Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park. Hazánk hetedik nemzeti parkja magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek. Barangoljatok velünk a Hármas-Körös hullámterétől a Kis-Sárrétig. A Körös-Maros Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik. Körös-maros nemzeti park igazgatóság. Legnagyobb értékeit az egykor összefüggő löszpuszta-gyepek utolsó maradványai, valamint a nagy kiterjedésű szikes puszták, továbbá az ártéri területek jelentik. Összeállításunkban a közelmúlt saját cikkeihez készült fotókból és a Varázslatos Magyarország fotópályázat képeiből válogattunk. Fotó: Gulyás Attila 1 / 16 Fotó: Gulyás Attila A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjának otthont adó Csáky-Bolza-kastély a szarvasi Anna-ligetben Forrás:
Az állandó tárlat mellett rendszeresen időszaki kiállítások gazdagítják a kínálatot az ökoturisztikai szezonban. Az Anna-ligetben rendszeresen tartanak környezeti nevelési programokat, szakvezetéses túrákat, természetvédelmi vetélkedőket, illetve innen indulnak a kerékpáros és kenus túrák is. A most megnyíló Körösvölgyi Állatparkban testközelből ismerhetjük meg a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos, illetve jelenleg is terjeszkedő állatfajokat. Az Anna-ligeti Tanösvény mentén több mint húsz tó ad otthont a bemutatott állatoknak. Az Állatparkban 26 madár- és emlősfaj egyedeit figyelhetjük meg. Körös maros nemzeti park nyitvatartás. Bihari Madárvárta Talán ősszel a legszebb a vidék. Mikor pólingok kiáltanak bánatosan a sárga legelők felett, és ezernyi vadlúd keres éjjeli szállást a halastavakon. Vagy tavasszal? Mikor csillog még a hó a béli, bihari hegyeken, de itt már bíbicek jajonganak, és hófehér kócsagok ereszkednek a zöldülő nádasok közé. Talán a nyár. Ha a forróság után langyos szellők indulnak a vátyoni erdők felől. És a tél?
Az előadások a következő témára: "A TOLDALÉKOK KÉPZŐ – JEL - RAG. "— Előadás másolata: 1 A TOLDALÉKOK KÉPZŐ – JEL - RAG 2 A toldalékos szavak képző: megváltoztatja a szó jelentését, sokszor a szófaját is. pl. : hal – halász ír - író szép - szépít főnévből főnevet szótő képző igéből főnevet szótő képző melléknévből igét szótő képző 3 a jel: módosítja a szó jelentését pl. : vad – vadak nagy – nagyobb hoz - hozna szótő kötőhangzó többes szám jele szótő kötőhangzó mn. középfok jele szótő feltételes mód jele 4 a rag: a szónak más szavakhoz való mondatbeli viszonyát jelenti. Lezárja a szóalakot. : vad a k a t olvastok szótő kötőhangzó többes szám jele kötőhangzó szótő tárgy ragja igei személyrag 5 Gyakorlás: Írjátok le a szavakat, karikázzátok be a toldalékot! Szótő képző jel ray ban. ebédet, megyünk, tűzben, őrizne, virágok, futás Képezz új szavakat a következőkből képzők segítségével! vállal: tej: fény: zöld: költ: szám: vállalás, vállalat (igéből főnév) tejes, tejel (főnévből melléknév és ige) fényes, fénylik, (főnévből mn.
A morfémaszerkezeteket a közvetlen összetevők szerinti elemzéssel lehet alkotórészeire bontani. Ez azt jelenti, hogy az adott elemzendő szóalakban először megkeressük a két közvetlenül összekapcsolódó összetevőt, tehát például a barátságban szóalakban ezek a barátság - relatív tő és a -ban határozórag. A relatív tő egy olyan tőalak, amely tovább bontható újabb összetevőkre, azaz jelen esetben: barát - + - ság. A barát tő azonban már az abszolút tő, ugyanis további alkotórészékre nem elemezhető szét. Az elemzés során a morfémákat függőleges vonallal határoljuk el egymástól, fajtáik elkülönítésére pedig számjegyeket használunk: tő = 1, képző = 2, jel = 3, rag = 4. Példák: Szabályos morfémaszerkezet: 1 2 2 3 4 barát| ság| o| sabb| an Kivételes morfémaszerkezet: 1 3 2 2 3 4 nagy| obb| od| hat| ná| nak A toldalékmorfémák besorolásában a birtokos személyjelek jelenthetnek problémát annyiban, hogy korábban ragoknak tartották őket. Tény, hogy teljes szám- és személyparadigmájuk van (egyes szám 1. Szótő képző jel rag wordwall. személy: könyv-em, 2. személy: könyv-ed, 3. személy: könyv- e, többes szám 1. személy: könyv-ünk, 2. személy: könyv-etek, 3. személy: könyv-ük), ami a személyragok jellemzője, ám nem zárómorfémák, hiszen következhet utánuk jel és rag ( férj-em-é-ből), valamint nem jelölnek ki mondatrész szerepet, így jelmorfémának tekintjük őket.
A szóalakokban a morfémák kapcsolódási sorrendje szorosan kötött. Az általános szabályt az alábbiak szerint írhatjuk fel: szótő + képző + jel + rag. Pontosabban: jel + tő + képző + jel + rag, hiszen egyetlen elöl álló toldalékunk (praefixumunk) a felsőfok jele. Az azonos morfémák kapcsolódási szabályai a következők: két vagy több tőmorféma előfordulhat egy szóalakban – ezek az összetett, illetve többszörösen összetett szavak: ablak-üveg, gép-kocsi-vezető; a toldalékmorfémák esetében pedig egyetlen szóalakban megjelenhet két vagy több képző: (ház)- as-od-ni, két vagy több jel szófajilag meghatározott módon: leg -(okos)- abb-ik-é, de csak egyetlen rag. A morfémák általános kapcsolódási szabályától néhány esetben találunk eltérést: 1. A jel megelőzi a képzőt. Leggyakoribb példa erre a középfok jele, amely bizonyos képzőket maga mögé utasít, s ennyiben képzőszerűen viselkedik: kis-ebb-ít, nagy-obb-odik. 2. A névszótövek - Nyelvtan kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A rag megelőzi a képzőt. Néhány határozórag ( -szor, -szer, -ször; -nként) után megjelenhet általában az -i vagy az -s melléknévképző: hat-szor-os, het-enként-i.