Kep: Ki volt a magyar Rómeó és Júlia? Hogyan buktatta le egy fent felejtett álbajusz a bankrabló banditákat? Milyen szenzációs lélekvándorlás tartotta lázban a '30-as években a magyarokat? Ki volt a mozi első áldozata? Miféle pofonokat osztogatott Czája József? Az Újságmúzeum és a Mi, magyarok szerzője, Sal Endre ezúttal a századelő Magyarországának izgalmas, elfeledett történeteit gyűjtötte csokorba, amelyek egyszerre egzotikusan távoliak és otthonosan ismerősek. Rácsodálkozhatunk a száz évvel ezelőtti világ mára furcsának ható szokásaira, viseleteire, reakcióira, ugyanakkor láthatjuk, hogy az emberi lélek alapvető mozgatórugói, a szenvedély, a hűség, a hit és az ármány mennyire állandóak - boldogság utáni vágyunk és esendőségünk mit sem változott az évtizedek során. A könyv itt érhető el könyvtárunkban. Datum: 2021. 02. 26. péntek (Egész nap)
Mi, magyarok a színpadon leírása Latinovits, Ruttkai, Törőcsik, Sinkovits, Garas, Psota... sokáig sorolhatnánk a huszadik századi magyar színjátszás felejthetetlen alakjait. Könnyedén fel tudjuk idézni csodálatos alakításaikat, még mindig fülünkbe cseng a hangjuk. De kik voltak ők valójában a színfalakon kívül? Mit éltek meg ezek a tehetséggel és érzékenységgel megáldott emberek mielőtt felgördült volna a függöny? Mennyit tettek hozzá a személyes kudarcok, örömök, bánatok a művészi teljesítményükhöz? Sal Endre, a népszerű Mi, magyarok könyvek szerzője ezúttal a színművész mögött rejlő emberre irányítja olvasói figyelmét. Az esendő, olykor hibázó, küzdő, szeretetre, elismerésre éhes hétköznapi emberre, aki a tapasztalataiból és az őt ért hatásokból olyan kimagasló művészi teljesítményt tudott felépíteni, ami generációk számára nyújtott és nyújt a mai napig maradandó élményt.
Isaac Asimov Libri Könyvkiadó Kft Életrajz 224 oldal Kötés: keménytáblás, cérnafűzött ISBN: 9789634330240 Szerző: Sal Endre Kiadás éve: 2019 Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
— Luther Márton 1483 - 1546 "Senki nem születik nőnek, azzá lesz. " — Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus 1908 - 1986 "Míg a vendégek az ételre várnak, addig a szakácsok a kézilányokkal gomba mód szaporodnak. " — Boncz Géza magyar író, humorista 1944 - 2000 "Az a jó, ha a szöveg többet tud, mint a szerző. " — Esterházy Péter magyar író, publicista, a DIA alapító tagja 1950 - 2016 Forrás: 168 óra Egy interjúból "Minden ember egyenlőnek születik. " — Montesquieu 1689 - 1755 Emberek "Az ember szakáccsá válik, de pecsenyesütőnek születik. " Forradalmasította a vendéglátást, önmagát nem vendéglősnek tartotta, hanem házigazdának, aki a vendégeiért szívét-lelkét kiteszi. Ezzel a szemmel válogatta ki azt az 52 pincért és 13 szakácsot is, akik kiszolgálták a vendégeket: Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik. Összes kép (8) "Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik. | Bejegyzéseink | Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikum. " Gundel Károly a vendégekkel Gundel Károly az étterem dolgozóival (1923) A Gundel-minőséget azzal garantálta, hogy a mottóját mélységesen komolyan vette: "Jó minőségű alapanyagból könnyű rosszat főzni, de rosszból sohasem lehet jót. "
