(Megjelent a Magyar Demokrata 2015. augusztus 19-i címlapsztorijának részeként. )
A magyar népesség fogy és öregszik, az általános egészségi állapot romlik, a népegészségügyi programok nem működnek, az egészségtudatosságnál pedig talán csak a pénzügyi tudatosság a rosszabb – folytatta. Az elmúlt tizenöt évben sokak felnőtt életpályája súlyosabban omlott össze, mint a rendszerváltás idején és mindez még nagyobb szegénységet eredményezett, miközben egyre nő az elvándorlás is, egyre több új gyerekre, egyre több bevándorlóra van szükség – közölte. A nyugdíjba menő férfiak várható élettartama az önkizsákmányolás és a feloldatlan szorongások miatt kisebb, mint az azonos korú nőké. Egyre mélyül a kettős munkaerő-piaci válság, a bérek pedig évek óta csökkennek vagy stagnálnak – sorolta. Negyven év munka után nyugdíj? | CIVILHETES. Az Együtt ezért populista javaslatnak tartja a "Férfi 40-et", ugyanis aki ma azt ígéri, hogy a nyugdíjrendszer "közös karácsonyfájára" még lehet néhány színes gömböt aggatni, az egészen egyszerűen téved, és újra mindezt generációs konfliktussá szélesíti – jelentette ki. Most nem az a kérdés, hogy ki tud egy kiválasztott csoportnak több nyugdíjat, máshogyan ígérni, mert valójában adni soha nem fog, a kérdés sokkal inkább az, ki gyáva annyira, hogy a magyar válsággal szembe nem nézve, önmagát vaknak tettetve rossz megoldásokkal segítse az amúgy is szegényedő nyugdíjasokat, és a lecsúszás rémétől folyamatosan fenyegetett dolgozókat – fogalmazott.
Balassi Bálint verse: Borivóknak való Liget » Folyóirat » Cikk Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés) – Jegyzetek A mű minden érzékterületet megcéloz (főleg a látást és a hallást), így az érzéki reneszánsz életöröm kifejeződése a legfontosabb összefüggése az embernek (a végvári vitéznek) a természettel való harmonikus kapcsolata. A költemény minden sora látványt tár elénk, a virágzások, a jó szagú mező a szaglás érzékterületét célozzák meg képzelőerőnk segítségével felidézhetjük a lovak vágtatását és a vigadást. A világ, amit Balassi megrajzolt az a reneszánsz emberélet örömének lenyomata. A műben túlsúlyban vannak a pozitív jelzők és cselekvések; pl. : áldott, szép, gyönyörű…A gondolatmenetben ugyanúgy panteizmus rejlik, mint az In landem konfidiorim-ban. (A végek dicséretére). (Panteizmus: Isten szétossza magát a természetben. Balassi bálint borivóknak való verselemzés befejezés. ) A költői megoldások a jelzőhasználatban, az igék megválogatásában, az időszak metaforizálásában, magszemélyesítésében tetten érhetőek. Az alap metafora "képlete": a lírai "én" és a lírai "te" örömteli kapcsolata, melyben a "te" nem más, mint a pünkösdi időszak, a tavasz.
Liget » Folyóirat » Cikk Balassi Bálint Borivóknak Való Verselemzés Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés) - Balassi Bálint verse: Borivóknak való Balassi Bálint: Borivóknak való (elemzés) – Jegyzetek Balassi Bálint - Borivóknak való | Mi a véleményed a Borivóknak való költeményről? Írd meg kommentbe! Balassi Bálint: Borivóknak való verselemzés A latin és a magyar cím más-más nézőpontot ad a költemény gondolatmenetéhez. Az In laudem verni temporis (A tavaszi idők dicséretére) elsősorban magára az évszakra és annak konvencióira hívja fel a figyelmet. (újraéledés, kinyílás, fejlődés, ifjúság, szépség, ébredés, felépülés, egymásra találás, világosság; a természet és az ember szoros kapcsolata). A Borivóknak való inkább kordokumentáció: a végvári életmódról, a vitézekről, a legfontosabb tárgyakról (fegyverek) és a lovakról ír. Balassi Bálint verse: Borivóknak való. A címben a bor szó a Dionüszosz-kultuszra is utalhat, mely a reneszánsz kultúrában ugyanúgy újjáéled, mint az antikvitás egyéb motívumai. Balassi leghíresebb tavasz-éneke ez a mű és a vitézi énekek motívumait is tartalmazza.
Megvolt rá az esély, hogy még a tavasz során újra használni kell a fegyvereket, de őt ez a kilátás nem hangolta le, hiszen katona volt, és nem a vitézi életformától akart elmenekülni, hanem a rideg tél emlékétől, amely korlátozta, megbéklyózta, és elzárta az igazi küzdelmek lehetőségétől is. Számára a vitézkedés, a háború nem egyszerűen jobb, mint az a tétlenség, amire a tél kárhoztatja az embert, hanem egyenesen kívánatos dolog. Hangulatos, érzelemmel teli képek festik meg a természet tavaszi állapotát: rózsák, madarak, bokrok, fák, folyóvizek, kutak, ég, föld, vitézek, állatok. Balassi bálint verselemzés – Betonszerkezetek. Azt, hogy az embereket milyen érzésekkel tölti el mindez a jelenség, leginkább az igék érzékeltetik. És nincs belőlük kevés! A vers 24 sorában 18 ige és 13 igéből képzett névszó vagy igenév található. Az igék azért fontosak, mert feloldják a felsorolás statikus hatását, és ezáltal mozgalmasság ot visznek a versbe. A mű összes igéje felszabadult, örvendező hangulatú: a rózsák nyílnak, a fák öltöznek, a bokrok virágoznak, a kutak tisztulnak, a lovak vigadnak, a föld megújul, az ég kitisztul, a vitézek bejárják a mezőket, fegyvert tisztítanak, vigadnak.
A műben túlsúlyban vannak a pozitív jelzők és cselekvések; pl. : áldott, szép, gyönyörű…A gondolatmenetben ugyanúgy panteizmus rejlik, mint az In landem konfidiorim-ban. (A végek dicséretére). (Panteizmus: Isten szétossza magát a természetben. ) A költői megoldások a jelzőhasználatban, az igék megválogatásában, az időszak metaforizálásában, magszemélyesítésében tetten érhetőek. Az alap metafora "képlete": a lírai "én" és a lírai "te" örömteli kapcsolata, melyben a "te" nem más, mint a pünkösdi időszak, a tavasz. 4 Mert fáradság után füremedt tagokat Szép harmatos fűvel hizlalod azokat, Új erővel építvén űzéshez inokat. 5 Sőt még az végbéli jó vitéz katonák, Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják, Most azok is vigadnak, s az időt múlatják. Balassi blint borivóknak való verselemzes. 6 Ki szép füvön lévén bánik jó lovával, Ki vígan lakozik vitéz barátjával, Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral. 7 Újul még az föld is mindenütt tetőled, Tisztul homályából az ég is tevéled, Minden teremtett állat megindul tebenned. 8 Ily jó időt érvén Isten kegyelméből, Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívből, Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetből!