A meglévő vagy a már vállalt gyermekek után kapható támogatás csak és kizárólag egy teljesen új ház építéséhez valamint újépítésű lakóingatlan vásárlásához nyújtható. Vállalt gyermekek esetében pedig csak is házaspárok igényelhetik, élettársak viszont nem. Ezt a kedvezményt jövőre a tervek szerint módosítani fogják, így ennek köszönhetően használt lakásra is lehet majd igényelni. Használt lakás? Felújítás? Erre vették fel a legtöbb lakáshitelt - money.hu. De ez esetben is csak a lakásvásárlás illetve lakásbővítés a cél. Bővítésnek számít az, ha már a meglévő házunk alapterületét minimum egy lakószobával kibővítjük. Lakószobának pedig azon helyiségek minősülnek, melyek meghaladják a 12 négyzetmétert. CSOK igénybevételére házastársak, élettársak valamint egyedülálló személyek – életkortól függetlenül –jogosultak lehetnek, az előírásoknak megfelelő gyermek(ek) után. Ugyanis pontosan meg van határozva a támogatás mértéke mely függ a (bővítés esetén) a ház/lakás alapterületétől, a gyermekek számától. Ennek megfelelően vannak alaptámogatások, és a további összegek már az energia minősítésétől függnek.
Az új sláger az építési telek vásárlás, illetve az új szintráépítés. Persze azért, ha megfelelően árazunk, akkor szinte mindent el lehet adni, DE… Nagyon óvatosan és ésszerűen kell beárazni az erős keresleti piac ellenére is az eladó ingatlanokat, mivel egy panel vagy akár egy kis garzon árát is könnyen mellé lehet lőni. Eladhatatlanság szempontjából a következőket érdemes figyelembe venni: A rossz hírű környék, a nem tiszta jogi hátterű ingatlanok, a katasztrofális állapotban lévő homlokzat vagy a lépcsőház a belvárosi lakásoknál. Az utóbbi esetben esély sincs a felújításra, ugyanis a társasház ilyenkor általában el van adósodva. Valóban felforgatta a CSOK a használt lakások és családi házak piacát? - Jelzálog és jelzáloghitel. Kedvezőtlenül befolyásolja az eladhatóságot még, ha éjjel-nappal állandó a zaj, mivel nagyobb, forgalmas utakra néz az ingatlan, ahol folyamatos a tömegközlekedés, sőt buszok közlekednek, úgyhogy még szellőztetni sem lehet. Amennyiben részletesen érdekli a CSOK 10+10 vagy a többi állami támogatás, a hitelközvetítő kollégái készséggel állnak rendelkezésére.
Az Otthon Centrum hálózatán keresztül értékesített ingatlanok esetében azt látják, hogy 2020-ban a használt ingatlanok aránya 91, 6%, míg az újaké 8, 4% volt. 2021-ben ugyanakkor 3%-kal nőtt az új építésű ingatlanok aránya, ami azt jelenti, hogy a használt ingatlanoké 88, 6%, újaké pedig 11, 4% volt. Az újépítésű lakások esetében a növekedés elsősorban Budapesten, Pest megyében és kisebb részben Hajdú-Bihar megyében történt. A többi megyében vagy nem nőtt az újépítésű értékesítés aránya vagy elhanyagolható mennyiségű értékesítés történt. Tavaly a legtöbb újépítésű értékesítés Pest megyében volt (20%), Budapestet is megelőzve ezzel, ahol ez az arány 15%. Címlapkép: Getty Images JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT? Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9, 96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10, 01%) ígérő ajánlata sem.
