Ha lett volna ideje, mint máskor, amikor kicsit ráérősebben rótta a város utcáit, elképzelhető, hogy benézett volna a február elsején átadott, a mozi épületében kialakított új kiállítóterembe – úgy hallotta, ott mindig van valami érdekes -, de még valószínűbb, hogy egyenesen a Fő térre ment volna, hogy ismét megcsodálja a június 6-án – az ő társadalmi munkájával is – elkészült szökőkutat és díszmedencét. De sietnie kellett, ezért csak beugrott egy percre a december 13-án felavatott Szabó Lajos úti finompékáruboltba – már soron kívül kiszolgálták -, hogy vegyen egy kiflit és egy poharas tejet, illetve, hogy megkérdezze a "lányokat", biztosan lesz-e az ünnepek alatt kenyér. Karácsonyi és újévi üdvözlőlapok – Magyar Tartalékosok Szövetsége. Miután megnyugtatták, hogy lesz, elindult a Kun Béla tér 4. felé, hogy a táskáját nyomó jelentős mennyiségű üdvözlőlaptól "megszabaduljon". Így történhetett… A szerző pedig annyira emlékszik még, hogy abban az évben minimum egy szatyornyi ilyen lap gyűlt össze Takács István egykori tanácselnök lakásának egyik beépített szekrényében.
Nem mind a lakcímére érkezett, jó pár személyre szólót a hivatalból hozott haza. Ennyi maradt – nem sok, de nem is kevés 🙂 Kajdacsy Tibornak köszönhetően e képeslap alkotójának a nevét is tudjuk: "Anno a Mazsola cukrászda mellet volt a 96. sz. Ofotért. Az üdvözlőkártya Bódis Márta és férje, Laci idejében készült a 70-es években, Ivák Lajos grafikus keze munkáját dicséri…"
Az első ilyen levelezőlapot az Osztrák-Magyar Postaigazgatóság adta ki 1869-ben. A levelezőlap és a képeslap közötti átmenetnek tekinthetők azok a levelezőlapok, amelyek valamilyen címert, hazafias illusztrációt tartalmaztak a címzési oldalon. Ilyenek voltak az első osztrák és magyar levelezőlapok is. Az első képes levelezőlap készítőjét nem lehet egyértelműen meghatározni. Több országban is készült 1870-ben olyan levelezőlap, amelyre ráillik a mai fogalmak szerinti "első képes levelezőlap" megtisztelő cím. Kezdetben a képes levelezőlapok hátoldalát csak a címzésre lehetett használni, és ide ragasztották a bélyeget is. A kép a másik oldal negyedét, harmadát vagy felét foglalta el, a fennmaradó részre lehetett írni az üdvözlő sorokat. A századfordulóra megnőtt az illusztrációk mérete, alig maradt hely az írás számára, ezért gyakori, hogy az üdvözlő sorokat a képre is ráírták. Ez nagyon zavarta a képek látványát, ezért a legtöbb ország 1904-1905. Akciós karácsonyi képeslapok | Pamas. évtől a képeslap hátoldalát megosztotta a címzés és az írás számára.
Az ünnepi képeslapok divatja évek óta egyre inkább letűnőben van, hiszen könnyebb SMS-ben, e-mailben, vagy épp telefonon kellemes ünnepeket kívánni. Visszatekintettünk ezért a XX. század hajnalára, amikor még olyan lapok készültek, melyeket nem csak megkapni, de gyűjtögetni is öröm volt. Nagyszüleink még csodaszép képeslapokkal ünnepelték a karácsonyt | 24.hu. A közel másfél évszázados múltra visszatekintő képeslap (Magyarországon csak 1896-ban, a millennium évében kezdték őket gyártani, korábban német és osztrák gyártóktól érkeztek a magyar témájú lapok) népszerűsége az elmúlt évtizedekben egyértelműen hanyatlik: a kézzel írt lapokat a levelekkel együtt felváltották a félperces telefonhívások, aztán az SMS-ek, az internet elterjedésével pedig az e-mailek. Ettől függetlenül persze ma is készülnek képeslapok, a nagyobb ünnepeken pedig még mindig sokan – leginkább az idősebb korosztály képviselői – keresik fel a legközelebbi postát, vagy postai levélszekrényt, hogy eljuttassák a jókívánságokat a város, vagy az ország, esetleg a kontinens túlsó végébe. A lapok ma persze már jóval egyszerűbbek, és néhány kivételtől eltekintve nem árulkodnak semmiféle kreativitásról.
