Az employer branding az elmúlt évek felkapott mumusa a cégvezetők és HR-esek szemében egyaránt. 2020 áprilisában eszmefuttatások indultak, hogy vajon változik-e a válság hatására az employer branding megközelítése. Luxuscikk lesz, eltűnik vagy éppen minden marad a régiben? Igazából egyik sem. Hiszen employer branding azelőtt is volt, hogy a fogalmat megalkották volna és a jövőben is lesz, ha foglalkozunk vele, ha nem. A munkahelyek hírét a munkatársak viszik, tehát branding van. Inkább csak az a kérdés, hogy a jövőben milyen felületeken, csatornákon fog végbemenni az employer branding és miként fogják tudni befolyásolni ezt a cégek. Nézzünk egy kicsit a téma mögé: mi ez, hogyan épül fel és miért fontos? Mi az az employer branding? Vannak, akik szerint ez egy műtermék és abszolút felesleges, mások viszont stratégiai elemként tekintenek rá. Mi az utóbbi véleményt osztjuk. Valóban maga a kifejezés egy kreált fogalom, de amit jelent az egy magától létrejött jelenség. Az employer branding jelentése magyarul munkáltatói márkaépítés.
Az EVP, vagy másként munkáltatói értékígéret egy olyan eszköze az employer branding nek, amely a jelenlegi, illetve leendő munkavállalók számára egy olyan meghatározó, átélhető és továbbadható üzenet, ami megkülönbözteti az adott vállalatot, márkát a többitől. Hogy miért fontos számunkra ez az üzenet? Képzeld el, hogy egy bevásárlóközpontban vagyunk. Egy bevásárlóközpontban, tele a kedvenc márkád üzleteivel. Odafordulok Hozzád, és megkérdezem; "Mit szeretnél? " Gondolom meglepett arccal nézel rám, azt kérdezvén; "Hogy érted, hogy mit szeretnék? " Ezután azt a lehetőséget kapod tőlem, hogy a 100 üzlet közül válassz egyet. Ha épp éhes vagy, akkor a kedvenc étteremláncodban eszünk, ha telefont vásárolnál szeretett szolgáltatódtól, akkor oda vezet az utunk, ha pedig vennél egy cipőt, nos, akkor lábbelire fel. Lehet, hogy semmire nincs szükséged, csak szeretsz abban az üzlethelységben lenni, lehet, hogy az eladó mosolya csábít oda. Mindegy melyiket választod, a lényeg a kötődésed az adott márkához.
Megérted, hogyan segíti a munkád egy jó Employer Branding stratégia. Cégvezető, Marketing menedzser vagy Szeretnéd megérteni az Employer Branding folyamatait és szeretnéd ezeket stratégiai szinten beépíteni üzleti folyamatokba. Tudatos tervezés Minden cég rendelkezik munkáltatói márkával, függetlenül attól, hogy aktívan dolgozik-e érte vagy sem. A munkáltatói márkaépítés egy olyan folyamat, amely hitelesen mutatja be a leendő és már meglévő kollégák számára a cég identitását, és azt, hogy miért jó ott dolgozni, miközben támogatja a vállalat üzleti céljait. A kurzus célja, hogy belevesd magad a munkáltatói értékek felfedezésébe és végigsétálj velünk a munkáltatói élményfolyamon, a bevonzástól a megtartásig. Mérhető eredmények Talán sosem volt ekkora a verseny a cégek között a munkaerőpiacon, mint manapság: tehetségekért, új jelöltek megszólításáért és a szakemberek megtartásáért folyik a mindennapi harc. Ha már van egy jól felépített stratégia, az eredmények adatalapú mérése elengedhetetlen.
Leegyszerűsítve: jó-e az adott helyen dolgozni? Az employer branding célja meglehetősen egyszerű: a munkavállalók bevonzása, elkötelezése és megtartása. Ez pedig úgy érhető el legkönnyebben, ha egy cég tudatosan pozitív képet alakít ki magáról szakmai körökben, valamint külső és belső kommunikáció által eléri, hogy ez az információ eljusson a releváns emberekhez. HOGYAN SEGÍTHET A TARTALOMMARKETING? Akárcsak egy termék vagy szolgáltatás megvásárlása előtt, a munkakeresés folyamata során a jelentkezők több mint 80%-a gyűjt adatokat online az adott cégről. Ha egy potenciális jelentkező egy egyszerű Google keresést indít a vállalat nevével, az alábbi platformokkal találkozhat: fizetett hirdetések, állásgyűjtő oldalak, saját honlap, blog, közösségi média felületek vagy PR megjelenések. Az általános keresés után a jelentkező értékeli a vállalatot, mint alternatívát, majd tapasztalatokat és véleményeket is keres. Ezt a folyamatot végiggondolva még fontosabbnak tűnik, hogy egy márka gondozza az álláskeresőknek szánt online felületeit, hiszen ezek alapján ítélik meg, jelentkezzenek-e a munkaadóhoz vagy sem.
