cár seregei a függetlenségét 1877-ben kikiáltott Románia támogatásával Konstantinápolyig meneteltek. Csak Anglia és a Monarchia határozott fellépése akadályozta meg a török főváros elestét. Bécset és Budapestet aggodalommal töltötte el, hogy a San Stefanó-i orosz-török béke (1878. márc) értelmében Oroszország -1- területeket szerzett a Kaukázus térségében és elismerte Szerbia, Montenegró, és Románia teljes függetlenségét, ill. hatalmas méretűre duzzasztották az oroszok által megszállt Bulgáriát.