Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben. Az egykori Közép-Szolnok megyei Sződemeteren született költőt mint a magyarság fohászává vált Himnusz szerzőjét és reformkori politikust, aki közpályáján Szatmár vármegye követe a pozsonyi országgyűlésen, s Wesselényi Miklós védője volt, az erdélyiek különlegesen magukénak érzik, s ez tiszteletében is érvényre jut. A 19. században [ szerkesztés] Már a 19. században működött nevéről elnevezett egyesület Aradon és Nagykárolyban, kör Szatmárnémetiben, s ezek általános művelődési tevékenységük feladatának tekintették Kölcsey Ferenc emlékezetének ápolását is. Az első jelentős Kölcsey-monográfiát Jancsó Benedek jelentette meg Kolozsvárt (1885), s a költő akadémiai titkárságával Széchy Károly foglalkozott az EME Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának ülésén (1887), míg közéleti szerepléséről a Szatmári Közlöny (1890), íróvá válásáról a Nagykároly és Vidéke (1898) közölt ismeretlen adatokat. A két világháború között [ szerkesztés] A két világháború közt is részt vettek a Kölcsey-kutatásban erdélyi írók, így Gáldi László Kölcsey és Eminescu sztoicizmusa c. tanulmányával ( Apollo, Budapest, 1939/1-2).
"Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán (tulajdonképen túl a Tiszán) Cseke, és csekei temetőben Kölcsey Ferenc. " Petőfi Sándor pontosan meghatározta, merre található himnuszunk szerzőjének nyughelye. Szeretem a temetőket. Úgy vélem, minden temetőnek megvan a maga történelme és története, a maga múltja, jelen és jövője, hangulata. A temetők mesélnek, felráznak és elgondolkodtatnak. Vannak temetők, amelyek a szokottnál is mélyebb nyomot hagynak bennem. Kölcsey Ferenc (1790-1838) nyughelye, a Szatmárcsekén található csónakos fejfás temető is ilyen. Írók otthona – Ahol Kölcsey nyugszik A reformkor nagy költője 1815-ben vonult vissza a szatmári településen lévő birtokára, s ott írta 1823. január 22-én a Himnusz t, amelyet később, 1845-ben Erkel Ferenc zenésített meg. Ennek tiszteletére a magyar kultúra napja 1989 óta január 22. Kölcsey Ferenc 1829-ben az akkori Szatmár megye aljegyzője lett, majd 1832-34 között a térség országgyűlési követe is volt. Birtokán a gazdálkodás mellett 1932-től elnyerte a szatmári főjegyzőségét, és foglalkozott politikai perek védőbeszédeinek megírásával is.
Szentimrei Jenő és Paál Árpád könyvei. Erdélyi Helikon 1939/7. Az élő Kölcsey. Cikkgyűjtemény. Református Könyvtár 54. kötet. Nagyvárad, 1939 Paál Árpád: Emlékezések Kölcsey Ferencről. Antológia. Hasznos Könyvtár, Brassó 1939 Ficzay Dénes: Ferenc tekintetes úr. Igaz Szó 1957/9. Molter Károly: A kiigazított Kölcsey-arckép. Utunk 1957/33. Kiss András: Ismeretlen Kölcsey-kéziratok 1829-ből. Irodalomtörténet, Budapest, 1959/2. Rohonyi Zoltán: A klasszicizmus és a romantika között. Kölcsey pályakezdése. NyIrK 1970/1 Rohonyi Zoltán: Kölcsey romantikájának kialakulása. NyIrK, 1970/2; Kölcsey Ferenc életműve. Kismonográfia, Kolozsvár, 1975 Lászlóffy Aladár: Kölcsey bennünk. Helikon, 1990/32. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Kölcsey Ferenc Magyar himnusz
Amikor Kölcsey Ferencről olvasunk, tanulunk, első és legfőbb érdemeként mindig a Himnusz jelenik meg, aminek értéke, jelentősége, és fontossága vitathatatlan, de nem az egyetlen, és talán nem is a legfontosabb, ha kicsit jobban meg akarjuk érteni, és ismerni őt. Egész életét és halálát titkok tömkelege lengi körül. Azok az adatok, amik biztosak, és a rendelkezésünkre állnak, nagyrészt biográfiai adatok (születési dátum, hely stb). Kölcseyről két híres képmás maradt fent. Az egyik Anton Einsle olajfestménye, a másik az e portré alapján készült metszet, amit Johann Ender készített. Ami érdekesség, hogy egyik mű sem jól ábrázolja Kölcseyt, ugyanis mind a két képmáson a jobb szeme világtalan. Ez amiatt érdekes, mivel a vele foglalkozó tanulmányokban hol azt olvashatjuk, hogy gyermekkori himlő miatt bal szemére megvakult, hol pedig azt, hogy ugyanezen betegség jobb szeme világát vette el. A szekunder szakirodalmak sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az irodalomtörténetben mikor és hogyan "vándorolt át" egyik szeméről a másikra a betegség.