Ezen az oldalon a gasztronómiával kapcsolatos, a portálon korábban szerepelt idézetek olvashatóak. Korábbi idézetek [ szerkesztés] A legújabb archiválások a lista tetején helyezendőek el 2015 Szólás " "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon!. " – farsangi népi mondás Január Ha szépen fénylik és megcsordul Vince, borral telik meg a pince, gabonával pajta csűr, Mihály majd édes bort szűr. Ködös Vince, üres pince, ha csepeg-csorog, kevés lesz a borod. – népi időjósló versike 2014 [ szerkesztés] Nem vagyok nagy ivó! Gundel Károly - Oldal 2 a 2-ből - Idézetek Neked. Szilveszterkor két martini után megpróbáltam elrabolni és Kubába téríteni egy liftet. – Woody Allen A kiválóság nem örökletes! A minőség nem veled született! Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt. – Gundel Károly
A főzést már a legelején el lehet szúrni - ez a mai Gondolatmorzsák-idézet lényege. Gundel Károly a magyar konyhaművészet valaha élt egyik, ha nem a legnagyobb alakja, érdemes tehát megszívlelni, amit mond. Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai művek írója. A városligeti "Wampetics" éttermet 1910-ben vette bérbe és tette a főváros egyik legnépszerűbb helyévé immár a saját nevén. Néha hónapokon keresztül kísérletezgetett, így született többek között a palacsinta, a fogas, a saláta és a borjúborda Gundel módra. Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Idegen nyelvű munkáival, szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát és fellendítette az idegenforgalmat. Portál:Gasztronómia/Kiemelt idézet/archivum1 – Wikipédia. Receptkönyve több mint negyven utánnyomást ért meg, eddig 2, 5 millió példánya talált gazdára a világban.
Gondoljunk a telünk lelket is megfagyasztó hidegjében a tavaszra, melynek előbb-utóbb el kell jönnie, ahogy a háborúban is szerettünk vissza és előre tekintve a békére gondolni. Belátom, hogy voltak – s szentül hiszem is, hogy lesznek még jobb idők, mint a mostaniak, de – a jó Isten látja lelkem – nem tartom hibának, bűnnek ma sem olyasmivel foglalkozni, ami egy szebb múltra emlékeztet, vagy egy jobb jövő elgondolásában ringat. Kétségtelen, nem az a legfőbb gondja a ma, bús és gondterhes magyarjának, s derék asszonyának, hogy mit hogyan süt, főz, s hogyan találja fel. Inkább az a gondja, hogy lehetne a mindennapi szűkös falathoz valót megkeresni, s azt a keveset, ami megvan, miként lehet legjobban beosztani a jusson is – maradjon is elvének szem előtt tartásával. Hogy mi a magyar ételek ízletességének titka? Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédapja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia. Keress ehhez egy népet, amelynek jó ínye, fejlett ízlése, és emellett érzéke, kedve van a főzéshez.
Óh, higgyétek nekem: a szív, kedv, szeretet nélkül készült étel is olyan, mint aki készítette. S ezt a szeretetet, ezt a kedvet, ezt a szívet szeretném belopni, becsempészni mindenkibe, aki kis vagy nagy konyhán, szegényen vagy gazdagon, szerény fazékban vagy ragyogó üstben, spirituszon, gázon vagy egyéb tűzhelyen, olcsó anyagból vagy legdrágábból süt-főz családjának, vendégeinek, vagy idegeneknek az örömére és gyönyörűségére… Éppen a mindennapi élet sivársága kell, hogy az élet kis szépségeinek apró gyönyöreinek keresésére és megtalálására serkentsen. S éppen manapság fokozottabban, mint egyébkor kell megbecsülnünk minden szépséget és minden jót, amit az élet nyújthat. Ha mégoly szerény, ha mégoly kicsi is. Soha nem volt annyira igaz Berzsenyi örökéletű tanácsa: minden órádnak leszakaszd a virágát, mint ezekben a virág-szegény időkben. A főzés és sütés tudományának és művészetének sem az a teteje, hogy minden legjobb, legválogatottabb, legértékesebb anygból jót és művészit alkossunk, de az sem a rosszból jót varázsolni.