Azonban bárhogy is cselekszünk, sajnos mindig vannak olyan dolgok, amik úgy befolyásolják a hírnevünket, hogy nincs közvetlen ráhatásunk. Ki felelős a márkaépítésért? Erre a kérdésre az elsődleges válasz általában a HR vagy a vezető. Nos, ez részben helyes is! Azonban az employer branding nem csupán a vállalat egyetlen tagjának vagy részlegének a feladata.
Azt az üzenetet és értéket, amelyet a szervezet a munkaerőpiac szereplői felé közvetít. Hétköznapi nyelven szólva minden olyan cselekedet és megnyilvánulás, amit akarva vagy akaratlanul tesz egy vállalat, mellyel kialakítja, formálja munkáltatói identitását. Nagyon fontos kiemelni, hogy tudatosan vagy tudattalan építünk fel egy márkát. Ugyanis minden mozdulatnak, cselekedetnek következménye van. Ami lehet negatív, de lehet pozitív. Ha tudatosan építkezünk, akkor tisztában vagyunk vele, hogy mit miért teszünk, és hogy ez milyen visszhangot kelt a piacon. Ebben az esetben egy célunk van: megkülönböztetni és kiemelni magunkat a versenytársak közül. Egyedi értékeket közvetíteni a vállalatunkról és annak működéséről. Ezzel szemben a tudattalan ténykedés mögött nincs semmilyen stratégia. A dolgok csak úgy történnek a maguk útján, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel, amelynek következtében egyszer csak kialakul rólunk egy kép. És ez az, amit ma már a cégek – az internet és a digitalizáció világban – nem engedhetnek meg maguknak.
Ennek során alakul ki az egyén elköteleződése. A szocializáció folyamata A beillesztésnek, a szocializációnak három szakasza van. 1. Megelőző szocializáció Akkor kezdődik, amikor az illető elhatározza, hogy csatlakozni szeretne a céghez. A jelentkezők elfogadják a szervezet értékrendszerét. Lényegében a személy szocializálja magát abban a reményben, hogy ez lehetővé teszi a szervezethez való csatlakozást. 2. Találkozási, Ütköztetési fázis A munkába álláskor kezdődik és a bevezetéssel esik egybe. Az új belépő találkozik munkatársaival, főnökeivel, akik az első pillanattól kezdve közvetítik a szervezetben elfogadott viselkedésmintákat, szokásokat, értékrendet. Az új alkalmazott ebben a szakaszban elfogadja és elsajátítja a hierarchiában elfoglalt helyének megfelelő szerepeket. 3. Változási és elsajátítási Az egyénben megszilárdul az új viselkedés és hozzáállás. A szocializáció eredményei Ha a szocializáció megfelelően zajlott le, akkor az új kolléga a szervezetnél marad és a képességeinek megfelelően fog teljesíteni.
- Nagy böngésző Susanne Gernhäuser 3397 Ft Rumini - Új borítóval Berg Judit 2541 Ft Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Termékadatok Cím: KUKORI ÉS KOTKODA 2. Hossz: 116 perc ISBN: 9786357342802 A szerzőről Bálint Ágnes művei Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24. ) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg. Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá. A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette. 1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette.
1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték. 1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna. 1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót. Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta.
Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 1529 Ft Pom Pom meséi 2: A radírpók - KEMÉNY BORÍTÓS CSUKÁS ISTVÁN 1699 Ft Rémusz bácsi színes meséi HARRIS, JOEL CHANDLER 2691 Ft Kukori és Kotkoda 3. - A nyikorgó daráló Bálint Ágnes, Németh Ágnes 2241 Ft Első pizsamapartim Nathalie Charles Hat pohár világtörténelem STANDAGE, TOM 3420 Ft Janó és Janka - Itt a Mikulás! Annie M. G. Schmidt - Fiep Westendorp 1791 Ft Buda tornyai - Brúnó Budapesten foglalkoztató Bartos Erika 1104 Ft Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Termékadatok Cím: KUKORI ÉS KOTKODA 2. Hossz: 116 perc ISBN: 9786357342802 A szerzőről Bálint Ágnes művei Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24. ) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg. Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.
Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette. 1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték. 1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna. 1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.