A 30-as évektől viszont az ofszet eljárás indult világhódító útjára, és ma is vezeti a képeslap gyártási eljárás rangsorát. A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött, addig főleg német és osztrák kiadók látták el Magyarországot képeslapokkal. 1896-ban a Millennium alkalmából a Magyar Posta 32 lapból álló sorozatot jelentetett meg, amely történelmünk eseményeit, Budapest és néhány vidéki város jellegzetességeit mutatta be. A kiadott lapokról nem áll rendelkezésre semmilyen nyilvántartás. Az 1899-ben megjelent Képes Levelezőlap című szaklap is csak megközelítő számokat közöl, amikor ismerteti, hogy Budapestről mintegy 1800, a többi településről mintegy 2500 fajta képeslapot készítettek. A litografált eljárással készült lapok többségét külföldi kiadók készítették. A helyi kiadók közül a századfordulón a legtöbb lapot Breisach Sámuel, Komlós M. Miksa, Fenyvesi Miksa adták ki. A két világháború közötti években néhány budapesti cég az egész országra kiterjesztette kiadásait. Ilyenek pl. Monostori György, Knöpfmacher J, Karinger, Gárdony és Fenyvesi, Vasúti levelezőlap árusítás, Barasits J. és végül Weinstock Ernő.
Ezek a nagy országos kiadók monopolhelyzetüknél fogva el is sorvasztották a vidéki magánkiadásokat. A második világháború után rövid ideig ezek a kiadók még működtek, de az államosításkor ezek is megszűntek, illetve egy országos állami kiadóvállalatba olvasztották be őket. Ennek fő reprezentánsa a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata lett. így. A rendszerváltás éveiben a kiadói állami monopólium feloldásra került, így mára ismét a magánkiadók jelentetik meg a képeslapokat. A képeslapküldés kezd kimenni a divatból. A mobiltelefon, SMS, e-mail gyorsabb, esetenként még olcsóbb is, a lelassult és megdrágult postai szolgáltatásnál. A modern hírközlési lehetőségek konkurenciája csökkenti a képeslapok iránti keresletet, de nem szünteti meg. A festészet sem szűnt meg a fényképezés feltalálásával, a mozi és a színház sem halt meg a televízió megjelenésével és az újságok is túlélik az internet elterjedését.
A kutya gazdái teljesen ledöbbentek, amikor meglátták az újszülött kiskutyát, aki zöld bundával jött a világra. Egy Kanadában élő pár kis híján sokkot kapott: kutyájuk nemrégiben nyolc kölyköt hozott a világra, amelyek közül az egyiknek zöld volt a bundája. A Middle Sackville-ben élő Trevor és Audra Mosher bulldogja, Freya hét kiskutyát fialt, és már nekilátott tisztogatni őket, amikor kiderült, hogy úton van még egy csöppség. Best FM | Zöld színű kis buldog született Kanadában. A nyolcadik pici kutya viszont nem átlátszó, hanem fekete burokban jött a világra. A pár megijedt, hogy a kölyök halva született, ezért sietve elkezdték tisztítani őt, amikor a pici megmozdult. "Elkezdtük megszárítani, de észrevettük, hogy a kiskutya zöld, és azonnal azt gondoltuk, hogy valami baj van" – mondta Trevor Mosher, akik utánanéztek, hogy mi állhat a különös jelenség hátterében. Kiderült, hogy a furcsa elszíneződést feltehetően az okozza, hogy a világos színű kölyökkutyák az anyaméhben az epéből származó zöld pigmentekkel kerülnek kapcsolatba. A kutya gazdái nagyon boldogok, hogy ilyen különleges élőlény lett a családuk része és hogy egy ilyen nem mindennapi eseménynek lehettek részesei.
A különleges buldog lány, végül Shrek kedvese, Fiona után kapta a nevét. Fotó: Facebook
Rákerestünk a Google-ben, hogy "zöld a kutyus, mi a baj", és úgy tűnik a találatok alapján, hogy ez nagyon ritka, de néhány van belőle világszerte" – mondta Trevor. Zöld kiskutya született rezilienciád. "Le vagyok döbbenve, bármennyire is ritka, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy szemtanúja és részese lehettem" – tette hozzá. "Még nem találkoztam zöld kiskutyával. Ez a szín minden bizonnyal halványodni fog, és a végén teljesen elmúlik" – nyilatkozta Dr. Bronwyn Crane állatorvos.