Az okokat egyelőre nehéz meghatározni, de egyes vélemények szerint szép lassan használt lakások piacán korlátot szab majd a vásárlásoknak az, hogy az emelkedő hitelkamatok miatt a vevők csak kisebb lakást tudnak majd vásárolni. Ugyancsak lehet hatása a használt lakások másfél éves mélypontjához annak, hogy novemberben már jelentékenyebb összegben folyósítottak a bankok a Magyar Nemzeti Bank refinanszírozása mellett az ügyfelek számára maximum 2, 5 százalékos kamaton, ám csak új lakásra elérhető zöld hitelből. Ahogy arra korábbi cikkünkben rámutattunk, a szuperolcsó hitel már a jegybanki átlagkamatokban is számottevő változást okozott. Kifogyott a szufla a felújításokból A folyósított lakáshitelek hitel célszerinti felosztásában a másik markáns változás az az, hogy törpe méretűre zsugorodott a felújítási hitelek folyósítása. 2021 novemberében már csak 5, 61 milliárd forintot fizettek ki a pénzintézetek ilyen címen az ügyfeleknek. Ez azt mutatja, hogy kifulladóban van a kormány felújítási támogatása és az ehhez kapcsolódó, kedvezményes, 3 százalékon elérhető hitel.
Január 1-től azonban az igénylők csak akkor köthetnek újabb támogatási szerződést, ha a korábbi szerződésben vállalt gyermekek megszülettek, vagy ha a meg nem született gyerekek után járó támogatási összeget visszafizették az államnak. További változás, hogy új lakás építése, használt lakás bővítése és Falusi csok segítségével történő használt lakás korszerűsítésénél újabb támogatás igényelhető, amennyiben az eredeti igénylést követően újabb gyerekkel bővült vagy újabb gyereket vállal a család. Az újabb támogatás igénylése azonban feltételekhez kötött, egyebek mellett az építési költségvetést meg kell emelni legalább a támogatás összegével és ezt a hitelintézetnek is el kell fogadnia. A három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásait csökkentő támogatás január 1-től már a lakáscélú pénzügyi lízingszerződéseknél is igényelhető. Forrás: Financial Expert
Összességében az előző példához képest több mint hárommillió forinttal spórolhat többet a család, ezért viszont sokkal több ügyintézéssel kell számolni: a csok igénylés után be kell adni a lakásfelújítási hitel igénylést is, majd a munkálatok befejezése után az államkincstárnál lehet kérni az otthonfelújítási támogatást - ez utóbbit akár online is el lehet intézni. Fontos, hogy a lakásfelújítási kölcsönt a csok támogatástól függetlenül lehet csak igényelni, és figyelni kell arra, hogy csak olyan munkálatokat lehet elszámolni, amelyek megfelelnek a otthonfelújítási támogatás feltételeinek, illetve amelyeket még nem számolt el a család a csok támogatással kapcsolatban - ugyanazt a számlát kifejezetten tilos elszámolni mindkét támogatásnál. Csok támogatás + babaváró hitel A harmadik lehetőség, hogy a csok támogatás mellé felveszik a babaváró hitelt. Így kamatmentesen juthatnak hozzá a hiányzó hatmillió forinthoz, viszont a tíz év helyett csak tizenegy éves futamidőt tudnak vállalni, az 50 ezer forintos törlesztőrészlet plafon miatt.
A magyar Legfelsőbb Bíróság egy döntésében két ujj amputálása és másik két ujj mozgáskorlátozottsága esetén 3 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Egy másik ügyben a bíróság megállapította, hogy a súlyos agyzúzódás, koponyaűri vérzés által okozott idegrendszeri eltérés, járásbizonytalanság, beszédnehézség, az olvasás, írás és számolási készség csökkenését okozó munkahelyi baleset esetén 9 millió forintos nem vagyoni kártérítés az arányos. Az apa elvesztése miatt pedig 3 millió forint és kamatai nem vagyoni kártérítést állapítottak meg a károsodott gyermek javára.
Érdemes tisztában lennie mindkét félnek, mi minősül munkahelyi balesetnek, milyen esetekben kötelező kártérítést fizetnie a foglalkoztatónak, illetve mikor mentesül az alól. Amennyiben bekövetkezett a baj, a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni anyagilag, mintha a baleset nem következett volna be. A munkaadónak ezenfelül a társadalombiztosítás kiadásait is meg kell térítenie - áll a Napi Gazdaságban. Baleset esetén az emberi szervezetet olyan egyszeri külső hatás éri, amely a munkavállaló akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz. Baleseti kártérítés - kártérítési szakértő. Munkahelyi balesetről akkor beszélhetünk, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben éri a munkavállalót. A régen az is munkahelyi balesetnek minősült, amely munkába menet vagy onnan hazafelé jövet történt. Mára ez a szabály megváltozott, viszont akad egy kivétel: a munkáltatót (munkaadót) terheli a felelősség, ha a kár annak saját szállítóeszközén vagy az általa bérelt járművön való utazás során következett be.
Ha a munkavégzés során balesetet szenvedünk, a munkáltatót kártérítési kötelezettség terheli, emellett pedig igénybe vehetjük a társadalombiztosítás baleseti ellátásait is. Cikkemből kiderül, hogy mi minősül munkahelyi balesetnek, mikor mentesül a munkáltató a felelősség alól és milyen baleseti ellátásokra lehet jogosult a munkavállaló. Mi számít munkahelyi balesetnek? A munkahelyi balesetre vonatkozó szabályokat a munkavédelemről szóló törvényben találjuk. Eszerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Munkahelyi és üzemi balesetek képzés | Novahr.hu. Nem tekinthető munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.
Amennyiben a munkáltató rendelkezik felelősségbiztosítással ezen esetekre, a kártérítést helyette a biztosítónak kell állnia. Amennyiben a balesetben a munkavállaló vétkes magatartásával maga is közrehatott, kármegosztásra kerülhet sor. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza azon követelményeket, amelyeket a munkáltatónak be kell tartania, ha egy baleset során el akarja kerülni a felelősségre vonást. Ennek értelmében a munkaadónak be kell tartatnia a munkavédelmi előírásokat, biztosítania kell a megfelelő védőeszközöket, ellenőriznie azok viselését, illetve gondoskodnia arról, hogy a munkavállalók megismerjék a biztonságos munkavégzés szabályait. A munkahelyi vagy üzemi balesetet a munkáltatónak be kell jelentenie a munkavédelmi hatóságnak, kivizsgálnia és nyilvántartásba vennie. Baleset esetén a munkáltató szabálysértési vagy munkavédelmi bírsággal sújtható. A szabálysértési bírság hatvanezer forintig terjedhet, a munkavédelmi bírság összege pedig ötvenezertől tízmillió forintig.
Hargittay egy jogesetet is említett: a munkavállaló létrán állva csőszerelést végzett, amikor megszédült és leesett. A munkaügyi bíróság a munkáltatónak adott igazat, mivel álláspontja szerint a dolgozó rosszulléte "kizárólagos és elháríthatatlan magatartás" volt. A perben azonban a munkáltatónak bizonyítania kellett, hogy a rosszullét nem függött össze a munkakörülményekkel. Ha pedig egy baleset a munkavállaló ittassága miatt történik, ez a munkaadót mentesíti a kártérítés alól. A jogszabályok inkább a munkavállalót védik. Hiába bizonyosodik be például, hogy a dolgozó feleslegesen és korábbi felszólítás ellenére "belenyúlkált a gépbe", ha nem részesült munkavédelmi oktatásban vagy nem volt megfelelő védőráccsal ellátva a gép, akkor nagy valószínűséggel nagyobb mértékben marasztalják el a munkáltatót – fejtette ki a jogász. Gyakori eset az is, hogy a kárt a munkavállaló és a munkáltató magatartása együttesen okozza, ilyenkor a vétkesség arányában kármegosztást kell alkalmazni. A bíróság a végső megoldás Ha a munkáltató felelőssége a balesettel összefüggésben legalább részben megállapítható, akkor elkezdődik az "alkudozás" a kártérítés módjáról és mértékéről.
Ha olyan súlyos sérülést szenvedett, ami az életvitelét jelentősen megnehezíti, akkor úgynevezett nem vagyoni kártérítésre is igényt tarthat. A tartósan sérült munkavállaló tehát két forrásból kap kompenzációt: a társadalombiztosítástól és a munkaadótól. A kettő együtt hozza őt olyan anyagi helyzetbe, mint amilyenben akkor élne, ha a korábbi egészségi állapotának megfelelő módon tudna dolgozni. A másik oldalon viszont a munkáltató a társadalombiztosításnak is köteles megtéríteni azt az összeget, amit az a baleset a kapcsán fizetett. Így ki kell fizetnie a kórházi és a gyógyszerköltséget, a táppénzt, és ha baleseti járadék fizetésére kerül sor, akkor azt is. Napi Gazdaság