Petőfi Sándor, a világszerte ismert és elismert költő 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Irodalmi, politikai és emberi legendává vált rövid élete során. BEMUTATKOZÁS NYITVATARTÁS IDŐPONT SZÁLLÁS ÉTKEZÉS ESEMÉNY PROGRAM LÁTNIVALÓ A XVIII. század utolsó harmadában épült emlékház már az 1880-as években zarándokhellyé vált. Az utcai szobában - mely szinte változatlanul maradt az idők folyamán - a család egykori bútorai, a szabadkéményes konyhában pedig korabeli főzőedények találhatók. A szülőház mellett álló kétszintes emlékmúzeumban Petőfi életútját bemutató állandó kiállítást és évente több rangos tárlatot láthatnak az ide érkezők. A két épület közötti sétálóudvar különlegessége az aradi vértanúk emlékfala, valamint az Európában egyedülálló Műfordítói Szoborpark, amely a Petőfi műveit fordítók portréinak ad helyet. A park évről évre gazdagodik, hiszen több mint ötven nyelven olvasható Petőfi. Én, Petőfi. Így már tizennégy műfordító mellszobra található itt. Forrás: A település honlapja Találatok száma: 3 Szállásfoglalás, ajánlatkérés közvetlenül a szálláshelyek elérhetőségein!
Ez az egyetlen Petőfi témájú, kortárs kollekció, ami száznál is több alkotótól csaknem 500 darabot számlál, és a legkülönfélébb művészeti ágakban – grafika, olaj, kisplasztika, plakett, művészkönyv, érem, egyedi tervezésű textil, ékszer, művészkönyv – mutatja be, hogyan is látják a kortársak napjainkban Petőfi Sándor egyéniségét, verseit, eszméit, családi és baráti kapcsolatait. Az alkotások nagy száma bizonyíték arra is, hogy Petőfi mint téma a mai napig megihleti a képzőművészeket, a versekbe foglalt gondolatok ma is aktuálisak, és a legkülönfélébb módon juthatnak el a befogadókhoz. A műegyüttes 1983 óta gyarapodik, múzeumunk rendszeresen ír ki pályázatokat az Országos Petőfi Sándor Társaság és Kiskőrös Város segítségével. Ezek rendszerint évfordulóhoz kapcsolódnak, illetve tematikus kiírások, amikre az ország egész területéről érkeznek pályamunkák. A művek többsége zsűrizés után a múzeum gyűjteményébe kerül. Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum | Kiskőrös látnivalók. A kollekcióban a klasszikus megfogalmazások mellett szép számmal megtalálhatók modern ihletésű alkotások is.
A világon a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Édesapja hentes-és mészárosként a megye egész területét bejárta, így környékünk Petőfi – emlékekben gazdag. A költő szülővárosában sikerült eredeti állapotában megőrizni és autentikusan berendezni a szülőházat, létrehozni egy Európa-szerte is különleges műfordítói szoborparkot, egy színvonalas irodalmi múzeumot, melynek része egy kisgaléria is. […] A világon a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor 1823. A szülőház a XVIII. században épült, első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel van felszerelve, az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be. A szülőház udvarán ma is látható a jégverem, is itt áll a világ első köztéri Petőfi – szobra is. Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum (szállodánktól 1,3 km) - Hotel Vinum Wellness és Konferencia★★★★. A két múzeumot a műfordítói szoborpark köti össze, ahol jelenleg 14 – Petőfi verseit is fordító – elismert külföldi költő szobra áll. Az új irodalmi múzeumban helyet kapott a mintegy 16.
Petőfi Sándor (1823-1849), a világon a legismertebb magyar költő szülőházát eredeti formájában őrizték meg és rendezték be a család relikviáival, a költő személyes tárgyaival. A szülőház a XVIII. században épült. Első szobája a Petrovics család bútorait őrzi, látható például Petrovicsék almáriuma, ágya. Az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be, például Petrovics István ládáját és fapipáját, Petőfi ón keresztelőkancsóját is. Petőfi személyes tárgyaiból is kiállítottak néhányat – pipáját, tintatartóját -, és láthatjuk felesége, Szendrey Júlia legyezőjét is. A nyitott kéményes konyhát nem a család eszközeivel, de korabeli edényekkel szerelték fel. Az egykori szülőházat a XIX. század derekától megkülönböztetett figyelem övezi. 1861-ben emléktáblával jelölték. 1878-ban megvásárolta az Írók és Művészek Társasága, azzal a céllal, hogy múzeumot létesít benne, és 1880. október 16-án ünnepélyes keretek közt fölavatták. Jókai Mór a következő szavakat mondta: "Üdvöz légy, emlékezetes hajlék aki Petőfit születni láttad, új gazdád, a magyar irodalom nevében üdvözöllek. "
Kitelepítése után kiskőrösi útmesterként folytatta a gyűjtést, majd nyugdíjba... Old Car Museum A Kiskőrösön található Old Car Museum különleges látnivalója nemcsak Bács-Kiskun megyének, de Magyarországon is egyedülálló klasszikus autó- és motorgyűjteményével, valamint az üvegfalon keresztül megtekinthető restauráló műhelyével. Szlovák Tájház Kiskőrös A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen... Bővebben
A kárpitot a '48-as honvédzászló nemzetiszín farkasfogas részlete keretezi. A Petőfi-kárpit A Petőfi-kultusz tárgyai Kiskőrösön a tudatos kultuszépítés Sárkány János evangélikus lelkész, Petőfi iskolatársa által írt, és a Vasárnapi Ujságban megjelent cikkével kezdődött, amiben ismertette a költő keresztelési anyakönyvi bejegyzését. Ezt követően még a kiegyezés előtt köztéri szobrot avattak a város nagy szülötte tiszteletére, majd 1880-ban Jókai Mór megnyitotta a szülőházat, ami hamar nemzeti zarándokhellyé vált. Napjaink kultusztárgyai a látványtárban kapnak helyet. Ezt a gyűjteményt a sokféleség jellemzi, nagyon különböző alapanyagokon, felületeken jelenik meg Petőfi Sándor arcképe, aláírása, a szülőház, vagy egy-egy versrészlet. A tárgyaknak e széles palettája jelzi, hogy Petőfi költészete közös érték, hozzá számos módon lehet kapcsolódni, és emlékként hazavinni, otthon őrizni a Petőfi-kultuszból egy-egy darabot. Kultusztárgyak Petőfi-billikom Petőfi születésének 90. évfordulójára a Kiskőrösi Úri Casino elkészíttette azt az 1055 gramm súlyú Petőfi Billikomot, ami napjainkban is az egyik legfontosabb kultusztárgy.
A válasz valószínűleg abban fogalmazható meg, hogy a 16. századot kivéve, a dunántúli reformátusok mindig is felekezeti kisebbségben éltek, többnyire falvakban. Dunántúlon nem jöttek létre nagy mezővárosi református többségű közösségek, mint például Tiszántúlon. A dunántúli reformátusok helyzetének egyik tipikus és országszerte jól ismert példája Pápa, amelynek lakosait túlnyomó többségben katolikus testvéreink alkotják, s amely város mégis a dunántúli reformátusság szellemi-lelki központjává tudott válni, s ekként is vált ismertté. A ma ismert nagyobb dunántúli városok többsége igazából az elmúlt száz év fejleményeinek eredménye. Dunántúli Református Egyházkerület. A "dunántúliság" abban ragadható meg, hogy az itt élő reformátusok talán még erőteljesebben voltak kénytelenek érzékelni a rájuk nehezedő külső körülményeket, s nem egyszer töténetük folyamán a túlélésért folyatott küzdelemben talált rájuk Isten megtartó hatalmának bizonyságaira. Ennek megtapasztalása fejeződik ki az egyházkerület címerében, amely egy gályát ábrázol az Igével: "Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel... " (Zak.
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeumában látható kiállítások sajátos színt képviselnek a magyar muzeológiában. ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK 1. "Jertek az úrasztalához, s megelégesztek! " Válogatás a Dunántúli Református Egyházkerület egyházművészeti és egyháztörténeti emlékeiből Az itt bemutatott textilemlékek (úrasztali terítők, kendők) és klenódiumok (kelyhek, kannák, kenyértartó és kenyérosztó tányérok, keresztelőkancsók stb. ) a térség 17-20. századi egyháztörténetéről, egyházművészetéről és népi vallásosságáról, népi kegyességi szokásairól adnak áttekintést. E tárgyegyüttesek a szertartásokból már jó ideje kikerültek, ezért válhattak a muzeális anyag részévé. Program – Református Egyházi Napok Dunántúl. A díszített terítők és kendők az adott kor jellegzetes magyar munkái, alig, vagy egyáltalán nem különböznek a világi célra készült textilektől. Ezek az emlékek a református egyházművészet jellegzetes csoportját alkotják. Díszítményeik abba a sajátos magyar hímzésfajtába tartoznak, amelynek összefoglaló neve úrihímzés.
Eszerint az okmány szerint a koporsó a múmiával a "folyó 1884-ik évben Akhmim-ban eszközölt ásatásokból került napfényre. " Hori, a pápai koporsó egykori készíttetője és tulajdonosa, Ízisz és Horsziésze - vagyis Hórusz Ízisz fia - papja volt Akhmim templomában. A koporsón található ábrázolások elemzése során Varga Edit egyiptológus arra a megállapításra jutott, hogy a koporsó a XX. dinasztia idején, vagyis az Újbirodalom végén (Kr. e. 1186-1070) készülhetett, tehát Hori e mintegy száz évet felölelő időszakban élt és működött Akhmimban. Dunántúli Református Egyházkerület - vasarnap.hu. De a koporsóban nem Hori múmiája nyugszik. Az aranyozott maszk és a gondosan felrakott vászon bandázs egy a XXII-XXX. dinasztiák korából (Kr. 945-342) származó, középkorú férfi tetemét rejti. Egyetlen felirat sem jelzi, hogy ki az ismeretlen egyiptomi, aki Hori koporsóját bitorolja. Nem volt ritka és szokatlan, hogy alsóbbrendű emberek esetében korábbi koporsókat ismét felhasználtak a temetkezéshez, különösen e késői korban. Az egyiptomi koporsó és múmia gyűjteményünk különlegessége és a múzeumlátogató közönség legérdekesebb látnivalója.
(Ézs 40, 29) Éljünk hát jól, éljünk hálás szívvel az Úrtól kapott, jóváhagyott, megengedett lehetőségeinkkel! Örvendeztessük meg az ajándékozót adománya felett érzett örömünkkel! Fordítsuk dicsőségére kegyelmét! S áldás terem erőfeszítéseink nyomán… Kellemes időtöltést oldalunkon! Viszontlátásra udvarunkon! Szívbéli üdvözlettel: Bali Erzsébet intézményvezető
IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK Állandó kiállítóhelyünk a Református Ótemplom (Pápa, Fő u. 6. ) Jelenleg anyagi okok miatt nem látogatható.