Kölcsey bírálata Berzsenyi Dániel felé. 1817-től Kölcsey bírálni kezdi pártfogója kozmopolita szemléletét, aminek hatására a két költő eltávolodik egymástól. Kölcsey ezentúl a nemzeti önállóságot helyezi előtérbe, költészetében a nemzeti tematikáé a főszerep. A vers Markó-Valentyik Anna előadásában: [] A költő ezen a napon írta meg Magyarország nemzeti himnuszát. A Himnusz Darvas Iván előadásában: 1826-ban Szemere Pál Pestre hívja barátját, Kölcseyt, és együtt elindítják az "Élet és Literatúra" c. folyóiratukat. 1829 környékén Kölcsey egy komolyabb szerepet vállalni a közéletben, 1832-ben Szatmár megye főjegyzője lesz Kölcsey epigrammája, elmondja: Kézdy György: A képen Huszt vára látható. A vármegye követeként, illetve a szabadelvű ellenzék vezérszónokaként vesz részt a rendi országgyűlésen. Kiváló szónoki készségéről egyébként szónoki beszédei is tanúskodnak. Ugyan 1835-ban lemond követi pozíciójáról, azonban nem fordul el teljesen a politikától, Kossuthot és Wesselényit például alkalomadtán ügyvédként segíti.
Mind a három elmarasztaló. Az elegáns, árnyalt stílust keresõ fiatal költõnek Csokonai túl parlagi, Berzsenyi túl durva és fellengzõs. Érthetetlen, hogy mennyire nem vette észre Csokonaiban sem a plebejus jelleget, sem a stílusbeli árnyaltságot, s Berzsenyiben a nagy problémák szüntelen jelenlétét és a nyelv addig példátlan gazdagságát. Amiért Kölcsey egy életen át lankadatlanul harcolt, az éppen Csokonai és Berzsenyi költészetében fogalmazódott meg a legmagasabb szinten. Sokkal késõbb ezt Kölcsey is tudta, de addigra már Berzsenyi sértõdötten, elkedvetlenedve meghalt, és a gyászbeszédben Kölcseynek csak az önvád lehetõsége maradt meg. Igaz, ezt az önvádat férfiasan ki is mondotta. Ha itt-ott meg is jelent egy-két költeménye, a közönség kezdetben mint kritikust és irodalmi vitatkozót ismerte meg. A Kazinczyt támadó Mondolatra õ és Szemere válaszolt, méghozzá a kritikákhoz hasonló harcias hangon. Ez a harciasság, amellyel egyszerre támadott a politikai reakció ellen és a haladó költõkben felfedezni vélt hibák ellen, az irodalomba lépõ Kölcseyt eleve népszerûtlenné tette.
Az utódok azt mondják, hogy ez akkor történt.
Elsősorban szaruból, de nemritkán értékesebb anyagból, elefántcsontból is készítették és díszes faragványokkal ékesítették. [9] Európa különböző múzeumaiban a jászberényihez hasonló készítésű és származású kürt még 40 darab van, [10] ezeket olifant nak nevezik. Állatszarvból készült bő menzúrájú, kürtszerű jelzőhangszerek használata a középkori Európában már a 6. Lehel kürtje | Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár. századtól dokumentálható. Legkorábbi ábrázolása az aacheni dóm szószékének elefántcsont-faragványán tűnik fel, majd a 8. század közepéről való Canterburyi zsoltárkönyv is ábrázol ilyen hangszert. Ezek elefántcsontból készült értékesebb változatai, az olifantok javarészt Bizáncban készültek, de úgy tűnik, elsősorban nyugat-európai piacra. Egy elmélet szerint ezek a hangszerek Bizánc közvetítésével eredetileg Ázsiából származtak, de ezt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. [11] Bizonytalan eredete ellenére mára mégis jelentős történeti értékkel rendelkezik, a Szent Korona mellett csak a Jászkürt volt méltóságjelvényként tisztelt tárgy hazánkban [12] ezen történeti érték bizonyításaként a Hungarikum Bizottság 2020-ban felvette a kürtöt a Magyar Értéktárba.
Beleházi Bartal György A ki a régi legnevezetesebb népek egyikéről, a scythákról írni akar, annak, ugy tartom, mindenek előtt arra kell visszaemlékeznie, hogy ezek már Herodotos és Th... 1 350 Ft Kerek a világ - rovással A harmadik, átszerkesztett kiadás segít elsajátítani a rovásjelek ismeretét. A rovás használatával agyféltekéinket jobban összehangoljuk, ezáltal könnyebbé váli... 6 825 Ft A heraldika vezérfonala Báró Nyáry Albert Báró Nyáry Albert 1886-ban megjelent "A heraldika vezérfonala" című könyve igazi csemege a címertan kutatói számára. A könyv rengeteg ábrát és magyarázatot ad a... 1 343 Ft Sorsfordítók a magyar történelemben - Nagy Lajos Bertényi Iván A Kossuth Kiadó új történelmi sorozata a magyar államiság ezeréves történetéből tizennyolc olyan alakot mutat be, akik uralkodóként, politikusként vagy "sz... 4 860 Ft A magyar történelem tizedei Antonio Bonfini Bonfininek sikerült olyan művet alkotnia, amelyet évszázadokig nem lehetett megismételni. Hogy az utókor mire tartotta, nemcsak a seregnyi kiadás jelzi, hanem a... 6 735 Ft Honfoglalás Minden kezdet meghatározó, emblematikus erővel bír, legyen bár egy közösségé vagy egy személyé; így van ez Árpád népének honfoglalásával is.